Testszkenner a reptéren: mekkora a sugárzásdózis?

Vágólapra másolva!
A karácsonyi repülőgép robbantási kísérlet után az USA jelezte, hogy egészalakos testszkennert vezet be repterein. A berendezés után egyre több európai ország is érdeklődik. Mennyire veszélyes szervezetünk számunkra a nyolc másodperces átvilágítás?
Vágólapra másolva!

Egész alakos átvilágító eszközt vezetnek be az Egyesült Államok repterein - a berendezés azonban nem nyerte el mindenki tetszését. "Rákhoz és születési rendellenességekhez vezethet a gyakori kis mennyiségű dózis is" - érvel az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala. A szakemberek szerint a szkenner kifejezetten növeli a kockázatot a hosszabb távon kifejlődő rákos megbetegedések, például a fehérvérűség esetén.

A kétségek ellenére az átvilágító rendszert több európai ország is be akarja vezetni. Olaszország márciusig kísérleti jelleggel szkennereket helyez el Róma, Velence és Milánó repterein, de már Franciaország, Hollandia és Németország is jelezte, hogy fel fognak állítani ilyen berendezéseket. A reptereken kívül a testszkennert már használják dél-afrikai gyémántbányászoknál, illetve nyugati börtönökben beszélőre érkező látogatóknál.

Hogy hazánkban mikor találkozhatnak az utasok először testszkennerrel, - ha egyáltalán bevezetik az átvilágító szerkezetet -, még kérdéses. "Egyelőre nincsen egységes európai uniós álláspont, ezekben a hetekben alakítják ki erről a közös véleményt az országok képviselői" -nyilatkozta lapunknak Hardy Mihály, a Ferihegyi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport vállalati és közkapcsolati igazgatója. "A folyamat alapvetően lassú, több évbe telhet, mire Magyarország is bevezeti a testszkennert."

E nélkül is agyon vagyunk sugározva

"Nem szerencsés a testszkenner használata, hiszen e nélkül is egy agyonsugárzott világban élünk. Az átvilágítás nem egészséges, de ugyanakkora kárt okoz szervezetünkben az is, ha végigsétálunk a Nagykörúton" - mondta el a LifeNetwork-nek dr. Turóczy Gergely radiológus szakorvos. "Elvileg egy szál cigaretta is növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, így arra is van egy minimális esély, hogy például a 40. repülőút az USA-ba születési rendellenességekhez, vagy rákhoz vezet" - fogalmazott a doktor. "Ennek azonban rendkívül kicsi az esélye: körülbelül egy az egy millióhoz" - tette hozzá.

A szakorvos azt is hangsúlyozza, hogy a szkennereket a csomagok átvilágításánál már régóta használják, és a dózismennyiséget jól jelzi, hogy a röntgensugarak nem teszik tönkre az arra érzékeny, fényképezőgépekbe való negatívot sem.

Tudj meg többet a témáról a LifeMagazinból!

Nem Csernobil mértékű a sugárzás

Mivel a kormányok még arról sem döntöttek, hogy csak szúrópróbaszerűen alkalmazzák-e berendezést, vagy végigszkennelik az összes utast, nehéz az egészségügyi következményekről bármit is kijelenteni.

"Ami biztos: minden röntgensugárzás negatívan hat a szervezetre, hiszen DNS károsodás történik. Viszont a szervezetben vannak javító mechanizmusok, amelyek rendbe hozzák a károsodást " - mondta el Turóczy. "Szintén tény, hogy nem Csernobil méretű sugárzásról van szó, nagyon pici sugárzásnál pedig kicsi a károsodás esélye. Nagyobb dózisnál viszont nagyobb a kockázat."

A szakember szerint azoknak, akik gyakran ülnek repülőre, nem a testszkenner sugaraitól kellene elsősorban tartaniuk, hanem a repülőút során kapott egyéb sugárzásoktól. Egy amerikai repülőút során például két mellkasi röntgennek megfelelő sugárzásmennyiség ér bennünket, ehhez képest a testszkenner hatása elhanyagolható.

Testszkenner nélkül is kapunk elég sugárzást repüléskor

Összehasonlításképpen: Dublinból Párizsba repülni 5, Bangkokból Frankfurtba pedig 30 microsievert sugárzást jelent szervezetünknek. Ezzel szemben a testszkenner csupán 0,1 és 5 microsiever közötti sugármennyiség, mivel csak 8 másodpercig kell kitennünk magunkat az átvizsgáló eszköznek.

A szakemberek elővigyázatosságot ajánlanak a kismamák és a gyerekek esetében, hiszen az, hogy egy átvilágítás mekkora károsodást okoz, elsősorban attól függ, hogy a szervezet adott pillanatban mennyire sérülékeny.