Vágólapra másolva!
Egy középkorú nő vallomása a függés elleni harcról.
Vágólapra másolva!

Paula Wynne két éve még jó alvó volt. Aztán kirúgták az állásából, és nem sokkal később kisebb műtétet végeztek a vállán. A rutineljárásnak számító beavatkozás balul sült el, és az egygyermekes édesanyának két helyreállító műtéten is át kellett esnie a következő kilenc hónapban. A bénító fájdalom és szorongás miatt nehezen aludt, ezért családorvosa a fájdalom enyhüléséig a Zopiclone nevű altatót írta fel neki.


Az akkor 44 esztendős Paula hat hónapon keresztül minden éjszaka bevette a pirulát, de amikor újra munkába állt férje vállalkozásában, kiderült, hogy nem is olyan könnyű abbahagyni. Valahányszor megpróbálta, álmatlansága súlyosabb lett, mint korábban.
"Szörnyű volt. Rendes időben lefeküdtem, de órákon át ébren hánykolódtam" - emlékszik vissza két év elteltével. "Levertnek éreztem magam. Reggelente semmire sem volt energiám. Ez volt életem legsötétebb éve. Éjjelente legfeljebb néhány órát aludtam. Nem voltam önmagam, és a legkisebb kellemetlenséget is túlreagáltam. Képtelen voltam a döntéshozásra, és mindent a férjemnek kellett megtennie helyettem. Elegem volt, hogy gyógyszer nélkül képtelen vagyok aludni, de a leszokás még rosszabbá tette az álmatlanságot." Paula úgynevezett visszacsapásos álmatlanságban szenvedett, amit kifejezetten az altatókról való leszokás okoz.


Dr. Cosmo Hallstrom, a brit Pszichiáterek Királyi Társaságának tagja a következőképpen magyarázza a helyzetet: "A visszacsapásos álmatlanság olyan, mintha dupla adag álmatlanság jelentkezne. A szervezet, amely már amúgy sem tudott aludni, hozzászokik ahhoz, hogy altatóra van szüksége az alváshoz. Amikor ezt megvonják tőle, az inszomnia súlyosbodik." A szakértő szerint az altatók fizikai és pszichológiai függőséget is okoznak. További elvonási tünetei közé tartozik a szorongás és a depresszió. Egyesek csupán enyhe elvonási tüneteket tapasztalnak, sokan azonban extrém reakciókat mutatnak.


Az altatók a gyakran alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak. Nagy-Britanniában körülbelül kilenc millióan szedik időszakosan, és egymillió ember rendszeresen, hosszú távon alkalmaz ilyen készítményt. Dr. Hallstrom szerint a hosszú távú fogyasztók közül sok az idős ember. "Ha valaki elkezdi a szedését, és az idősebb korosztályba tartozik, egy a háromhoz az esélye arra, hogy hosszú távú használóvá válik" - állítja. "Ha pedig valaki hosszú távú használóvá vált, meghatározatlan ideig szedni fogja, mert nagyon nehéz abbahagyni. Vannak olyanok, akik már 10-20 éve altatón élnek."


Nemrég arról számoltak be a kutatók, hogy az altatók harmadával növelik a korai halálozás kockázatát, ráadásul ez akkor is igaz, ha valaki hosszú távon, vagy csak időnként szedi a gyógyszert. Az egyik elmélet szerint a gyógyszer az éberségünket és a koordinációs készségünket befolyásolja, ezért a páciensek hajlamosabbá válnak az esésekre és más balesetekre. Az is elképzelhető, hogy a gyógyszerek a légzőrendszert gátolják, és alvás közben súlyosbítják az esetlegesen meglévő légzési rendellenességeket.


Bár a brit szakértők megkérdőjelezik az érintett emberek számát, az eredmények hatására bizonyára sok beteg akarja majd abbahagyni az altatók szedését. Ezt azonban, ahogyan Paula is tapasztalta, könnyebb mondani, mint megtenni.