A legnagyobb magyar tragikomika, aki visszaküldte Moszkvába a kommunista igazgatónőjét

2020.07.26. 19:00

A legnagyobb magyar tragikomika, írta róla még a színésznő életében az érte rajongó kritikusoj egyike. Rajta ragadt a jelző, ami arra utalt, hogy Dajka Margit a színházi műfajok mindegyikében kivételes teljesítményekre volt képes. Időskori, egy gyermekeknek készült előadásban játszott legendás szerepe kapcsán személyiségéhez hozzátapadt egy másik jelző is: Bors néniként sokak emlékezetében angyali teremtésként maradt meg. Pedig tudott karcos is lenni, de csak akkor, ha igaztalannak érzett egy helyzetet – az életben, vagy a színpadon. A második világháború idején – már a kor egyik legnagyobb színházi sztárjaként – élete kockáztatásával mentette az üldözötteket, majd élete végéig hűségesen kitartott negyedik férje mellett, akit az orosz fogság után a Rákosi-rendszerben is bebörtönöztek, mint „Horthy Miklós katonáját." Dajka Margit pályája első szakaszában „szabadúszóként" jutott a csúcsra, majd a kényszerűen társulatokban töltött évtizedek után, nyugdíjasként kezdett újra szárnyalni. Akkor játszotta el az általa legjobban kedvelt filmszerepét is, Majmunka figuráját Latinovits Zoltán partnereként, Huszárik Zoltán Szindbád című filmjében. Ugyanakkor korábbi igazgatói úgy nyilatkoztak utóbb egykori színészük kapcsán: Dajka Margitot a szocializmus korszakában elkerülték a legnagyobb szerepek, amelyekre pedig rászolgált volna.

A táncos lábú, muzsikus kedvű apa és az édesanyja meséi

„Minthogy a szerb királyi kormány arra a jegyzékre, melyet részére Ausztria és Magyarország belgrádi követe 1914. évi július hó 23-án adott át, kielégítő választ nem adott; a császári és királyi kormány kénytelen maga gondoskodni jogainak és érdekeinek védelméről és ebből a célból a fegyverek erejéhez fordulni. Ausztria és Magyarország ennélfogva jelen pillanattól kezdve Szerbiával szemben hadiállapotban levőnek tekinti magát."
Az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenetét a külügyminiszter, Berchtold gróf jegyezte, s miután szövege napvilágot lát, a nagyváradi napilapok forgalma megugrik, példányszámuk emelkedik.Az elkövetkező történéseket, az állóháború lövészárkainak poklát, a mustárgáz pusztító hatásait; a németek Fokkereinek, a brit Royal Aircraft Factory S.E.5-öseinek, a franciák SPAD 13-asainak égben zajló, véres géppuskapárbajait, a mindenféle tengeri csatákat, a frontvonalba kerülő civilek szenvedéseit számtalan riport és tudósítás beszéli el a következő években a hátországban meghúzódó, nyughatatlan kíváncsiságú publikumnak.
Az 1907. október 13-án született Dajka Margit, aki a világháború kitörésekor még nincs hét éves, de már gyakorló rikkancs, nem keres rosszul.Dajka Margit szereti is a rikkancsságot, ahogy édesapját is úgy fogadja el, ahogy van. Dajka János, az alkoholt viszonylag korlátosan, a női nemet visszafoghatatlanul kedvelő daliás külvárosi tánctanár, aki sosem feledkezik meg a sétapálcájáról, családjáról viszont olykor hetekre is.Amikor otthon van, akkor mókás, csodásan cimbalmozik, hegedül, bár a pénzügyeket tekintve minden körülmények között szűkmarkú.

