A légzési rokkantak országa vagyunk

Hazánkban sok százezren köhögnek, hörögnek, váladékoznak - amit a legtöbben a dohányzásra fognak. Pedig az esetek többségében ún. obstruktív, azaz hörgőszűkülettel járó tüdőbetegség áll a háttérben, amivel rendszerint a szenvedők már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor visszafordíthatatlanul elvesztették tüdőfunkciójuk nagy részét. Dr. Gálffy Gabriellával, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság főtitkárával beszélgettünk.

Ismert, hogy az obstruktív tüdőbetegségekben szenvedők jó része nem kerül orvos elé, de mégis mit jelent ez számokban? Mekkora százalékuk áll kezelés alatt?

Az obstruktív, azaz hörgőszűkülettel járó tüdőbetegségeknek két nagy csoportja ismert: az asztma és az ún. COPD, azaz krónikus obstruktív légúti betegség. Bár mindkettő hörgőszűkülettel jár, de a hátterük, kialakulásuk jelentősen eltér.

A nemzetközi statisztikák szerint az asztma prevalenciája 4,6 százalék Magyarországon, azaz körülbelül 460 ezer embert kellene nekünk, tüdőgyógyászoknak itthon asztmával kezelnünk. Ehhez képest 250 ezret kezelnünk - tehát 55 százalékuk van csupán diagnosztizálva, 45 százalék hiába köhög, hiába van nehéz légzése, nem fordul orvoshoz, vagy be tudja inkább a szénanáthának.

A COPD-nél még rosszabb a helyzet: a feltételezett betegeknek csupán 20 százaléka diagnosztizált illetve áll kezelés alatt.

Miért baj az, ha egy asztmás, ha nem olyan erősek a tünetei, nem rohan azonnal orvoshoz?

Mert ha nincs kezelve a betegség, erősödnek a tünetek. Az asztmának négy súlyossági stádiumát különböztetjük meg. Az első kettőben enyhébbek a panaszok, a betegség még jobban kezelhető, a betegek nagy része azonban csak a harmadik stádiumban fordul orvoshoz, amikor már napi tünetei vannak, illetve a tüdőfunkciójuk jelentősen beszűkült.

A szénanátha az asztma velejárója? Vagy fennáll esetleg fordított kapcsolat is köztük?

A szénanáthások 30-40 százalékában az asztma is ott van, ha pedig fordítva nézem, az igazolt asztmások kétharmadánál van jelen a szénanátha is. A szénanátha nagy betegcsoportot érint, prevalenciája itthon 25-40 százalék, azaz 2,5-4 millió ember. Alapvetően banálisnak tűnő betegség: orrdugulással, orrfolyással, tüsszögéssel, viszketéssel jár, aztán az évek során kialakul az asztma: a köhögéses, nehéz légzéses panasz is. A többség azonban nem gondol az asztmára, úgy véli csupán rosszabbodott a szénanáthája, vagy nem elég hatékony a gyógyszere. Itt egy nagyon nagy hiány van a felismerésben.

Ráadásul amióta elvették az allergiás gyógyszerek kiemelt támogatását, és az allergia kezelése nem kötődik feltétlenül a szakorvoshoz, a szénanáthás populáció nagy része a háziorvosoknál csapódik le, a betegek ritkán jutnak el specialistához, így a fel nem ismert asztmás esetek száma növekedni fog.

Tehát az asztmának a hátterében kétharmad részt allergia áll, igaz ez a COPD-re is?

A COPD tünetei hasonlítanak az asztmáéhoz, azaz nehéz légzés, köhögés, de itt az esetek 80-90 százalékában a háttérben a dohányzás áll, és nem pedig az allergia, mint az asztma esetében. Míg az asztma és a szénanátha elsősorban a fiatalok, a 20-40 közötti korosztály betegsége, a COPD a 40 feletti dohányosoké. A COPD esetében egészen más típusú gyulladás alakul ki, mint az asztmánál.

Forrás: iStockphoto

Hogyan alakul ki a dohányzástól a COPD? Egyáltalán hogy képzeljük el, mi történik a füsttől a tüdőben?

