Egy csapásra szupersztárrá vált, havonta kórházban találta magát, majd Mick Jaggerrel koncertezett

Kaleo, koncert, csepel, Barba Negra, Budapest, 2022.10.13.
Kaleo koncert a csepeli Barba Negra nevű koncerthelyszínen, Budapest 2022.10.13.
Vágólapra másolva!
Októberben Budapesten is teltházas koncertet adott a Kaleo együttes a megújult Barba Negrában, több mint háromezer embert elkápráztatva a hetvenes évek amerikai rock- és blues zenéit megidéző dalaikkal. Az izlandi banda már az első lemezük megjelenése előtt átütő nemzetközi sikereket ért el, a fellépésük előtt pedig Jökull Júlíusson frontember adott interjút az Origónak, amelyben mások mellett a zenei hatásokról, a turnézással járó folyamatos nyomásról, de arról is beszélgettünk, milyen érzés a Rolling Stones előtt színpadra állni.
Vágólapra másolva!

Alig néhány évvel azután, hogy megalakult a Kaleo, rögtön hatalmas nemzetközi sikereket értetek el. Miként éltétek meg ezt a hirtelen jött ismertséget?

Valóban nagyon gyorsan zajlottak az események, 2012-ben alakultunk, 2013-ban pedig már híressé váltunk otthon a klasszikus izlandi sláger, a Vor í Vaglaskógi feldolgozásával. Felfigyeltek ránk Németországban és Amerikában is, turnézni kezdtünk szerte a világban, a második lemezünket pedig már az Egyesült Államokban vettük fel. Szóval az első néhány évünk egy igazi hullámvasút volt, folyamatos koncertezéssel és dalszerzéssel telt, igazából a járvány alatt nyílt lehetőségünk először pihenni, de amint engedték a szabályozások, egyből újra útnak indultunk, idén ismét százötven-százhatvan koncertet vállaltunk.

A Kaleo a Barba Negrában (2022.10.13.) Fotó: Koncz Márton - Origo

A közelmúltban számtalan izlandi zenekar vált világsztárrá, gondolok mások mellett az Of Monsters and Menre vagy korábban a Sigur Rósra, illetve a Kaleora. Mi lehet a titka annak, hogy az ország ilyen kimagaslóan reprezentálja magát a nemzetközi színtéren?

Azt gondolom, hogy az izlandi könnyűzenei élet rendkívül kreatív, a művészek nem félnek az állandó kísérletezéstől és ezáltal új színeket teremtenek a különböző műfajokban. Illetve egy nagyon támogató és összetartó mentalitás jellemzi nálunk az egész szakmát.

A zenéteken jól érződik, hogy nagy hatást gyakoroltak rátok a hetvenes évek amerikai rock- és blues zenéi. Mik jelentették a legfőbb inspirációt?

Nem szűkíteném le az érdeklődési köröm egyetlen műfajra vagy korszakra, rengeteg minden hatást gyakorolt rám: sokat inspirálódom a komolyzenéből, zongorázom is, de a harmincas évekbeli amerikai blues, vagy a klasszikus, ötvenes-hatvanas évekbeli rock 'n' roll ugyanúgy közel áll hozzám, akárcsak a jazz. Minden, amit valaha hallgattam, inspirál a zeneszerzés és a szövegírás terén, de nem direkten, hanem tudat alatt, természetes módon hatnak rám. Amikor születik egy dal, nem döntöm el előre, hogy megidézze-e például a hatvanas évek rockzenéjét vagy inkább folkosan szólaljon meg, hanem önálló életre kel a szám és kialakul a saját stílusvilága.

A Kaleo a Barba Negrában (2022.10.13.) Fotó: Koncz Márton - Origo

Ha mégis meg kellene nevezned a legfontosabb három előadót az életedben, kiket választanál?

Soha nem volt kedvenc együttesem, mindig abban leltem az örömöt, hogy utazgatok a különböző zenei korszakok között. De amikor zongorázni tanultam, Ray Charles hatalmas hatást gyakorolt rám, szóval ő lenne az egyik. Dalszövegírás tekintetében Bob Dylan szintén nagyon inspiráló, így őt is beválasztanám. És a Beatles semmiképpen nem maradhat ki, szóval legyenek ők a harmadik.

Néhány éve több alkalommal is felléptetek a Rolling Stones előzenekaraként. Milyen érzés volt közös koncertezés?

Hihetetlen érzés volt százezres közönség előtt fellépni stadionokban, nem sok hozzánk hasonló fiatal együttesnek adatik meg ez a lehetőség.

És az elmúlt, közel tíz év turnézásából melyek a legmaradandóbb élményeid?

A folyamatos koncertezésben mindig magát az utazást élveztem talán a leginkább, az új városok megismerését és felfedezését.

Jól emlékszem például arra, amikor először jártunk Budapesten a Sziget Fesztiválon 2018-ban, sőt, most is úgy gondolom, ez talán a legszebb város az idei turnénk során.

Szeretem a változatosságot, azt, hogy egyik nap egy nagy koncertteremben lépünk fel, a másik este pedig egy kisebb klubban játszunk, hiszen teljesen mások az energiák a különböző helyszíneken. De ha egy fellépést kellene megnevezni az elmúlt évekből, akkor a Denver mellett Red Rocks-on adott koncertünket emelném ki: elképesztő hangulatot teremt, ahogyan a nagy vörös sziklák körbe ölelik a nézőteret.

Néhány éve le kellett mondanod néhány koncertet, ahogyan az újságok akkoriban írták, stresszel összefüggő megbetegedés miatt orvosi felügyeletre szorultál. Manapság hogyan kezeled a zenéléssel járó állandó nyomást?

Nem elsősorban a stressz okozta a problémákat, hanem az állandó utazás és az ezzel járó folyamatos alváshiány megviselte a szervezetemet és újra és újra, szinte minden hónapban a kórházban kötöttem ki. Komoly fizikai kihívást jelent az állandó turnézás, különösen ha énekes vagy, mert oda kell figyelned a hangodra és a szervezetedre. Manapság már sikerült egyensúlyba kerülnöm, rendszeresen edzek, ügyelek a minél tisztább étkezésre és a kellő alvásra.