Életünk megrontója, a szédülés

Kevés olyan tünet van, ami jobban megkeserítené életünket, mint a szédülés. Legyen szó akár rövid ideig tartó, pontos okhoz köthető enyhe változattól, vagy szinte tűrhetetlen, valamilyen betegséghez kapcsolódó, hosszan fennálló szédülésről, mindenki olyan gyorsan szeretne szabadulni tőle, amilyen gyorsan csak tud. Sajnos ez nem minden esetben ilyen könnyű.

Ha szédüléssel kerülünk orvoshoz, nagyon fontos tisztázni, hogy pontosan mit is érzünk. Sokan szédülésként élik meg az ájulás közeli állapotot is, ami azonban nem nevezhető szédülésnek. Szerencsés esetben ilyenkor a rossz érzés hamar elmúlik, ha lefekszünk egy rövid időre.

Mindjárt elájulok...

A hirtelen gyengeségérzés, amely az alcímben jelzett panaszhoz vezet, nem számít ritkának és a legtöbb esetben súlyosnak sem. Leggyakrabban a vérnyomás átmeneti és hirtelen csökkenéséről van csupán szó, amely akár olyankor is kialakulhat, ha ülő, guggoló vagy fekvő helyzetből gyorsan állunk fel. Könnyen hasonló helyzetbe kerülhetünk még úgynevezett hiperventiláció hatására, amikor nagyon gyorsan és felületesen kapkodjuk a levegőt (akár valamilyen érzelmi izgalom hatására.) Utóbbi esetben az ájulást és az azt megelőző tüneteket az váltja ki, hogy nagyon lecsökken a vér szén-dioxid szintje.

Említésre méltó még, hogy a túlzott folyadékvesztés, szakszóval dehidráció is vezethet ájuláshoz, ilyen állapot léphet fel hányás, hasmenés vagy magas lázzal járó betegségek során is. Külön kategóriát jelent az ájulásközeli állapotok között a vérveszteséggel járó állapotok. Amennyiben nyilvánvaló a nagy mértékű vérzés (például végtagsérülést követően), a legtöbben azért orvoshoz fordulnak. Vérzés azonban sokszor felléphet rejtetten is, például belső vérzésként az emésztőszerv-rendszerben, ilyenkor a diagnózis felállításáig akár naponta érezheti a páciens az "mindjárt elájulok" - érzést.

A fentieken kívül sok betegség "melléktünete" lehet az ájulás közeli állapot, akár egyszerű allergia súlyos rohamai esetén is megjelenhet, de kiváltó oka lehet szabálytan szívritmus is. Előfordulhat epilepszia bevezető tüneteként is, ilyenkor azonban az eszméletvesztés is gyakran bekövetkezik, görcsös rohamok kíséretében.

Forog velem a világ

Valódi szédülésről akkor beszélhetünk, ha úgy érezzük, környezetünk mozog, miközben mi egy helyben állunk. A mozgás-érzés leggyakrabban körkörös, de a szédülést érzékelhetjük dőlésként, esésként is. Súlyos esetben hányinger és hányás, valamint egyensúlyvesztés is felléphet: a szédülő páciens nem tud járni, rosszabb esetben állni sem.

Mint a legtöbb betegség illetve tünet, a szédülés is gyakoribb idősebb korban, de bárkinél felléphet. Idősek esetében az alapbetegségen túlmutató problémát is okoz az esés és az ezzel járó mozgásszervi károsodás miatt. Nem ritka, hogy a szédülés miatt (vagy attól való félelmükben) az idősebbek mérséklik a mindennapi tevékenységgel járó fizikai aktivitásukat, például nem mennek el nyugdíjas programokra, ami pszichoszociális problémákhoz is vezethet.

Forrás: iStockphoto

Változatos kiváltó okok

Szédüléskor minden esetben a szervezet belsőfülében található egyensúlyszerve, az úgynevezett labirintus problémájáról van szó. A Nobel-díjjal is elismert magyar Bárány Róbert által felfedezett szerv félkörös ívjárataiban folyadék található, amely testünk mozgásától függően áramlik. Amennyiben valamilyen más ok is beindítja az áramlást, vagy az ívjáratok sejtjei akár átmenetileg károsodnak, szédülés alakul ki. (Bárány kísérleteiben hideg és meleg vizet öntött páciensei fülébe, akik ettől elszédültek, mert az áramlás a hőmérséklet-különbség hatására is beindult).

Érthető tehát, hogy leggyakrabban idegrendszeri okok váltják ki a szédülést, a közismert és leggyakoribb okokon túl (túlzásba vitt forgás illetve alkoholfogyasztás). A belsőfül-károsodásai szinte kivétel nélkül kiváltják a tünetet, például az úgynevezett Meniére-szindróma (a belső fül szédüléssel, fülcsengéssel és gyakran hallásvesztéssel járó, ismeretlen eredetű betegsége), a belsőfül, a halló-egyensúlyozó ideg vagy akár az ívjáratok gyulladása. Szédülés gyakran társul koponya illetve belsőfül sérülésekhez, valamint olyan idegrendszeri betegségekhez, mint az agyi érszűkület vagy a migrén. Ritkább esetben daganatok, akár jóindulatúak is felelősek lehetnek a kellemetlen tünetért.

Dr. Menyhárt Orsolya
Belgyógyász szakorvos