Május 20-án és 23-án rögtön egy dupla zenei csemegének örülhet a közönség: a világszerte nagy népszerűségnek örvendő
Kelemen Kvartett közel három év szünet után, megújult formában tér vissza a színpadra két estén, méghozzá Bartók összes vonósnégyesével.
Kokas Katalin és Kelemen Barnabás a görög hegedűművésszel, Jonian Ilias Kadeshával és az angol csellistával, Vashti Mimosa Hunterrel kiegészülve garantáltan emlékezetes pillanatokat szerez majd a közönségnek. Kokas Katalin a Bartók Tavasz blogjának elárulta: férjéhez, Kelemen Barnabáshoz és hozzá hasonlóan az új zenekari tagok is Rados Ferencnél képezték tovább magukat, tehát nem ismeretlen számukra ez a fajta szemlélet és a magyar kultúra.
„Így már egyértelmű, hogy miért volt annyira jó életünk legelső próbája. Ráadásul mindannyian nagyon szeretjük a népzenét, Bartók kvartettjeiben is sok ilyen motívum érhető tetten" – fűzte hozzá.
Ugyancsak rendkívüli élményben lehet része annak, aki május 24-én a Liszt–Bartók-estet választja: a Szent István Filharmonikusok estjén Liszt Ferenc különleges atmoszférájú, kései zenekari kompozícióját, A bölcsőtől a sírig című szimfonikus költeményt követően a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium egykori növendéke, a Zeneakadémia hallgatója, Pellet Sebestyén a zongoraverseny-irodalom egyik legvirtuózabb művét, a Haláltáncot adja elő. A tánc a szó szoros értelmében is fontos szerephez jut: a magyar táncosokkal, illetve hazai balettműhelyekkel is szoros kapcsolatot ápoló nemzetközi hírű horvát koreográfus, Leo Mujić ugyanis Bartók táncjátékát, A fából faragott királyfit állítja színpadra.
Az említett táncjáték címadó karaktere
Madaras Gergely, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Szegedi Kortárs Balett május 26-i Bartók-estjén is felbukkan,
akárcsak a Kékszakállú vagy a Mandarin – sőt, a táncelőadás a zeneszerzőt színpadi szereplőként is megidézi. Concerto című nagyzenekari művét – amelyre a produkció épül – Bartók Amerikában írta, miután már három éve nem komponált: benne van állandó betegsége, honvágya, aggódása hazája és Európa sorsáért. Ugyanakkor a lázálmok és fájdalmak keserűsége mellett felcsillan életszeretete és optimizmusa.
Speciális látvánnyal készülünk. Nem lesznek valódi színpadi körülmények, sem díszletek, ugyanis a zenekar mögöttünk, a színpadon foglal majd helyet. Az előadás pedig nem táncjáték, sokkal inkább vizuális látványjáték lesz,
úgynevezett »pantomim groteszk«, amiben hatalmas szerep hárul a jelmezekre: ezekben öltenek testet Bartók víziói. Mojzes Dóra jelmeztervezőnek ez az első színházi felkérése, bár nagy tapasztalattal rendelkezik a divattervezésben és a filmes kosztümök terén. Nagyívű munkája során számos allegorikus figurát kell megjelenítenie, és az álmok szabadságával megformálnia azokat" – fogalmaz Juronics Tamás, az est koreográfusa, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, aki azt is kiemeli, milyen nagyszerű ismét együtt dolgozni a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral. Az estindító darabra is érdemes lesz odafigyelni, hiszen a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című kompozíció a 20. századi zene kimagasló remeke, Bartók életművének egyik ékköve.
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részletes programjáról a www.bartoktavasz.hu weboldalon található további információ.
A világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla születésének 140. évfordulóján, 2021 tavaszán induló Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek egyedülálló összművészeti eseménysorozat. A fesztiválprogram bepillantást enged Bartók lenyűgöző életművébe, ugyanakkor
nem kizárólag a világhírű zeneszerző kompozícióit sorakoztatja fel, sokkal inkább Bartók szellemiségét, kreativitását, alkotói szemléletét kívánja megjeleníteni
számtalan műfajban a kortárs komolyzenétől kezdve a világzenén, jazzen, táncművészeten és képzőművészeten át a könnyűzenéig, a hazai és nemzetközi művészeti élet legjobbjainak alkotásain keresztül.
A programsorozat célja, hogy hazai és európai partnerintézményekkel együttműködve a következő években még vonzóbb célponttá tegye Magyarországot a nemzetközi kulturális turizmus számára. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek a Müpa szervezésében valósul meg, célja pedig, hogy meghatározó kulturális társintézmények részvételével, más nagyvárosok bevonásával fokozatosan országos – sőt országhatárokon átívelő, régiós beágyazottságú – eseménysorozattá váljon, és így a hazai és nemzetközi közönség minél színesebb, minél gazdagabb művészeti programmal találkozhasson.
„Bartók Béla sokat idézett gondolata szerint soha senki nem ismerheti meg a maga teljességében a világot, hiszen az időben is, térben is végtelen. Ám mi ebben a rendhagyó, kihívásokkal teli évben
mégis arra vállalkozunk, hogy a világ legizgalmasabb alkotóit időben és térben is közelebb hozzuk egymáshoz és a közönséghez, és összekapcsoljuk Magyarország és Európa nagyvárosait a Bartók Tavasz digitális platformjain
– mondja Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy az eseménysorozat idén olyan nagyszabású streamelt, ingyenes programfolyamként valósul meg, amely a régióban is egyedülálló. A közvetítések adta lehetőségekkel élve a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek online felületein keresztül nem csupán a hazai bemutatókat követheti bárki a világ bármely pontján, de a nézők bepillanthatnak majd a világ egy-egy legendás hangversenytermébe is.
Az eseménysorozat nemzetközi együttesei és sztárkarmesterei a járványhelyzet miatt ugyanis saját városukból adnak streamelt koncertet a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek közönségének.
„A 2021-es Bartók-évforduló kiváló alkalmat kínál arra, hogy megmutassuk, az alkotóerő és a kreativitás felülkerekedik a nehézségeken. Fontos küldetésünknek tekintjük, hogy idén a digitális tér adta lehetőségekkel bölcsen élve minél szélesebb körben mutathassuk meg a világnak Magyarország szépségét, kulturális gazdagságát, ugyanakkor reménykedve gondolunk arra, hogy jövőre már személyesen is találkozhatunk a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek kedvéért országunkba látogató, illetve a kultúrarajongó hazai közönséggel" – foglalja össze Káel Csaba.