Meglepően sok belső követ gyűjtünk

Vágólapra másolva!
Hátfájás, hányinger, mandulagyulladás - ez csak néhány azok közül a tünetek közül, amelyeket kövek okozhatnak a szervezetben. Bár több millió ember testében rejtőznek kövek, sokszor félrediagnosztizálják őket, mivel a háziorvosok gyakran nem ismerik fel őket.
Vágólapra másolva!

Epekövek

Az epekövek okozta tünetek között van a hányinger, hányás és a has jobb felső negyedében és a bordaív alatt jelentkező éles fájdalom, mely a jobb vállba sugározhat. Az epeköves roham néhány percig, de akár három óráig is tarthat. A fájdalom nagyon hasonlíthat a hátproblémák vagy a tüdőgyulladás okozta fájdalomra.

Az epekövek koleszterinből vagy kalciumból állnak és az epehólyagban vagy az epehólyagot a vékonybéllel összekötő epevezetékben keletkeznek. Ez akkor történik meg, amikor az epehólyagban tárolódó folyadékból kiválnak a szilárd anyagok. Létrejöhet egy nagy kő vagy számos kicsi.

Az epekövesség a magyar lakosság mintegy 10 százalékát érinti. "Az epekövek bármely életkorban előfordulhatnak, de a növekvő koleszterint miatt a gyakoriság a kor előrehaladtával egyre nő" - magyarázta Anton Emanuel, a londoni University College kórházának gasztroenterológusa. "A nőknél a magasabb ösztrogénszint miatt fokozottabb a kockázat, mint a férfiaknál. A sok zsírt tartalmazó étrend és a túlsúly is fokozza a rizikót, mivel mindkettő emeli a koleszterinszintet."

A tünetmentes epekövekkel semmi teendő nincs és jó eséllyel a jövőben is tünetmentesek maradnak. Bő folyadékfogyasztás és zsírszegény étrend, valamint fájdalomcsillapítók is segíthetnek. A kis és közepes méretű kövek gyógyszeresen oldhatók, azonban a nagy köveket el kell távolítani, mivel az emésztőrendszer fertőzését és elzáródását okozhatják. Az epevezetékben lévő köveket altatásban, endoszkópos úton lehet eltávolítani. A nagy köveket az epehólyaggal együtt távolítják el, a műtétet manapság már laparoszkóppal végzik.

A megelőzésben a zsírszegény étrendnek és az ideális súly megtartásának van szerepe.

Forrás: iStockphoto

Vesekő


Mandulakövek

A mandulakövek a mandulákon látható fehér pöttyök képében jelentkeznek, ám nem mindig láthatók. A betegek észlelhetnek nyelési fájdalmat vagy nehézséget, rossz lehelletet vagy fémes ízt a szájban. Bár a mandulakövek a lakosság mintegy 8,5 százalékát érintik, sok esetet torokgyulladásnak diagnosztizálnak. A mandulakövek akkor alakulnak ki, amikor a megkövesedett étel, nyál és baktériumok csapdába esnek a mandulák mélyedéseiben, magyarázta Anastasia Rachmanidou, a dél-londoni Lewisham Egyetemi Kórház fül-orr-gégész szakorvosa.

"Ez a törmelék odavonzza a baktériumokat, majd megkeményedik és bomlani kezd" - mondta a doktornő. Felnőttek esetében nagyobb a mandulakövek kockázata, mivel az ő manduláik nagyobbak. A mandulák felszíne egyébként is göröngyös, a lyukak pedig felnőttkorra nagyobbak lesznek, így nagyobb az esélye, hogy megreked ott az étel. Bárki, akinek volt már mandulagyulladása, fokozott kockázattal számolhat, mivel a betegség a mandulák hegesedésével jár. Egyes gyógyszerek, így a vérnyomáscsökkentők, fájdalomcsillapítók és antidepresszánsok is okozhatnak mandulakövet, mivel mellékhatásuk a szájszárazság és a nyál nem tudja kimosni a mélyedésekből az ételt és a baktériumokat.

"Ha valaki fehér pöttyöket észlel a manduláján, forduljon orvoshoz, mivel ez lehet akár daganat jele is" - javasolta Rachmanidou. Száraz keksz segíthet eltávolítani a köveket, valamint próbálkozhatunk a nyelv kiöltésével is - ekkor megfeszülnek a garat oldalában található izmok és kilökhetik a mandulaköveket. Sós vizes öblítéssel is kiöblíthetők lehetnek a kövek, ehhez egy kiürült orrsprays flakonba töltsünk meleg vizet és fél teáskanálnyi sót.

"A nagyon barázdált mandula felszínét érdemes lézer segítségével egyenletesebbé tenni" - mondta a fül-orr-gégész. "Így megszűnnek azok a mélyedések, amelyekben csapdába eshet az étel." Ennél drasztikusabb beavatkozás a mandulák eltávolítása, ezt a szakemberek azonban nem javasolják rutinszerűen, mivel az altatás is bizonyos kockázatokkal jár. A mandulák fontos szerepet játszanak a fertőzések megelőzésében, mivel nem engedik a baktériumokat a felső légutakba jutni, emellett minden műtétnél fennállnak a szövődmények veszélyei, például vérzés léphet fel.

A mandulakövek megelőzésében fontos a megfelelő szájhigiéne: a fogmosás, fogselyem használata és a napi kétszeri szájvizes öblítés. Fogyasszunk elegendő folyadékot, hogy biztosítsuk a nyáltermelődést.

