Lúdtalp, bokasüllyedés: az ősember nem szenvedett tőle

Vágólapra másolva!
A lúdtalp és a bokasüllyedés civilizációs betegség. A lábboltozatok a gyerekkortól fejlődnek ki, és leginkább a serdülőkorig befolyásolhatók. A befolyásolható időszakban a megerőltető sportok, valamint a túlzottan keménytalpú (klumpa), illetve puha (a klasszikus kínai tornacipő) cipők megterhelik, illetve ellustítják a lábat, ami később a boltozatok lesüllyedéséhez vezet.
Vágólapra másolva!


Mi a különbség lúdtalp és bokasüllyedés között?


Lábunk két boltozattal rendelkezik: egy hosszanti és egy harántboltozattal. A hosszanti boltozatot alkotó ívek a sarokcsonttól az egyes lábközépcsontok végéig, a lábujjak tövéig húzódnak.


Az ívek különböző magasságúak: a nagylábujjhoz vezető a legmagasabb, a kislábujjhoz vezető a legalacsonyabb. A harántboltozat a lábközépcsontok végénél (az ujjak tövében) lévő párnás résznek megfelelően húzódik.


A láb boltozatos szerkezetét passzívan szalagok és kötőszövetes lemezek, aktívan pedig izmok tartják fenn.


Mindkét boltozat ívének ellapulása panaszokhoz vezet. A köznyelvben általában a hosszanti boltozat süllyedését nevezik lúdtalpnak. A süllyedés általánosságban a láb szalagrendszerének gyengesége vagy a túlzott terhelés következménye.


A harántboltozat szintén a szalagok gyengeségének vagy a terhelés fokozódásának hatására süllyed meg - ezt nevezi a köznyelv bokasüllyedésnek.


Miért fáj?


A boltozatok deformálódásával a láb mozgatását végző izmok folyamatosan feszülnek, hiszen tapadási pontjuk távolabb kerül az eredéstől, mint eredetileg volt. (Az izmokat leegyszerűsítve úgy képzelhetjük el, mint zsinegeket két csont között kifeszítve; a test középpontjához közelebb eső csontos rögzülését eredésnek, a középponttól távolabb esőt tapadásnak nevezzük).


Ez az izomfeszülés fájdalomhoz vezet, ami akár a lábtól távolabb, a lábszáron is jelentkezhet. Sőt, a láb ízületeinek deformálódását az alsó végtag más ízületei megpróbálhatják kompenzálni, így akár a térd és a csípő területén is jelentkezhet fájdalom. A másik fő fájdalomforrás a csontok egymáshoz viszonyított elmozdulásából eredhet, így ugyanis a korábban nem terhelt területekre eső nyomás porckopás (arthrosis) kialakulásához vezethet.


Ha fáraszt a gyaloglás - a legklasszikusabb tünet


A bokasüllyedés és lúdtalp leggyakoribb panasza, hogy az érintett nem tud sokat gyalogolni. Ugyancsak klasszikus tünet, hogy álláskor szemmel láthatóan lesüllyed a láb belső íve.


Enyhébb esetekben még a vizes láblenyomat is informatív, amikor a lenyomatnál teli talp látszik. Ennek pontosabb orvosi készülékes vizsgálata, az ún. podográfiai vizsgálat, ami azonban ritkán használatos. Ilyenkor a beteget egy készülékre állítják, ami térképként kimutatja, hogy a láb területei milyen mértékben részesülnek a terhelésből.


A bokasüllyedés súlyosabb formáinál hátulról szemlélve a boka befelé fordulva látszik. Mivel az elváltozás az egész test statikáját megbontja, előfordulhat, hogy a betegnél előbb jelentkeznek térd-, csípő-, vagy gerincpanaszok, amelyek hátterében a bokasüllyedés áll.


Ne erőltessük a gyerek korai járását!


Bokasüllyedést, lúdtalpat okozhat kisgyerekek esetében, ha túlságosan korán erőltetik náluk a járás megkezdését, ilyenkor ugyanis a láb szalagrendszere még nem elég erős ahhoz, hogy masszív lábboltozatokat alakítson ki. A boltozatok ugyanis csak a járás megkezdésekor alakulnak ki. A csecsemők lába lúdtalpasnak tűnik, azonban ez a diagnózis csak már járó gyermeknél alkalmazható.


Serdülőkorban általában a láb túlzott terhelésével járó sportok vezetnek bokasüllyedés kialakulásához, míg felnőttkorban a sok állással járó munka (pl. pincér). Az elhízás minden életkorban jelentős szerepet játszik a lúdtalp, bokasüllyedés létrejöttében.


Ne a csinos, hanem az egészséges cipőre hajtsunk!


A gyerekkorban felfedezett enyhébb lúdtalpat és bokasüllyedést érdemes cipőkorrekcióval, lábtornával kezelni, ezek nagy részét felnőttkorra betét nélkül kinövi a gyermek.


Gyermekkori rögzített lúdtalp esetében első lépésként szóba jöhet az altatásban való gipszelés és utána betét viselése. A makacsabb, illetve felnőttkori formákat puha, félkemény vagy kemény betétekkel lehet korrigálni. A puha betétek általában fiataloknál, könnyebb testfelépítésű embereknél, a félkemény betétek nehezen korrigálható esetekben, fiatal felnőtteknél javasolt. Nagyon makacs esetekben, kortól függetlenül kemény betét viselése a célszerű.


Nagyon fontos, hogy gyermekeknél sokkal ritkábban kell betétet hordatni, mint gondolnánk. Fontosabb az izomzat erősítése, ha a sarok nagyon befordul, akkor kemény kérgű, a sarkat jól tartó cipő viselése. Ezért különösen gyermekek esetében az ortopéd orvosok nem szívesen látják a talphoz épp hogy csak néhány laza pánttal rögzített cipőket, szandálokat.


A teljesen ficamodott, valamint degenerált ízülettel bíró merev keresztboltozat süllyedéseket műtéti úton lehet korrigálni. Ilyenkor a boltozatot csontos korrekcióval állítják helyre.