Vágólapra másolva!
Világszerte több mint 170 millió embert, hazánkban pedig közel százezer embert fertőzött meg a májrák egyik leggyakoribb kiváltó oka, a Hepatitis C vírus (HVC). Pós Zoltán biológus kutatási eredményei is hozzájárulhatnak a Hepatitis C hatékonyabb gyógyításához.
Vágólapra másolva!

A betegség gyógyítására használt interferon-alfa fehérje hatásfokának genetikai összefüggéseit vizsgálta Pós Zoltán biológus az egyesült államokbeli National Institutes of Health kutatóintézetében. Társszerzője volt annak a kutatás eredményeit közlő cikknek, amely az amerikai tudományos akadémia hivatalos lapjában, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben jelent meg. A kutatásban szerepet vállalt a Falus András vezetésével működő MTA-SE Genetikai- Sejt és Immunbiológiai Intézet Gyulladásbiológiai és Immunogenomikai Kutatócsoportja is.


"Az orvosok hosszú ideje tudnak arról, hogy az afroamerikai páciensek sokkal rosszabbul reagálnak az interferon-alfa kezelésre, mint a többi beteg. A kutatócsoportnak, amelyben én is dolgoztam, az volt a feladata, hogy felderítse, pontosan milyen genetikai ok állhat a jelenség hátterében" - magyarázta az mta.hu-nak Pós Zoltán, aki két és fél éve tevékenykedik az Egyesült Államok legjelentősebb állami kutatóintézetében. Olyan munkatársakkal dolgozhat együtt, mint Harvey J. Alter, a Hepatitis C vírusának felfedezője, és Francesco Marincola, a genomikai elemző módszerek világszerte elismert szaktekintélye.



A vírusról

A Hepatitis C azért is veszélyes vírus, mert gyakran hosszú évekig nem okoz tüneteket. Valójában nem is a közvetlen hatása, hanem a szervezet immunreakciója idézi elő a HCV legsúlyosabb következményét, a májrákot. A szervezet védekező-mechanizmusa ugyanis rögtön érzékeli a vírust, de csupán az esetek elenyésző százalékában képes azt megsemmisíteni. Ettől kezdve olyan reménytelen csata kezdődik a vírus és az immunrendszer között, amely a máj folyamatos gyulladásához vezet. Ez pedig előbb, vagy utóbb májrákot okoz. A betegség kezelése alatt a szervezetbe juttatott interferon-alfa fehérje feladata az immunrendszer lehető legnagyobb mértékű mozgósítása, a vírus teljes elpusztításának érdekében.


Az interferon kezelés genetikai hátterének megismerése több szempontból is lényeges lehet. Egyrészt, mivel a fehérje minden vírus terjedését visszaveti, más súlyos betegségek, így számos rákbetegség és különböző vírusfertőzések esetében is alkalmazzák. Az interferon-kezelés megterhelő jellegéből adódóan pedig azt is fontos tudni, hogy mekkora mennyiségtől hatásos a gyógyszer. - Az interferon-kezelés gyakran vérképzavarokhoz, sőt súlyos kedélyváltozásokhoz, akár átmeneti öngyilkossági hajlam kialakulásához is vezethet. Ezért is volt fontos tudnunk, hogy az afroamerikai pácienseknél más betegségek esetében is érdemes-e több interferont alkalmazni, vállalva a mellékhatások okozta veszélyeket - magyarázta az mta.hu-nak Pós Zoltán.


A kutatók arra számítottak, hogy a jelenség független a Hepatitis C vírus meglététől, és az afroamerikai páciensek minden esetben rosszabbul reagálnak az interferon-kezelésre. - Számítástechnikai módszerekkel a kezeléssel potenciálisan reakcióba lépő 28.000 gént, és azok egymillió változatát is megvizsgáltuk. Legnagyobb meglepetésünkre kiderült, hogy egészséges afroamerikaiakban az interferon hatását nem befolyásolja az egyének etnikai hátterét meghatározó génállomány. Kizárólag a HCV vírus jelenlétében csökkent az interferon-kezelésre való érzékenységük - foglalta össze a kutatás legfontosabb eredményét Pós Zoltán.


Van azonban remény új és hatásosabb kezelés kidolgozására is. A már említett mellékhatások csökkentésében és mind az europai amerikai, mind az afroamerikai HCV-fertőzöttek kezelésében is áttörést jelenthet az interferon-alfa helyett az interferon-lambda fehérje alkalmazása. - Ez a fehérje jóval kevesebb mellékhatást okoz, mint az interferon alfa, ami nagy könnyebbséget jelenteni a betegeknek. Kutatóintézetünkben jelenleg is vizsgáljuk az interferon-lambda működését - mondta az mta.hu-nak Pós Zoltán.


A National Institutes of Healthről

Az NIH a tudományos kutatás talán legjelentősebb fellegvára a világon. Lehetőségei és méretei minden szempontból lenyűgözőek, 30 milliárd dolláros éves költéségével világelső a kutatástámogatás terén, központi székháza pedig az egyik legnagyobb szövetségi épület az Egyesült Államokban. Az NIH egyik különlegessége, hogy a kutatásokban részt vevő betegek utazását, egyéb betegségeinek kezelését is állja az intézet, akkor is, ha a páciens külföldről érkezett. Az intézet forrásai azt is biztosítják, hogy a kutató tudósoknak nem kell pályázatok írásával tölteni az idejüket, csak a munkájukra kell koncentrálniuk.


Az NIH-ben számtalan magyar tudós kutatott és kutat ma is, amiben nagy szerepe van Kúnos György professzor munkásságának. A magyar származású tudós az alkoholizmust kutató National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism intézetének igazgatója, és régóta támogatja magyarországi és határon túli magyar orvoscsoportok NIH-beli munkáját. Közreműködésének eredményeképpen jöhetett létre az a program, amelynek keretében négy magyar egyetem PhD hallgatói kapnak lehetőséget arra, hogy az NIH laboratóriumában kutathassanak - tudatta az mta.hu.