"Örökké hálás leszek annak a kedves idegennek, akitől szervet kapok. Tudom, hogy azért halnak meg olyan sokan a várólistások közül, mert nagyon kevés a donor. A lista olyan, mint a lottó, teljesen attól függ, hogy van-e tökéletes egyezés."
A szervre való állandó várakozás rendkívül megnehezíti a fiatal lány életét. 23 évesen nem ilyen életről álmodott. Gépekkel kell tisztán tartani a tüdejét, éjszakánként csövön át táplálják, oxigénpalackkal segítik gyenge tüdejét, és a szabadban kerekes székkel közlekedik. A legegyszerűbb tevékenységekhez is segítségre van szüksége, így édesanyja nélkül szinte képtelen a hétköznapi életre.
Tor blogolni kezdett, hogy másokkal is megoszthassa, milyen a transzplantációs várólistán lenni, és mi zajlik le benne érzelmileg a várakozás hosszú folyamata alatt. A blogolás, nagyon sokat jelent számára: önbizalmat kapott ahhoz, hogy elmesélje a történetét, megossza élményeit másokkal, és népszerűsítse a szervadományozást. A lányt a megismert emberek szeretete és kedvessége számos nehéz pillanaton átsegítette.
Gemma Matthews, a Cystic Fibrosis Trust képviselője szerint a Torhoz hasonló betegek képesek a legjobban előmozdítani ügyüket azzal, hogy elég bátorságuk van történetük elmeséléséhez. A fiatal lány blogja rendkívül népszerű, kapcsolatot jelent számára a külvilággal, és hűen ábrázolja, milyen érzés minden nap arra a bizonyos telefonhívásra várakozni.