Eltitkolt éjszakai légyottok okozhatták az egyik legnagyobb festő halálát

2020.07.21. 13:41

Egy új tanulmányból derült ki, hogy tüdőbaj okozhatta Raffaello halálát. A betegség pedig a hűvös éjszakai légyottok miatt alakulhatott ki, amiket a festő eltitkolt az orvosai elől.

A reneszánsz egyik nagy mesterének, Raffaello Sanzio (1483-1520) halálát valószínűleg egy félrekezelt tüdőbaj okozta. Egy új tanulmány szerint a művész eltitkolta orvosai elől, hogy a hideg márciusi éjszakákon rendszeresen kijárt a szeretőihez, és a szakemberek emiatt félrediagnosztizálták a lázas mestert. Népszerű elképzelés, hogy a 37 éves művész halálát szifilisz okozta 1520-ban, miután túl sok nővel volt kapcsolata, de a szakértők egyetértenek abban, hogy a haláláért valójában egy fertőzés a felelős.

Raffaello önarcképe körülbelül 23 évesenForrás: Wikimedia Commons

Michele Augusto, a Milánó-Bicocca Egyetem szakembere szerint a lázas Raffaellóhoz maga a pápa küldte el Róma legkiválóbb orvosait, rettegve, hogy elveszíti a felbecsülhetetlen értékű művészt. Giorgio Vasari olasz festő, író és történész 1550-ben megjelent, a korabeli művészek életéről szóló könyve szerint azonban Raffaello nem számolt be orvosainak a rendszeres, szeretőihez tett éjszakai kiruccanásairól. „Abban az időben sokkal, sokkal hidegebb volt még márciusban és nagyon valószínű, hogy Raffaello tüdőgyulladást kapott” – mondta Riva. Az orvosok vértöbblet okozta lázat diagnosztizáltak a festőnél, akit végül halálosan legyengített a bemetszések vagy piócák révén végzett véreztetés. „Az orvosok akkoriban tisztában voltak a fertőző betegségek kezelésekor alkalmazott véreztetés veszélyeivel, de ez esetben hibás információk alapján jártak el” – mondta Riva, aki az egyetem más kutatóival közösen készítette a tanulmányt. A szakemberek a héten publikálták az eredményeiket az Internal and Emergency Medicine című folyóiratban. „Az alapján, amit tudunk, azt mondhatjuk, hogy Raffaello halálát a mostani koronavírushoz nagyon hasonló tüdőbaj okozta” – mondta Riva. A Raffaello halálával kapcsolatos korabeli beszámolók szerint a festő 15 napig küzdött a kórral, és elegendő ereje volt ahhoz, hogy elrendezze ügyeit, meggyónja bűneit és feladják neki az utolsó kenetet. A beszámolók magas és folyamatos lázzal járó akut betegségről írnak. Az új tanulmány szerint „egy, a közelmúltban elkapott, nemi úton terjedő fertőzéssel, így kankóval vagy szifilisszel nem magyarázható a lappangási időszak. A vírusos hepatitisz akut jelentkezése kizárható a sárgaság és a májelégtelenség egyéb jelei nélkül. Rómában pedig nem jelentettek hastífusz- vagy pestisjárványt abban az időben”.

Raffaello, akit Michelangelo és Leonardo da Vinci mellett a reneszánsz egyik legnagyobb mestereként tart számon a művészettörténet, mindössze 37 évesen halt meg 1520 áprilisában Rómában. A Vatikánban tartották nagyszabású búcsúztatóját és a római Pantheonban helyezték örök nyugalomra, ahol egész évben egy szál vörös rózsa díszíti a sírját. Korai halála ellenére Raffaello számos nagy hatású művet készített, többségüket a Vatikánban, amelynek múzeumaiban számos termet díszítenek a freskói.

további tartalmak a rovatból