Budapest, 1930-as évek, Dajka Margit színésznő portréja.Forrás: MTI/Várkonyi László


A kisnemesi hátterű Dajka János lagziban ismerte meg a paraszti felmenőjű Elek Veronikát, aki tizenhárom gyermeket szült a csapodár urának. Margit a tizenegyedik, utána még egy ikerpár jön a világra. Dajka Jánossal való találkozásuk idején Elek Veronika még saját gőzmosodát üzemeltet, de miután férje végleg távozik a ritkásan látogatott családi körből – nincs több móka, cimbalomszó -, a mosoda is csődbe megy.
A csőd után elsőként a gyermekek édesanyja áll munkába, másokra mos, takarít. Margit lányának a rikkancsságban megélhetésre talált volt alkalmazottja ajánlja a szakmát.Amikor Elek Veronika végez a napi feladataival, akkor népmesei szépségű történeteket rögtönöz gyermekeinek, miközben este lesikálja őket. Meséire Margit a legfogékonyabb, részük lesz abban, hogy majd művészi pályára talál. A korszak bonyodalmait túlélő testvéreiről – pontos számuk ismeretlen – felnőve majd annyit jegyez meg: volt köztük mindenféle, gazember és börtöntöltelék is.

Elemi tanulmányok, fehéren, feketén

Dajka Margit fő hírlapárusi placca a nagyváradi Brémer tér.
Engedélye van arra is, hogy kínálatával körbejárja az Emke Szálloda kávéházának márványasztalait. A törzsközönség kedveli a kicsit sem gyámoltalan, olykor egyenesen felvágott nyelvű gyermeket. Olyan vendégek kötnek a lánykával tréfákra alapozott barátságot, mint a költő, újságíró, színigazgató Emőd Tamás, vagy a Csucsáról időnként a váradi kávéházba „beszabaduló" Ady Endre.Dajka Margit irodalmi „kötődésű" kávéházi ismerőseitől hall először olyan írókról, mint Marcel Proust, vagy Henri Bergson. (Ekkoriban Dajka Margit már legalább nyolc éves. Sz.Á.) Néhány év múlva az Emkében megismert pártfogói barátsága révén olvashatja először az említett írók, és más, figyelmébe ajánlott szerzők műveit bizonyos Hegedűsék könyvesboltjának szegletében. Kávéházi hatások magyarázzák azt a késztetését is, hogy magánúton megtanul franciául.Dajka Margit hivatalos elemi iskolai tanulmányai azonban nem köthetőek vendéglátóipari háttérhez. Azokat a maga által „fehér apácáknak" nevezett, Domonkos-rendi nővéreknél kezdi meg, akik nemigen állhatják azt a különös „másságot", amely megkülönbözteti a kislányt egy átlagos gyermektől,s amely hozzájárul kávéházi népszerűségéhez.
A nővérek különösen felháborodnak, amikor megtalálják Margitnál a maga rajzolta – grafikusi érzékét jelző - férfiaktot. Felelősségre vonják, hogy ugyan mi ihlette annak elkészítését. A kislány nem válaszol, csak odamutat a tanterem falán lógó feszületre, jelezve, hogy arról leste el a papírra vitt alakot. Mégsem ezért csapják ki az iskolából, arra majd akkor kerül sor, amikor visszakézből viszonozza egy Domonkos-rendi nővér pofonját.Dajka Margit végül a „fekete apácáknál", a Benedek-rendi nővéreknél fejezi be elemi iskolai tanulmányait, különösebb skandalum nélkül.
Hitét amúgy a skandalumok sem karcolják. Mindig jó szívvel idézi majd fel első áldozásának emlékét, amikor az anyja faragta facipőben, s gézből készült ruhácskában az oltár elé járult.