Vesekövek

Az intenzív, elviselhetetlen, ágyékba sugárzó hátfájdalom minden előzmény nélkül érkezik és kezelés nélkül akár három órán át is tarthat. A vizelet véres vagy zavaros lehet, jelentkezhet hányinger és hányás, gyakori vizelési inger vagy vizelés közbeni égő érzés is.

A vesekövek számtalan alakban és színben előfordulhatnak, méretük gabonaszemnyitől golflabdányiig terjedhet. Nagyon gyakoriak, akkor képződnek, amikor a vizeletben található salakanyagok kicsapódnak és kristályokat képeznek a vesében. A vesekövek négy fajtáját különböztetjük meg: előfordulnak kalciumkövek (amelyek kalciumból és foszfátból vagy oxalátból állnak), struvitkövek (magnéziumot és ammóniát tartalmaznak, nagyra megnőhetnek), húgysavkövek (általában puhák, sima felszínűek) és cisztinkövek (sárgák és kövek helyett inkább kristályokra hasonlítanak).

Túl sok hashajtó fogyasztása, fehérjében gazdag étrend és túl kicsi folyadékfogyasztás, továbbá a gyakori húgyúti fertőzések mind növelik a kockázatot. Akinek volt már veseköve, 50 százalék eséllyel alakul ki nála öt éven belül újabb kő. Kialakulás után a kő maradhat a vesében vagy elindulhat a húgyvezetékben. Gyakran előfordul, hogy a kő elzárja a vizelet útját.

A vesekövek sokszor maguktól kiürülnek. A kisebb kövek rendszerint csak néhány órán át okoznak fájdalmat, ez kiürüléskor teljesen megszűnik. Elakadás esetén extrakorporális lökéshullámkezeléssel (ESWL) lehet próbálkozni, mely során ultrahanggal meghatározzák a kő helyét és a gép erre a helyre bocsát ki lökéshullámokat, amelyek kisebb darabokra zúzzák a követ. Nagyobb kövek esetében lézerrel törik darabokra azt és a húgyvezetékbe vezetett katéter segítségével húzzák ki. Nagy vesekő esetében sebészi eltávolításra lehet szükség.

"Megelőzésképpen minden nap igyunk meg 2-4 liter vizet, hogy vizeletünk majdnem színtelen legyen" - mondta el Robert Calvert, a Royal Liverpool Egyetemki Kórház urológus-sebésze. "Ha csökkentjük a húsfogyasztást, beleértve mind a vörös, mind a fehér húsokat, csökken a kockázat, ugyanez igaz a vizelet savasságának csökkentésére is."

Húgyhólyagkövek

A húgyhólyagkövesség vizelési nehézségekkel, véres vizelettel, nyálkahártya-irritációval és néha fertőzésekkel jár. Emellett jelentkezhet tompa vagy éles hát- vagy csípőfájdalom, vagy a hímvessző, a herezacskó vagy a gáttájék fájdalma, mely hirtelen mozdulatokra vagy testmozgásra romlik.

A húgyhólyagkövek kalciumból állnak és akkor keletkeznek, amikor a hólyag elégtelen kiürülése miatt a vizeletben található salakanyagok kicsapódnak. Leggyakoribb oka a prosztatamegnagyobbodás, amely rendszerint a korral jár, ezért fordulnak elő zömében férfiakban. A kőképződést elősegítheti a vizelet savasságának megváltozása is, például ha nem iszunk elegendő folyadékot. Gyakoribb a kőképződés visszatérő húgyúti fertőzések esetén is, mivel a baktériumok elősegítik a kőképződést.

A hólyagkövek mérete rendszerint 0,2 és 2 cm között van, de lehetnek nagyobbak is. A diagnózist vizelet- és vérvizsgálattal, röntgennel és ultrahanggal lehet felállítani. A kisebb kövek gond nélkül kiürülhetnek, a nagyobbakat cisztoszkópia segítségével távolítják el. Ekkor egy száloptikás kamerát vezetnek be a hólyagba, összetörik a köveket, majd kiöblítik őket.

A hólyagkövek megelőzésére fogyasszunk legalább napi 10 pohár vizet, a kalciumfogyasztás mérséklésével pedig megelőzhető a kiújulás.

Nyálkövek

A nyálkövesség tünete lehet a fájdalom és duzzanat, amely az evést is megzavarhatja. A nyálkövek nem túl gyakoriak, akkor képződnek, amikor az elhalt sejtek reakcióba lépnek a nyálban található vegyületekkel. Ez csapódik ki nyálkő képében, amely elzárhatja a nyálmirigyek kivezető csövét és ezzel a nyál útját is.

A kisebb kövek a nyáltermelés serkentésével kimoshatók helyükről, ehhez szopogassunk savanyú cukrot vagy együnk citrusféléket és masszírozzuk arcunkat. A nyálköveket hagyományosan sebészeti úton távolítják el altatásban, ekkor a sebész az arcon ejtett vágásból távolítja el a nyálmirigyet. Ez azonban hegesedést okozhat és nagy az arcot mozgató idegek sérülésének kockázata.

Léteznek azonban új módszerek is. A 4 mm-nél kisebb köveket mini endoszkóp segítségével távolítják el, a közepes méretűeket akusztikus lökéshullámokkal zúzzák, míg a nagyokat (1 cm körüliek) csak sebészi úton lehet eltávolítani miniatűr fogó segítségével.

Megelőzhetjük a nyálköveket, ha gyakran iszunk vizet és ezzel nedvesen tartjuk a szánkat.