Januártól átláthatóbb a bankok feketelistája

Vágólapra másolva!
Átláthatóbb, megalapozottabb, árnyaltabb és kezelhetőbb lesz januártól a banki ügyfelek feketelistája. A listára való felkerülést pedig bíróság előtt is megtámadhatják majd a pénzintézetek érintett ügyfelei.A módosításokat, a lista kezelésével kapcsolatos, számos vita és ügyfélpanasz indokolta.
Vágólapra másolva!

Az Országgyűlés által december 19-én elfogadott jogszabály-változások nyomán Központi Hitelinformációs Rendszerre (KHR) módosul a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) elnevezése.

Talán a legfontosabb változás, hogy a parlament pontosította a listára való felkerülés szabályait. A jövő évtől csak az kerülhet fel a listára, aki legalább a minimálbért kitevő összeg megfizetésével folyamatosan, több mint 90 napon át késlekedik. A határösszeg szempontjából a késedelem kezdő időpontjában érvényes minimálbér az irányadó.

Korábban komoly vitákra adott okot, ha a késedelem csak az összegre, vagy az időtartamra vonatkozó feltételnek felelt meg. Az új szabályozás egyértelműen előírja, hogy mindkét feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy az adós a listára kerüljön. Más okból is fel lehet kerülni a feketelistára, például, ha valaki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl vagy bankkártyával követ el visszaélést.

Az ügyfelek eddig nem, vagy nehezen szerezhettek információt arról, hogy szerepelnek-e az adóslistán és nem állt rendelkezésükre megfelelő jogorvoslati rendszer. Januártól a pénzügyi intézményeknek már a szerződéskötés előtt, írásban tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a szankció lehetőségéről, majd 30 nappal az adatok listára tétele előtt ismét. Ha pedig minden figyelmeztetés ellenére az ügyfél neve mégis a listán kötne ki, arról is nyolc napon belül értesíteni kell az érintettet.

Fontos változás az is, hogy az ügyfelek évente egyszer ingyenesen, bármelyik hitelintézetnél tájékozódhatnak arról, szerepelnek-e, és ha igen, milyen okból a listán. A pénzintézetnek két munkanapon belül tájékoztatniuk kell a listát kezelő céget (jelenleg ez a Bankközi Informatika Szolgáltató Rt.) az ügyfél érdeklődéséről. A cégnek 5 napon belül válaszolnia kell a banknak, a pénzintézet pedig két munkanapon belül köteles tájékoztatni az ügyfelet.

Ha az ügyfél álláspontja szerint jogosulatlanul került fel a listára, januártól kifogással élhet a hitelintézetnél vagy a listát kezelő cégnél, amit az adatközpontnak 15 napon belül ki kell vizsgálnia, s az eredményről írásban tájékoztatnia az ügyfelet. Ha a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölni kell az adatokat a listáról. Elutasítás esetén, az ügyfél a tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül, a lakhelye szerinti bíróságon pert indíthat, a bíróságnak pedig 30 napon belül ki kell tűznie a tárgyalást.

A központi hitelinformációs rendszerben 2006-tól nem csak a bekerült ügyfelek személy- és lakcím azonosító adatait és a késedelem tényét, hanem a kölcsönszerződés típusát, számát, megkötésének és lejáratának időpontját, a hitel és a még fennálló tartozás összegét is nyilvántartják. Így a hitelintézet jobban meg tudja ítélni az ügylet kockázatosságát és olyan személyek is hitelezhetővé válnak, akiknek kérelmét eddig a hitelintézetek egy része automatikusan elutasította.

Bár volt kezdeményezés arra, hogy a különböző futamidejű hitelekkel kapcsolatos információkat eltérő ideig tartsa nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszer, az erre vonatkozó szabály nem változott: a hitel visszafizetését követően, továbbra is, egységesen öt évig tartják nyilván az adatokat.