Október 16-ig várja a látogatókat az Art Market Budapest

Art Market szobrok Marta Pszonak Czajniczek Teáskanna
Marta Pszonak The Teapot című szobra
Vágólapra másolva!
Október 13-án hatodszor nyílt meg Budapesten, a Millenárison az Art Market, Kelet-Európa vezető kortárs képzőművészeti vására. A legnagyobb magyarországi művészeti kiállításon több mint 20 ország közel 100 kiállítójának standjain ötszáznál is több művész több ezer alkotása látható. Az Art Market Budapest október 16-ig várja a látogatókat – a teljesség igénye nélkül válogatunk az érdekességekből, amelyek miatt érdemes körülnézni a művészeti vásáron.
Vágólapra másolva!
Art Market Budapest, 2016. Fotó: Szabó Gábor - Origo

Art Market Budapest, 2016

Ledényi Attila, az Art Market Budapest igazgatója azt mondta, hogy akárcsak a különleges architektúrával rendelkező helyszín, a Millenáris, a vásár is

évről évre törekszik megújulni

- amellett, hogy megtartják a korábbi években sikeresnek bizonyult elemeket.

Így változatlan a vásár szerkezete: a Millenáris B épületének földszintjén kereskedelmi galériák, a felső szinten művészeti projektek várják a látogatókat – itt újszerű művészeti tartalmak, a nemzetközi piacon még kevésbé felfedezett régiók mutatkoznak be. A D épület földszintjét teljes egészében fotóművészeti anyagnak, az Art Photo Budapest szekciónak szentelték –

ez Közép- és Kelet-Európa egyetlen fotóművészeti vására.

A kiállítási épületek között pedig szoborparkot alakítottak ki, amelynek teljes kiállítási anyaga az oronskói Lengyel Szobrászati Központból érkezett.

Art Market Budapest helyszíne idén is a Millenáris. Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az Art Market nemzetköziségét erősíti, hogy a második évtől több külföldi kiállítójuk van, mint magyar. De idén minden jelentős kortárs magyar galéria is bemutatkozik, méghozzá nagy alapterületen. A Várfok Galéria standjának mérete például szinte három másik standéval ér fel. A világon ezáltal itt a legkoncentráltabb a kelet-európai kiállítók jelenléte, és vannak olyan magyar galériák, akik már világsztárnak számító művészeket képviselnek. Azonban arra is van példa, hogy egyes magyar művészeket, például Klimó Károlyt, neves külföldi galériák mutassanak be, erős nemzetközi kontextusban. A Hal Köz pedig az egyetlen olyan kereskedelmi galéria, amely már hagyományosan, évek óta a magyar vidéket reprezentálja- Debrecenből érkeztek a kiállítási anyagukkal.

Az idei vendégország Lengyelország –

a lengyel kortárs művészet sehol máshol nem látható gazdagságban mutatkozik be.

De emellett érkezik kiállító galéria Szlovéniától Törökországig, Boszniától Franciaországon át az Egyesült Arab Emírségekig húsznál is több országból. Visszatér a korábban Szöulban, Miamiban és Isztambulban megjelenő Art from Berlin elnevezésű művészeti program is, ennek keretében egy több száz négyzetméteres kiállítási blokkban berlini galériák vonulnak fel. De Ledényi Attila azt is kiemelte, hogy egyes standok egymás melletti elhelyezkedése arra is példa, hogy hogyan alakultak ki az elmúlt években regionális együttműködések galériák között – ezt a folyamatot az Art Market Budapest igyekszik a saját eszközeivel erősíteni.

Ledényi Attila a nyitás előtti sajtóbejáráson, az újságírók gyűrűjében. Fotó: Szabó Gábor - Origo

A művészeti projektek szekciójában a MAOE, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete is jelen van, nem csak kiállítási tartalmával: a szakmai programokhoz is kapcsolódik. Negyedik éve kifejezetten erre a vásárra jelentetik meg a Hungart kiadásában azokat a monográfiákat, amelyeknek kiemelt célja, hogy külföldiek számára is hozzáférhetővé tegyék fontos magyar művészek munkásságát.

