Titok az ajtó mögött

Szabó Magda: Az ajtó című művét állította színpadra Szabó K. István, amelyet csütörtökön mutatnak be a Nemzeti Színházban. Ez a mű Szabó Magda talán legérzékenyebb írása. Főhőseit, Szabados Magdát és Szeredás Emerencet Szabó Magda - az író - önmagáról, valamint a Júlia utcai lakása egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta. A történet egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró asszony és a sikeres művész szeretetküzdelméről szól. A művet csaknem 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki. Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével - felejthetetlen alakítás, felejthetetlen film. A Nemzeti Színház előadásában Emerencet Udvaros Dorottya játssza, az írónőt pedig Söptei Andrea. További szerepekben láthatjuk Rubold Ödönt, Tóth Lászlót, Szűcs Nellit, Herczegh Pétert, Bakos-Kiss Gábort, Varga Józsefet, Gidró Katalint és Martos Hangát.

Szabó Magda, amikor ír, azt teszi az emberi világgal, amit csak akar. Mindent megkapott a varázslathoz: lenyűgöző nyelvi erőt, élménybőséget és a szükséges – bár fegyelmezetten titkolt – szenvedést"

- írja a szerzőről a pályatárs, Jókai Anna. Szabó Magda az egyik legismertebb magyar író a világon, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című művét 1987-ben írta. Megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével.
Az ajtó főhőseit, Szabados Magdát és Szeredás Emerencet Szabó Magda - az író - önmagáról, valamint a Júlia utcai lakása egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta.

Az ajtó című darab a Nemzeti Színházban. Udvaros Dorottya és Söptei Andrea Fotó: Csudai Sándor - Origo

A történet egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró asszony és a sikeres művész szeretetküzdelme, mély barátságuk megrendítő története.

"Emberszelídítés"- így mondta a rendező, Szabó K. István.

A fiatal írónő megkéri a szomszédban élő Szeredás Emerencet, hogy legyen a bejárónője. Emerenc szikár asszony, keveset szól - nemcsak az írónőhöz, hanem a szomszédokhoz is -, egyfolytában dolgozik, mintha a munkával akarná titkát rejteni. A titkát, amit senki nem ismer.

Húsz éve nem engedett be a lakásába senkit. Az ajtót zárja, ha kilép rajta, csak résnyire nyitja, épp csak akkorára, hogy kiférjen rajta.

Az ajtó című darab a Nemzeti Színházban. Udvaros Dorottya és Söptei Andrea Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az írónő és Emerenc lassan csiszolódik, minden nap megküzdenek egymással - Emerenc olykor kemény szavai a művészt időnként olyan reakciókra késztetik, amin maga is csodálkozik, de kialakul valami megfoghatatlan ragaszkodás egymás iránt.
De milyen titkokat rejt az ajtó, amely mögött Emerenc él? Ez a rejtély akkor tárul elénk, amikor Emerenc megbetegszik, és nem lép ki az ajtón napokig - viszont a lakásból bűz árad. "Emerenc a rothadó húsok, megbuggyant levesek között, döglött macskával a lakásban."

Az ajtó című darab a Nemzeti Színházban - Söptei Andrea, Rubold Ödön és Udvaros Dorottya Fotó: Csudai Sándor - Origo

Óriási kétségekkel küzd az írónő: megmentse Emerencet - de akkor rá kell törni az ajtót, és a titkára fény derül -, vagy hagyja meghalni a titkával együtt.
Elárulja-e a bejárónőt? A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit saját maga ellen indít az írónő, és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.

Az ajtó című darab a Nemzeti Színházban Fotó: Csudai Sándor - Origo

A darab kérdéseket vet fel: mi van a másik emberben? Mennyire befolyásolja az én életemet?
Szabó K. István Jászai-Mari díjas rendező most először rendezett Szabó Magdától. A Kozma Andrással együtt készített feldolgozásban hangsúlyt kapott a szeretetnyelv, az egymásra figyelés kommunikációjának erősítése.

"Imádom Szabó Magda írásait, különösen ezt. Kozma András dramaturggal nekiláttunk megfejteni ezt a nagyon személyes mély vallomást"

- mondta Szabó K. István a Nemezti Színház magazinjában.

Az ajtó című darab a Nemzeti Színházban Fotó: Csudai Sándor - Origo

"Sok adaptációja született Az ajtónak, azt hiszem, mindegyiket láttam, beleértve a filmet is, de talán mondhatom, hogy a mi előadásunk különbözhet ezektől, hiszen én azt a történetet szeretném kibontani, ami bennem fogalmazódott meg a mű olvasása közben."

Az ajtó című előadás a Nemzeti Színházban. Udvaros Dorottya és Söptei Andrea Fotó: Csudai Sándor - Origo

Azt is hozzátette: „A mű örökérvényűsége a félelem állandóságában keresendő, trauma akkor is érhet bennünket, ha éppen nincs háborús helyzet. Ki milyen titkot hordoz, hogyan dolgozható fel a szégyenérzet, mi rejlik a felszínes kommunikáció mögött, ez mindenkinél másképpen van. Egymás félre - vagy meg nem értése akár groteszk helyzeteket is szülhet. Helyén való-e a humor például, ha tudjuk, hogy milyen fájdalom rejtőzik a másik emberben. A bizalom, a lelkek mély összekapcsolódása kimondatlan érzés, és ezt az összehangolási folyamatot követjük végig az előadásban."