A dohányfüstben lévő nikotin és egyéb anyagok hatnak a tüdőnek a rugalmas funkciójára, egész pontosan roncsolják az ezt befolyásoló elasztáz enzimeket. Ha megszűnik a tüdő rugalmassága, úgynevezett tüdőtágulat alakul ki. Ilyenkor légzési funkciója meredeken csökken lefelé, és nem visszafordítható. A dohányzás abbahagyása ezt a trendet képes ellaposítani, ha azonban a beteg továbbra is dohányzik, tovább csökken a tüdőkapacitás. A dohányzás tehát tüdőtágulatot okoz, plusz egy állandó gyulladást is fenntart a légutakban - tehát van egy folyamatos gyulladás és egy folyamatos váladékképződés is.

A COPD egyébként két betegség közös megjelölésére szolgál: az egyik az idült hörghurut vagy krónikus bronchitisz, a másik pedig a tüdőtágulat vagy emfizéma. Az előbbi a kövérkés alkatú emberekre jellemző, és nagyon erős váladékozással jár, a másik csoportba viszont alkatilag rendszerint a vékony, szikár alkatúak tartoznak.

Mi van azzal a 10-20 százalékkal, akiknél a COPD nem a dohányzás miatt alakul ki?

Igen, a betegek kis része soha nem dohányzott, náluk más okok lehetnek a háttérben. Ilyen lehet például az alfa-1 antitripszin enzimhiány. Ez az enzim biztosítja a tüdő rugalmasságát. Ha hiányzik, szintén tüdőtágulat alakul ki. A betegségnek ez a típusa genetikai eredetű, az enzimet napi szinten pótolni kéne. Bár létezik rá terápiás gyógyszer, de nincs, aki meg tudná fizetni, olyan drága, és nem csak Magyarországon, hanem Európában sem.

Azt mondta, hogy a COPD-s betegek csupán 20 százalékánál felismert a betegség. Mi az oka ennek a meglehetősen alacsony számnak?

A beteg azt gondolja, hogy a dohányzástól köhög, a dohányzásnak amúgy is van egy reggeli hörgő toalettje, így nem gondol rá, hogy a háttérben már ott lehet a COPD is. Pár évvel ezelőtt még azt mondtuk, hogy bőven 40 feletti dohányosok között kell keresnünk a COPD-seket, de ez egyre lejjebb tolódik, én most egy 35 éves betegemnél igazoltam a betegséget: 20 éve dohányzik, és ennyi év dohányzás után már bőven kialakul a betegség.

A COPD-nek az asztmához hasonlóan szintén négy súlyossági stádiuma van, és sajnos itt is jellemző, hogy a beteg már csak akkor jön orvoshoz, amikor a tüdőfunkciójának 50 százalékát elveszítette. Ha viszont akkor kerülne a tüdőgyógyászati rendszerbe, amikor még csak 10-20 százalékát veszítette el, korán el tudnánk kezdeni nála a hörgőtágító kezelést, amivel jó esetben elkerülhető lenne, hogy a hármas súlyossági stádiumba csússzon.

A COPD és a tüdőrák között van bármilyen kapcsolat?

Mindkettőnek túlnyomórészt a dohányzás áll a hátterében, és a dohányzóban mindkettő kialakulhat - és nagy részükben ki is alakul, először a COPD. A tüdőrákosok 85-95 százaléka COPD-s. Lehet, hogy valakinek 50 éves korában igazolják a COPD-jét, 60 évesen pedig kiderül a tüdőrákja.

A statisztikák szerint Magyarország Európában vezető helyen van mind a dohányzás, mind a tüdőrákos halálozások számában.

Igen, Magyarországon évente körülbelül 7500 tüdőrákos beteg hal meg. Ez nagyon magas arány. És hátterében 85 százalékban a dohányzás áll, 15 százalékban pedig soha nem dohányzott fiatal nőknél fordul elő. Régen irodalmi ritkaság volt a 40 év alatti tüdőrákos, az elmúlt 15 évben már nem az. Ráadásul a fiatalok körében gyors, agresszív lefolyású a betegség.

Összefoglalná még egyszer, hogy mikor gyanakodjunk COPD-re?

Különösen a 40 feletti dohányosok figyelmét hívnám fel, akiknek gyakori, váladékos köhögéses panaszaik vannak, valamint terhelés hatására, például lépcsőzéskor, nehéz a légzése. Ilyenkor erősen felmerül a gyanú, hogy nem csak a dohányzás, hanem a COPD is ott van a háttérben.