A párizsi enteriőr kópiája ezúttal Budapesten tekinthető meg. Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az elmúlt évek politikai folyamatai miatt Ukrajna több éve nem volt jelen a művészeti vásáron, idén viszont az elsősorban online platformon értékesítő Pictor nevű kijevi kezdeményezés képében visszatért az Art Market Budapestre az ukrán művészet. Néhány lépésre a standjuktól pedig már egy Párizsban létrehozott művészeti enteriőr egy az egybeni mása látható.

Art Photo Budapest, 2016

A fotósszekció,

az Art Photo Budapest egyik célja, hogy Budapestet mint fotóművészeti központot mutassa be a nemzetközi közönségnek.

Ezért idén kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a fiatal fotóművész nemzedék olyan képviselőit ismerhessék meg az Art Market Budapest látogatói, akik az elmúlt években már komoly díjakat nyertek. Közéjük tartozik, például, Bakonyi Bence is, akinek a Távol-Keletet egy magyar művész szemével láttató képeit érdekes lehet összevetni azzal, ahogyan az ott élők saját magukat látják. Új kiállító ugyanis az Art Market Budapesten a Koreai Köztársaság is. (Ahogy sokan mások, ők sem kereskedelmi céllal vannak jelen, de ettől függetlenül az elmúlt évekhez képest a megvásárolható műtárgyak, alkotások mennyisége is megnövekedett a vásáron.) Látható továbbá, például, Birtalan Zsolt alkotása, az év egyik legfontosabb streetfotója, amely a nagy presztízsű LensCulture Street Photography Awards szűk szelekciójába is bekerült.

Minden standot különös gonddal rendeztek be, hiszen a kiállított művek egymással is folytathatnak párbeszédet. Fotó: Szabó Gábor - Origo

Azonban az is fontos célja az Art Photo Budapestnek, hogy a fotóművészettel kapcsolatos sztereotípiákat eloszlassák, és annak sokrétűségét mutassák be. Ennek keretében Budapesten képviselteti magát Kelet-Európa vezető fotóművészeti galériája, a Photon is. A kiállítás egyik igazi különlegessége a SO Namibia standja – Ledényi Attila kiemelte annak érdekességét, hogy egy Magyarországtól ennyire távoli helyen a magyar fotóművészekéhez ennyire hasonló gondolkodásmóddal hoznak létre projekteket.

A művészeti élet világsztárjainak számító alkotók közül jelen van az Art Market Budapesten a műveivel Bernard Szajner képzőművész,

aki egy hangszer feltalálójaként is ismert.

A fotós szekcióban hasonló világsztár Gideon Mendel,

az egyik legismertebb, díjak sokaságával kitüntetett johannesburgi művész, aki a Greenpeace fotódíját is elnyerte Drowning World (Fuldokló világ) című sorozatával. Most, a budapesti standon is azokat a képeit állították ki, amelyeket Mendel árvízsújtott területeken készített. Gideon Mendel vasárnap személyesen is eljön, hogy prezentálja fotóprojektjét Budapesten.
Ledényi Attila egy „látens afrikai sztárra", Justin Dingwallra is felhívta a figyelmet, akinek a nevét talán még kevesebben ismerik, de a képeit annál inkább – feltehetően a nemzetközi szintű berobbanás küszöbén áll.

A Fest;tisztít Galéria a fotószekció egy másik különleges elemét hozta el a vásárra: egy olyan, 1992-es fotó- és videóanyagot, amely a világhírű angol művészpáros, Gilbert&George budapesti látogatását dokumentálja. Gilbert&George az akkor még hozzáférhető kommunista emlékműveknél pózoltak, és erről olyan rövidfilm is készült, amelyet mindezidáig sehol nem mutattak be.

