Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Az égési sérülteknek fájdalmas és veszélyes procedúrán kell átesniük, a vérátömlesztésre váróknak pedig sokszor problémát okoz a megfelelő típusú vér hiánya. A műanyagoknak és különleges laboratóriumi eljárásoknak köszönhetően az ilyen problémákra a tudomány már megtalálta a megoldást.
Egy bélyeg méretű bőrdarab segítségével egy A4-es lap területét kitevő testfelületet lehet beborítani az Avita Medical kutatócég ReCell nevű fejlesztésével, amely már 2010-ben megjelenhet az égési klinikákon - írja a Discovery News.
"Az égési sérülések esetén a legnagyobb kockázati tényezőt a különböző fertőzések jelentik, ezért ezeket a sebeket minél hamarabb le kell zárni" - magyarázta John Geisel, a technológiát kifejlesztő cég vezető tudósa. "Amíg ez nem történik meg, a fertőzésveszély mellett a páciens rengeteg vért is veszít."
A ReCell néhány nap alatt beindítja a bőr gyógyulási folyamatait. Ezzel szemben az eddig alkalmazott módszerek több hetet is igénybe vehetnek. A módszert másod-, és harmadfokú égési sérülteknek szánják, akiknél a bőr felső néhány rétege károsodott, vagy megsemmisült. Az orvosoknak eddig bőrátültetéshez kellett folyamodnia, vagy laboratóriumi körülmények között kellett bőrt növesztenie. Előbbi módszerrel az a probléma, - bár gyors és viszonylag alacsony a kilökődés esélye - hogy a sérült területtel megegyező méretű bőrdarabot kell a páciens saját testéről átültetni (ez 40-50 százalékos égés esetén már kivitelezhetetlen), míg utóbbi esetben több hétre van szükség, mire kifejlődik a megfelelő méretű pótlás.
Mindenből a legjobbat
A ReCell a két módszer hatékonyságát egyesíti, használatához ugyanis csak egy bélyeg méretű bőrdarab eltávolítására van szükség. A nem egészen fél milliméter mélységű kimetszés horzsolásra emlékeztet csupán, szemben a bőrátültetés esetén alkalmazott mélyebb bevágással.
Az apró, lefejtett bőrdarabban őssejtek, illetve melanociták (a bőr színéért felelős melanint termelő sejtek) találhatóak. Egy tripszin nevű enzimmel leoldják a sejteket összefogó kötőanyagot, majd egy dezodorra emlékeztető szórófej segítségével felviszik a sérült területre. Az égett felületen az őssejtek és a melanociták osztódni kezdenek, s egy héten belül egészséges bőrt alkotnak. A módszer előnye, hogy az így kialakuló új hámréteg tónusa és színe tökéletesen megegyezik a baleset előttivel. A transzplantáció esetén általában észrevehető marad a beültetett terület, annak eltérő textúrája miatt.
A másodfokú égési sérülteken végzett klinikai tesztek idén decemberben kezdődtek el, s 2010-ben érnek véget. Ezután már csak az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA jóváhagyása szükséges hozzá, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen.
Szárítva is tárolható a műanyag vér
A Sheffield University kutatója már két éve kísérleteztek olyan mesterséges anyagokkal, amelyek a vérrel azonos módon lehetővé teszik az oxigén szállítását a szervezetben - adta hírül a BBC online magazinja. A porfirin nevű, gyűrűs szerkezetű anyag a hemoglobinra emlékeztet, azonban óriási előnye, hogy nem antigén-specifikus, vagyis bármilyen vércsoport esetén alkalmazható. Mivel nem szerves anyagról van szó, nem igényel hűtést, s jóval tovább eltartható, mint a valódi vér.
A súlyos balesetek után sokszor nem találnak időben megfelelő mennyiségű donorvért, az áldozatokat ezért nem tudják megmenteni. A műanyag vér azonnal bevethető lehet, akár már a kórház felé száguldó mentőautóban megkezdődhet az átömlesztés. A kutatók szerint az alkotóelemek akár azt is lehetővé teszik, hogy a művért por formájában, akár az elsősegély-csomagok részeként magunknál hordhassuk. További előnye, hogy a vérátömlesztéssel járó betegségek - HIV, hepatitisz - is elkerülhetőek alkalmazásával.
Egyelőre még nem ismertek az esetleges mellékhatások. Nagy mennyiségben alkalmazva - nem megfelelő lebomlás esetén - akár súlyos vese-, vagy májelégtelenséget is okozhat. Emiatt további vizsgálatokra van szükség.
A műanyag csontok már idejétmúltak
Szintetikus alapú csontpótlásokat már alkalmaznak egy ideje, azonban a Houstoni Egyetem kutatóinak sikerült szövettenyészetben valódi emberi csontot létrehozni, amelyen tanulmányozhatják a növekedést és fejlődést - értesült a Medipress.
Mark Clarke professzor és munkatársai olyan struktúrát hoztak létre, amelynek nincs mesterséges összetevője. "Azt a két sejttípust használtuk fel, amelyeket a szervezet is használ, a csontot építő oszteoblasztokat és a csontokat bontó oszteoklasztokat" - magyarázta a szakember. "A végeredmény pedig mindenben teljesen megegyezik az új csonttal, beleértve az ásványianyag-tartalmat, a szövettani képet és a növekedési faktorok szintjét."
A felfedezésből a csontritkulás által fenyegetett, idősebb korba lépő nők, a gerincvelősérültek, illetve az űrhajósok profitálhatnak. A mesterségesen létrehozott csontokkal ugyanis pótolhatók, megerősíthetők a sérült, vagy meggyengült testrészek. Az eredményeket ezen felül például a rekonstruktív arcsebészetben is felhasználhatják majd.