Veseelégtelenség: többnyire váratlanul jön a baj

Több betegséget is csak "csendes gyilkosként" emleget az orvostudomány, mert sokáig tünetmentesek maradnak, és amikor végre felismerik, gyakran már igen súlyos a beteg állapota. Az ilyen kórok közé tartozik a cukorbetegség, a magas vérnyomás, és ide sorolható - akár az előbbiek következményeként is - a veseelégtelenség.

Veséink kiemelt szerepet játszanak a méreganyagok szervezetből történő eltávolításában. Emellett fenntartják a folyadék- és az ásványi anyagok egyensúlyát, továbbá a hormontermelésben is jut nekik feladat.

Veseelégtelenségben mindezen működések zavart szenvednek, a betegek azonban kezdetben rendszerint tünetmentesek, a panaszok általában csak később lépnek fel. Laboratóriumi vizsgálatokkal azonban kiválasztó-szervünk károsodása időben kimutatható.

Mitől állhat le hirtelen a vese?

Akut veseelégtelenség esetén a vesék hirtelen állnak le. Ennek egyik oka lehet a vérnyomás hirtelen esése, például nagy vérveszteség vagy vérmérgezés (szepszis) következtében. A kiszáradás (dehidráció) szintén károsíthatja a veséket.

Bizonyos fertőzések, mérgek, de ritka esetben még akár egyes gyógyszerek mellékhatásaként szintén felléphet veseelégtelenség. Utóbbi csoportba sorolhatók egyes antibiotikumok (például a gentamicin és a streptomicin), fájdalomcsillapítók (például az aszpirin és az ibuprofen), egyes vérnyomáscsökkentők és röntgen-kontransztanyagok.

Végül a vizelet elfolyásának zavara esetén is kialakulhat veseelégtelenség: ilyen, visszafelé irányuló hatással bírnak a vesekövek, a daganatok, a sérülések, illetve a férfiak esetén a megnagyobbodott prosztata, ami idősek körében igen gyakori.

Az akut veseelégtelenség tünetei és kezelése

Hirtelen leálláskor tipikus tünet a vizelet mennyiségének drasztikus csökkenése, a láb duzzadása, valamint az étvágytalanság, a hányás, a hányinger, azonban ezek a tünetek akár teljesen el is maradhatnak.

Egyre romló általános állapot esetén orvoshoz kell fordulni, mert egyszerű vér- és vizeletvizsgálatokkal meghatározható a veseműködés zavara. Pontos diagnózishoz ultrahang vagy más képalkotó vizsgálatra is szükség van.

Akut veseelégtelenségben gyakran van szükség művesekezelésre (dialízisre), mely során gép segítségével szűrik ki a méreganyagokat a vérből, amellyel egyúttal a tünetek is enyhülnek. Kiegészítő kezelésként antibiotikumokat rendelhet az orvos a fertőzések megelőzésére, továbbá más gyógyszereket a folyadék- és ásványi anyag-egyensúly visszaállítására vagy a vérszegénység kezelésére. A folyadék- és vérpótlás szükség esetén kulcsfontosságú.

Az esetek körülbelül felében a veseműködés néhány nap vagy hét alatt helyreáll, a többi esetben krónikus veseelégtelenség alakul ki.

Krónikus veseelégtelenség, a csendes veszély

Bár néha úgy tűnik, hogy hirtelen kezdődik, a krónikus veseelégtelenség a diagnózis felállításakor általában már évek óta fennáll. Az esetek kétharmadában magas vérnyomás vagy cukorbetegség következtében fokozatosan alakul ki, de oka lehet a vese fejlődési rendellenessége, ólommérgezés vagy vesekárosító gyógyszerek hosszú távú használata miatt.

Néha már hónapokkal a kiválasztó funkció romlása után megjelennek a tünetek, de gyakoribb az, hogy a páciensek évekig, évtizedekig tünetmentesek. Az ő esetükben lassú ütemben csökkenhet a vizelet mennyisége, és a szövetekben szaporodhat fel folyadék.

Jellemző tünet a fáradtság, az álmosság, romlik az étvágy, akár fogyás is bekövetkezhet. Gyakori a hányinger és a hányás, valamint az alvászavar, a fejfájás és a zavart gondolkodás. Krónikus veseelégtelenség esetén tipikus probléma a vérszegénység is, mivel a vesék termelik a vérképzést serkentő hormont, az eritropoetint. A betegek bőre száraz, gyakran viszket, színe sápadt-szürkés.

Ajánlott a só- és fehérjeszegény étrend

Terápiájában legfontosabb a kiváltó ok vagy okok kezelése. Emellett elsődleges a sóbevitel (nátriumbevitel) csökkentése, valamint a fehérjeszegény étrend, és ügyelni kell a folyadékfogyasztásra is. Bármilyen gyógyszer bevétele előtt kérjük ki orvosunk tanácsát.

Ha a veseműködés egy adott határ alá csökken, művesekezelésre van szükség, amely ugyan nem gyógyítja meg a betegséget, de megszünteti a tüneteket és meghosszabbítja az életet. Egyéb szempontból egészségesnek tekinthető páciensek esetében a veseátültetés is szóba jön.

Bár a veseelégtelenség kezelésében egyre jobb eredményeket ért el az orvostudomány, nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. Fontos a vérnyomás és a vércukorszint megfelelő beállítása, a bő folyadékfogyasztás és a vesekárosító ágensek kerülése.

Dr. Menyhárt Orsolya, belgyógyász szakorvos