Az ajtó című előadás a Nemzeti Színházban Fotó: Csudai Sándor - Origo

Udvaros Dorottya Emerence lenyűgöző. A csodálatos színésznő lassan fejti le a bejárónő személyiségét, rejtett titkait, őszinte szeretetét az írónő iránt.

Az ajtó című előadás a Nemzeti Színházban - Udvaros Dorottya és Söptei Andrea Fotó: Csudai Sándor - Origo

Söptei Andrea az írónő szerepében kétségek között őrlődik, minden nap megküzd Emerenccel - néha a szeretet, néha a dac hatalmasodik el, de kétségkívül végtelenül ragaszkodik a bejárónőhöz.

Nemzeti Színház: Az ajtó - Söptei Andrea Fotó: Csudai Sándor - Origo

És persze Szűcs Nelli Sutu szerepében megint csak felejthetetlen. Az ő vibrálása sodorja tovább rendre a történetet, csillog a színpadon, mindenki rá figyel, amikor megjelenik.

Nemzeti Színház - Az ajtó. Szűcs Nelli Fotó: Csudai Sándor - Origo

A darabot nyáron a Gyulai Várszínházban láthatták először a nézők. A Gyulai Várszínház Művészeti és Társadalmi Tanácsadó Testülete az évadzáró testületi ülésén nívódíjak odaítéléséről döntött. E szerint a Sík Ferenc-díjat Szabó K. István rendező kapta Szabó Magda Az ajtó című regényéből készített színpadi adaptáció rendezéséért.

Udvaros Dorottya: Várt rám ez a szerep

Udvaros Dorottya, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő úgy fogalmazott: nem gondolkodott azon, hogy egy Szabó Magda-nőalak kiáltana utána.

Amikor kiderült, hogy Szabó K. István megrendezi Az ajtó című művet, rájöttem, hogy valójában Emerenc szerepe mégis csak várt rám - vagy én vártam rá"

- mondta.

Udvaros Dorottya Fotó: Csudai Sándor - Origo

Szabó István filmjét természetesen látta, de a darab próbái előtt nem nézte meg újra.
"Óriási Helen Mirren-rajongó vagyok, nem akartam újra felidézni, hogy ő hogyan formálta meg Emerenc szerepét, mert akkor nem tudtam volna szabadulni tőle."

Az ajtó című darab a Nemzeti Színházban. Udvaros Dorottya és Söptei Andrea Fotó: Csudai Sándor - Origo

A színésznő azt is mondta, hogy nagyon szereti az ilyen embereket, mint amilyen Emerenc, aki szikár, őszinte - néha bántóan őszinte -, de mégis hatalmas szívű ember.

"Én nem vagyok ilyen. Inkább arra törekszem, hogy másoknak ne okozzak fájdalmat, így többnyire próbálok kedves lenni. Emerenc hajthatatlansága csodálatos. Annak ellenére, hogy olykor "pokróc", mégis mindenki szereti és tiszteli. Vannak persze szentek, akiknek így telik el az élete, hatalmas szeretet és tisztelet övezi őket, de Emerenc nem szent. Ő ízig-vérig ember. Tele szenvedéssel, fájdalommal, megcsalatással, elhagyással, szeretettel. Benne mindig van derű, még akkor is, ha éppen leteremti az írónőt, akit egyébként végtelenül szeret. Először persze furcsán méregetik egymást, csiszolódnak, végül kialakul ez az elválaszthatatlan kapcsolat. Amikor a darab végén azt mondja az írónőnek, hogy "nem tud maga szeretni, pedig hogy reméltem, hogy talán mégis", azt nem bántásból mondja. Hanem éppen azért, mert mélyen szereti a művésznőt. Az is csodálatos, hogy az ember el tudja dönteni, hogy mennyi adatott neki. Attól a pillanattól kezdve, hogy Emerenc terhére lenne valakinek, azt már nem akarja. Egész életében az vezérelte, hogy ő akar segíteni másokon. Amikor az írónő elárulja, felfedi a titkár, akkor sem haragtartó, nem bosszúálló. Lehet, hogy egy fájó góc ott maradt benne, de az biztos, hogy ha élt volna tovább, nem tudta volna leélni az életét úgy, hogy ne az írónő közelében legyen. A szeretet és a megbocsátás sokkal mélyebb benne. Ajándék, amikor az ember ilyen szerepet játszhat" - mondta.

Az ajtó című darab a Nemzeti Színházban. Varga József, Szűcs Nelli, Herczegh Péter Fotó: Csudai Sándor - Origo

Azt is hangsúlyozta, hogy Szabó Magda az emberek nagy ismerője, a mélységekig lemegy, és Az ajtó talán a legérzékenyebb darabja. Udvaros Dorottya úgy látja, Szabó Magda tele volt élettel, nőiséggel.

"Édesapám, Udvaros Béla rendező meg akarta rendezni Szabó Magda egyik művét. Már nyolcvan év felett volt, és elment Szabó Magdához, aki szintén elmúlt már nyolcvanéves akkor. Elmondta neki, hogy megrendezné az egyik művét, mire az írónő azt mondta: "Jaj, Béla, pont azt a közepes darabomat akarja megrendezni?" Ezután kicsit még beszélgettek, majd huncutul apukámra nézett, és azt mondta: "Béla, ha maga tíz évvel hamarabb jön, nagy veszélyben lett volna". Ebből a történetből is az derül ki, hogy miközben Szabó Magda csillogó elme volt, elképesztően fegyelmezett író, közben a humor, a huncutság, a nőiesség és az élet szeretete is benne volt."