Dajka Margit színre lép

Dajka Margit újságárusként szerzett jövedelméből bőkezűen támogatja a családját. Annyit tart meg magának, amennyiből kiélheti a színház iránti szenvedélyét a Nagyváradi Színház karzatán.
A darabok: mintha édesanyja meséit látná megelevenedni.
Kilenc éves korában a szenvedélye levonzza a karzatról, odataszítja a teátrum pénztárablakához, ahol a kasszírnő tudtára adja: színésznő akar lenni. Azt is elmondja, hogy betanulta a Sztambul Rózsája című operett egy aprócska szerepét. Mit ad isten, a színházteremben éppen a Sztambul rózsája reprízének próbája folyik, s miután a kasszírnő meghallgatja a kislány produkcióját, bekíséri a terembe, súg valamit a próbát vezénylő színi direktornak, Erdélyi Miklósnak, aki felszól a játszóknak: Állj, új szereplő!Dajka Margit átveszi a kellékes fiának feladatát. Lift-boyt alakít, akinek a szubrettet kell betessékelnie a felvonóba. A kislány elmondja az írott szöveget, majd korának jassznyelvén hozzárögtönöz egy kiszólást, miközben ellép mellette a szubrett: „Ilyen tuli cicuska! Kacsint is, csettint is hozzá. A kellékes fia többé nem állhat színpadra lift-boyként.Dajka Margit hamarosan újabb statisztalehetőségeket kap, de néhány évig még párhuzamosan futtatja a színpadi feladatokat a rikkancsi teendőkkel.
1918-ban családja mellett is megszaporodnak a teendői. Ő az egyetlen, aki nem kapja el a Nagyváradot is elérő járványban a spanyolnáthát, neki kell ápolnia a família többi tagját.

Súlya alatt roskad a pesti díva

A járvány elültével, s már a világháború lezárását követően a Nagyváradi Színház rendezője, Hetényi Dömény Elemér egy este ottfelejti szemét a tizenkettedik évébe lépő Dajka Margiton, aki valamelyik statisztaszerepében van színen. Hetényit megfogja a kislány egy gesztusa, mimikai moccanása, egyáltalán, a színpadi jelenléte. Hetényi színészpedagógusként is kiváló. Pályafutása során olyan színészek pályára állításában működik közre, mint Kiss Manyi, vagy Tompa Sándor. Dajka Margitot is színtanodájába invitálja. A növendékek szerény körülmények között tanulják a szakmát, a balettól a színészmesterségen át a hangképzésig. Dajka Margit eminens növendék, egyszer akad konfliktusa, amikor nem hajlandó levenni a télikabátját a téli mínuszokban is fűtetlen teremben. Az ügy elsimul.
Dajka Margit hamarosan már kisebb szerepeket is kap a statisztafeladatok mellett. Előbbiekben rendre gyermekeket alakít. Amikor Putty Lia, a neves fővárosi díva nagyváradi vendégfellépésén Anna Kareninát játssza, akkor darabbéli kisfiának szerepét bízzák Dajka Margitra. Ám amikor Putty művésznő az egyik jelenetben „Fiacskám!" felkiáltással fel akarja kapni Dajka Margitot, összeroskad a súlya alatt. A baleset a darab hangulatától idegen derűre fakasztja a közönséget. Dajka Margit akkoriban kifejezetten karcsú, fiatal tinédzser, de a gyermekszerepekből már kinőtt.
Dajka Margit 1922-ben, tizenöt éves korában állandó szerződést kap – korengedménnyel - a Nagyváradi Színháztól. Valamint továbbra is kisebb, de már a korához passzoló szerepeket.

Ismét gyerekszerepben

Két évvel később, Hetényi Dömény Elemér és egy másik, Aradon működő színészpedagógus, Sümegi Ödön ajánlására megtekinti Dajka Margitot a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, Janovics Jenő. Azonnal átszerződteti a maga teátrumához a tizenhét éves színésznőt.
Rangban előrelépés a váltás. A szerepeket illetően ellenkező irányú elmozdulás. A kolozsvári teátrum meghatározó művésze Szentgyörgyi István, aki fénykorában egyebek között Hamletként, Falstaffként, III. Richárdként bizonyította színészi nagyságát.
Az általa Kisdajkának elnevezett Dajka Margit érkezésekor azonban már kilencvenedik éve felé közeledik. Főként már akkoriban is porosnak tetsző népszínművekben domborítja az idős csőszök, furfangos bakterek, vén nagyapók karakterszerepeit. Szentgyörgyi István felismeri Kisdajkában a maga nagyapó figuráihoz illő „kisonokát".Választásában nincs semmi sandaság, amikor Kisdajka megismerkedésük idején figyelmezteti az idős művészt, hogy nyitva maradt a slicce, Pista bácsi önismerete teljes birtokában feleli: Ja, kislányom, ahol halott van, ott kinyitják az ablakot.Dajka Margit három kolozsvári évada alatt sorra játssza a koránál ifjabb gyermekszerepeket a Sárga csikóban, a Piros bugyellárisban, A vén bakancsosban, valamint több Szentgyörgyvölgyi István által írt és rendezett népszínműben. Teljesítményével még kislányfigurákban csiripelve is felkelti a budapesti Nemzeti Színház ifjú rendezőjének, Horváth Árpádnak a figyelmét, amikor a rendező Kolozsvárra látogat.
1927 nyarán Dajka Margit Horváth Árpád felkérésére vállal szerepet Hódmezővásárhelyen a nyári színházban a Nótáskapitány című operettben.