Az Art Market Budapest kísérőprogramjaként a Deák 17 Galériában nyílt kiállítás, amely azt a

CHIM-et, azaz David Seymourt mutatja be, aki Robert Capával és Cartier-Bressonnal együtt hozta létre a Magnum Fotóügynökséget.

Az Art Market Budapesten is látható ebből ízelítő, méghozzá olyan felvételek formájában, amelyeket CHIM 1948-ban készített háborús árvákról az Uinicef felkérésére, a háború sújtotta Európában, Children of War címmel. A fotók jelentős része albumokban már eddig is elérhető volt, kiállítás alakjában azonban

a mostani lesz a világpremier.


Az Alma On Dobbin alapítvány standján ezen felül két olyan berlini performansz-művész is bemutatkozik, akik részben fotóalapú munkákon keresztül mutatják be saját művészeti projektjeiket. Ezeknek QR-kódok beolvasásával a közönség is részese lehet. Animált rajzokat és grafikákat, illetve interjúkat is megnézhetnek például olyanokkal, akik a világ valamilyen különleges helyére emigráltak. Ez a kortárs művészeti akció ezáltal a hontalanná vált háborús árvák helyzetére is reflektál, így kapcsolódnak össze a standon látható tartalmak.

A csak kortárs fotográfiával foglalkozó Artphoto Galéria 14 alkotót mutat be abból a 15-ből, akiknek az elmúlt években kiállítása volt náluk – Ledényi Attila szerint az elsőre talán eklektikusnak tűnő kínálat piciben éppen az Art Photo Budapest törekvéseit, felfogását képezi le.

Art Market Budapesten több ezer műalkotást láthatnak az érdeklődők. Fotó: Szabó Gábor - Origo

További érdekesség, hogy a D épület felső szintjén kiállító aart4you nemcsak statikusan magát a műtárgyat mutatja be, hanem online platformon az alkotási folyamatba is bevonja a nézőt és a potenciális vásárlót.

Az Art Market Budapesten kívül ilyen koncentrációban sehol nem jelenik meg az a kezdeményezés és gondolat sem, amelyet az Autistic Art Alapítvány is képvisel, akik autisták támogatására specializálódnak, a művészet eszközeivel.

A kiállításon kortárs designerek autisták alkotásaira reflektáló egyedi tárgyai láthatók.

Séta a szoborparkban

Az Art Market Budapest szabadtéri szoborparkjában 16 nem mindennapi alkotás látható: a kiállítás az oronskói Lengyel Szobrászati Központ együttműködésével jött létre, ezért is kapta az 5 tonna szobor Oronskóból címet. A Lengyel Szobrászati Központ egy nemzeti kulturális intézmény, amely egy 19. századi majorságban működik, és a legkülönfélébb programokat, oktatást és műtermeket biztosít a művészeknek. Ezúttal Budapestre hozták el lengyel művészek szobrait 2000 darabos gyűjteményükből.

Magdalena Abakanowicz Mutants című szoborcsoportja. Fotó: Hirling Bálint - Origo

A Millenáris épületei között állnak többek között Magdalena Abakanowicz szobrai, aki nemcsak a szobrászok között, hanem általánosságban is az egyik legnevesebb lengyel művésznek számít. Művei gyakran politikai üzenetet hordoznak, emberi hátakat ábrázoló sorozata például mindenképpen ezt a vonalat erősíti. Alkotásaiban sűrűn jelenik meg a textil, mint alapanyag, Mutánsok című szoborcsoportja azonban egészen más látványvilágot képvisel. A három darabból álló szoborcsoport az Egyesült Államokban készült, egy New York-i galéria megrendelésére.

Marta Pszonak The Teapot című alkotása Fotó: Hirling Bálint - Origo

Marta Pszonak Teáskanná-ja mintha egy tündérmeséből csöppent volna a Millenárisra, sok tekintetben inkább emlékeztet rajzra, mint szoborra. Ez nem véletlen: a művész az első interneten megjelent digitális rajzok egyikét reprodukálta, hogy ezzel a modern technológia megjelenésére reflektáljon.

Tomasz Skórka cementből öntött, kisgyereket és nyulat formázó apró szobrai az egyik kurátor olvasatában arra hívják fel a figyelmet kiálló vasfogantyúikkal, hogy kis méretük ellenére rendkívüli súlyt képviselnek. Marek Rogulskinak pedig olyan alkotása került a szoborparkba, amelyről

sok látogató bizonyára nem gondolná első látásra, hogy a kiállítás egy darabja:

a posztmodern műhöz tartozó, földön heverő láncot bárki odébbrúghatja, máshová teheti, kedve szerint használhatja, és ez szerves része a koncepciónak.

Krzysztof M. Bednarski narancssárga, interaktív installációja, a Brahmaputra

a buddhizmus filozófiáját köti össze a hétköznapok banalitásával,

hiszen a bevásárlóközpontok forgóajtaját idézi, azonban a kurátorok szerint a valóságból a misztikum világába átvezető kapuként is értelmezhető, és arra is utal, hogy napjaink kultúrája haladhatna más irányba is, mint most.

Tomasz Domanski fémből készült alkotását a minimal art inspirálta. A 11 elemből álló művet a szénbányák világa ihlette. Eredetileg 22 elemből áll a teljes alkotás, azonban

a művész rugalmasan áll annak megjelenítéséhez:

szabad kezet ad a kurátoroknak abban, hogy pontosan hány darabját használják fel egyes kiállításokon az alkotásnak, és hogyan rendezik el a részeket.

Pawel Wocial és Kamila Tuszynska rejtélyes alkotása, a 2 Lights Fotó: Hirling Bálint - Origo

Pawel Wocial és Kamila Tuszynska alkotásának címe: Két fény. Az experimentális művész részben tönkrement gépre is emlékeztető alkotása rengeteg értelmezési lehetőségre ad alkalmat, a csillogás, a glamúr és a hasznavehetetlenség egyszerre jelenik meg benne.

Adam Garnek Turbina című szobrát

a vállalkozó szellemű és kellő fizikai erővel bíró látogatók akár mozgásba is hozhatják.

Az alkotót lenyűgözi az iparosítás, a gépek mitológiája, és ebben a művében is ez jelenik meg.

Adam Garnek Turbine című alkotása Fotó: Hirling Bálint - Origo

Anna Siekierska Buddapest című szobra humanista gondolatot közvetít, az adakozásról szól, és úgy helyezkedik el a parkban, hogy

a körülötte lévő bokrok is a műalkotás részét képezzék.

Jan Berdyszak alkotása messziről kiemelkedik élénk színével. Fotó: Hirling Bálint - Origo

Jan Berdyszak alkotása az absztrakt geometriai művészet korát idézi, de a művész azt a konceptuális művészetre jellemző vonásokkal ötvözte. A mű további érdekessége, hogy azt tükrözi: megszületése idején a szobrászok is kezdtek ugyanakkora jelentőséget tulajdonítani a színeknek, mint a festők. Marcin Berdyszaknak, Jan Berdyszak édesapjának pedig egy olyan, több egymásba fonódó emberalakot formázó alkotása látható a parkban, amely sötétedés után különböző fényeket ad ki.

Robert Kaja szobra egy csillag keresztté alakulását mutatja be, aminek természetesen számtalan interpretációja lehetséges.

Maciej Aleksandrowicz posztmodern, tükrökből álló alkotása töredezettsége révén hordoz izgalmas üzenetet. Korábban norvég fjordokon állították ki.

Maciej Szankowski műve az alkotó szerint a lehető legjobb helyre került. Fotó: Hirling Bálint - Origo

Maciej Szankowski pedig mindig is annak a művének az elkészítéséről álmodott, amely most Budapesten látható. A most 72 éves szobrász fotókon azt is megnézte, hová kerül az alkotása, és a visszajelzése szerint a Millenáris parkja ideális környezet. A szoborpark az Art Market Budapest zárása után, egészen október végéig megtekinthető lesz még.