Tisztább lesz a banki feketelista

Vágólapra másolva!
Az utóbbi hónapokban megnőtt a banki adóslistával kapcsolatos panaszok száma. A problémák jelentős részét azonban kiküszöbölheti egy a parlament előtt álló törvénymódosítás.
Vágólapra másolva!

Az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez és az adatvédelmi biztos hivatalához a Bankközi Adós - lés Hitelinformációs Rendszerrel (BAR) kapcsolatban benyújtott panaszok száma - közölték az érintett intézmények képviselői. A panaszosok leggyakrabban azt kifogásolták, hogy nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem kapnak tájékoztatást arról, hogy szereplenek-e a bankok "feketelistáján".

A listára a több, mint 90 napos, a minimálbér összegét túllépő késedelem esetén kerülnek fel bankoknak tartozó személyek. Az érintetek öt évig szerepelnek a listán és addig gyakorlatilag nem kapnak hitelt a bankoktól.

Különösen az idei harmadik negyedévben nőtt meg az adóslistával kapcsolatos lakossági panaszok száma - tudtuk meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől. Míg tavaly a negyedik negyedévben 344 panaszból 11, az idei első két félévben 459, illetve 427 panaszból 26-26, addig idén július eleje és szeptember vége között 464 panaszból 32 kifejezetten az adóslistával volt kapcsolatos. Az ilyen észrevételek számát tovább növelték a több, illetve összetett problémával foglakozó beadványok.

Binder István a felügyelet szóvivője elmondta, hogy az intézményhez forduló panaszosok leggyakrabban a felkerülés jogosságát, vagy a késedelem összegét vitatták. Sokan arra panaszkodtak, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem tudták meg, hogy felkerültek-e a listára. Mások azt nehezményezték, hogy nehézkes volt a listáról lekerülniük, illetve, hogy adóstársként, vagy kezesként kerületek oda. Gyakran azonban csak tájékozatlanok voltak a bankok hitelfelvevő ügyfelei.

A banki adóslistával kapcsolatos panaszok régebb óta tartó folyamatos emelkedésről számolt Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is. Az ő hivatalához fordulók is többnyire listára kerülésük megalapozottságát vitatták, de a hitelt felvevők gyakran panaszkodtak arra, hogy nem, vagy csak pénzért kaptak tájékoztatást, listára kerülte-e. Elmondta: több estben volt vita tárgya az ügyfelek és a bankok között, hogy folyamatos 90 nap feletti minimálbért túllépő tartozás szükséges a listára kerüléshez, vagy az is elég, hogy ennyi idő alatt egyszer túllépje a tartozás nagysága a minimálbért. Nála is jelentkeztek olyanok, akik azt nehezményezték, hogy adóstársként, vagy kezesként kerültek fel a listára.

Értesítenének a listára kerülésről

A felsorolt problémák jelentős részét várhatóan megoldja a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény tervezett módosítása, amely az ügyfelek érdekében új rendelkezést és pontosítást tartalmaz. Kötelező lesz például a hitelfelvevőket már a szerződéskötés előtt tájékoztatni, hogy mikor kerülhetnek fel a listára. A listára kerülés veszélyéről előtte 30 nappal fel kell majd hívni az adósok figyelmét, a felkerülésről pedig 8 napon belül kell értesítést küldeni. A listára kerülés ellen az adósok korlátlan ideig kifogást emelhetnek, és az intézkedés jogosságát a szolgáltatónak kell bizonyítania.

Péterfalvi Attila elmondta, hogy ő hozzájárult ahhoz is, hogy a listára az adósok több adata kerülhessen fel annak érdekében, hogy a pénzintézetek különbséget tehessen a listán szereplő adósok között. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy hivatala ellenőrzi majd, hogy ez a változtatás tényleg jobb helyzetbe hozza a listán szereplők egy részét. Ellenkező esetben az ombudsman kilátásba helyezte hozzájárulásának visszavonását.

Giczi József