 

Dajka Margit és Kabos Gyula jelenete A harapós férj című filmben 1937-ben.Forrás: MTI/Schichmann Béla

 

Érdeklődve nézi a jóvágású férfit

Dajka Margit Hódmezővásárhelyen, vagyis a magyar határt átlépve – hét év telt el a trianoni diktátum óta -, mindjárt összetalálkozik a férfival, aki hamarosan első férje lesz. Kovács Károly ugyancsak szereplője a Nótáskapitánynak. Akkoriban hivatalosan a Miskolci Nemzeti Színház tagja, de már Pesten is több fellépése volt. Kovács Károly a hódmezővásárhelyi Fekete Sas vendéglőben találkozik először Dajka Margittal, aznap, amikor a színésznő megérkezik a városba, s betér a Fekete Sasba.
Dajka érdeklődve nézi, amint a jóvágású férfi leteremti, majd a vendéglőből is kipenderíti egyik kollégáját,aki pökhendien beszélt Kovács miskolci igazgatójáról, Sebestyén Gézáról. Az incidens után a színész elkapja az ifjú színésznő kíváncsi pillantását. Beszélgetni kezdenek, együtt töltik a délutánt, az éjszakát. Majd a következő tizenhárom évet.
(Kovács Károly rendszeres szereplője lesz majd az ezerkilencszáznyolcvanas években futó, Századunk című televíziós sorozatnak, amelyben Horthy Miklóst alakítja. Sz.Á.)
Miután a hódmezővásárhelyi produkciót megtekinti a miskolci igazgató, Sebestyén Géza, a szerelmes pár hölgytagját is teátrumához szerződteti. A direktort Dajka Margit eleven játéka érinti meg, nem a szívügyek hatják meg. Azok inkább bosszantják. Meg is rója Dajkát, hogy úgy összemelegedett Kovács kollégával, mert a színházak ifjú művésznőit a direkció elsősorban olyan gazdag uraknak tartogatja, akik ki tudják fizetni a színpadi gardróbjuk darabjait, amely költséget vidéken nem a színház állja. Nincs mit tenni, a két színész a maga szerény gázsijából igyekszik frissíteni, megújítani Dajka Margit fellépő ruháit.
Dajka Margit Az ember tragédiájában statisztafeladatot kap, de aztán ő játssza a Borcsa Amerikában című komédia abszolút főszerepét. A darabot Emőd Tamás költő és Török Rezső, akkoriban még kezdő komédia- és regényíró jegyzik. Darabjuk többet ad a kommersznél: pergő cselekményt, franciás szellemességet, némi érzelmességet, és mindenekelőtt jó szereplehetőséget a „vadócságot és bájt hitelesen ábrázoló" Kisdajkának – ahogy azt a helyi lapok írják játékáról. Dajka Margit miskolci évada alatt sora játssza a komikus szerepeket, ünnepli a helyi közönség. Kovács Károllyal azonban nem lép színpadra, mert szerelme a drámai tagozat tagja.
Amikor aztán Tarnay Ernő, a Szegedi Városi Színház művészeti igazgatója megnéz néhány miskolci előadást, mindkét színészt a nagyobb gázsi ígéretével hívja át a szegedi teátrumhoz.

 

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!

Előző
Következő