Mit szólna Jókai a mai bablevesekhez?

2020.07.19. 09:23

Vajon készítenek-e bárhol olyan Jókai bablevest, amelyet Jókai Mór is szívesen fogyasztott volna? Hogyan fejlődött ki az eszköz, mellyel a (dugóval lezárt) borokat nyitjuk? Rengeteg nyári recept mellett ezekre a kérdésekre is választ lehet kapni a Magyar Konyha magazin nyári számából. 

Megjelent a Magyar Konyha magazin nyári (július-augusztusi) száma, ráadásul melléklettel, amelyről – Vinkó József főszerkesztő szavai szerint – még áprilisban sem lehetett tudni, hogy valóban ki tud jönni. A járvány miatti veszélyhelyzet végét senki nem látta akkor még, és a hagyományosan a nyári szám mellékleteként megjelenő Balaton Gasztrokalauz pedig egyértelműen az utazáshoz, a szabadsághoz kapcsolódik. A mellékletben a Magyar Konyha tesztelőcsapata 333 igazán jó balatoni helyet ajánl az olvasók figyelmébe. Az éttermek, vendéglők, cukrászdák, borászatok között pedig 55 új hely is szerepel.

A Magyar Konyha nyári száma és melléklete, a Balaton GasztrokalauzForrás: Origo

A július-augusztusi számban 33 nyári receptet gyűjtöttek össze: faszénnel grillezett halak, vagy akár bárányhátszín is van, az édes részleg pedig a buktasütés rejtelmeibe vezeti az olvasót. A paradicsom számtalan feldolgozási formája mellett a nevével ellentétben már júliusban a piacokra kerülő őszibarackról is szó esik. A szám étlapján a halételek kiemelt helyet kaptak: van marinált pisztráng és pisztrángtatár, grillezett garnéla és fogas töksalátával, tiszai halászlé, pontytöpörtyű, tésztában sült harcsa és karikakeszeg. 

Jókai MórForrás: OSZK

Sokat tudhatunk meg Jókai Mórról: rengeteg érdekes, a regényeiben is megjelenő ételről lehet olvasni, valamint kiderül, hogyan szerette az író a bablevest. Vinkó József cikkének szellemes címe is erre utal: Az író, aki bableves lett. Érdekes, hogy Jókai mindkét unokahúga emlékirataiban azt állítja, hogy az író igenis kisétkű volt. Jókay Jolán szerint alig evett valamit, bár „a kávét nagyon édesen szerette és sűrű tejszínnel, ezt Róza néni minden reggel maga fölözte le”, és maga sütötte neki a kalácsot is – olvasható a lapszámban. Jókai szőlészkedett is, és ezzel kapcsolatos találmányaira talán büszkébb volt, mint egy-egy regényére. Ilyen volt a darázsfogó tempó. Vásárolt ötven légyfogó harangot, mézzel bekent papirost dugott alájuk, a darazsak rárepültek és a harang faláról belepotyogtak a szappanvizes vályúba. „Minden üvegharang elfog naponkint 20-40 darazsat és dongót, ez átlag számítva naponkint 1500 ellenség. Én ezzel a stratagémával egy szüreti évadban húszezer darazsat és dongót öltem rakásra. Elbújhat mellettem Sámson, aki csak tízezer filiszteust tudott agyonverni egy szamárállkapoccsal” – idézi Jókait a Magyar Konyha. 

A Magyar Konyha nyári számában hatoldalas cikkben mutatják be a dugóhúzók történetétForrás: foodcollection via AFP/Photocuisine / Riou, Jean-Christophe/Jean-Christophe Riou

A főszerkesztő, Vinkó József rendkívül részletes cikkben mutatja be a dugóhúzók történetét. Annyit elárulhatunk, hogy az első dugóhúzó, ahogy az első borospalack is, angol találmány volt. A dugóhúzó őse pedig egy furdancs lehetett, és valószínűleg a muskétások puskacsőtisztítójának spiráljából alakulhatott ki. A cikkben látható a világ legnagyobb, embernagyságú dugóhúzója is,  amit egy osztrák múzeum őriz, ahol a 2011-ben meghalt Hugo Reinprecht borász, a bécsi gasztronómiai élet közismert figurájának majdnem kétezer darabos gyűjteménye van. Talán kevesen tudják, de az elszánt gyűjtők több millió forintért is vesznek régi dugóhúzókat a különböző árveréseken. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK