Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A degeneratív izombetegségben szenvedő, több szélütésen átesett világsztár, a Maria Callas utáni korszak egyik nagy csillaga a milánói Scalában, vasárnap halt meg modenai otthonában, röviddel 85. születésnapja (február 27.) előtt. Halálának hírét Modena polgármestere jelentette be a Facebookon.
Freni egyik leghíresebb szerepe Mimié volt a Bohéméletből.
A sztárszoprán Modenában született Mirella Fregni néven. Nagyanyja az 1920-as években Itália-szerte ismert operaénekesnő volt, anyja és Luciano Pavarotti édesanyja pedig ugyanabban a dohánygyárban dolgozott. Gyönyörű hangjára kislány korában figyelt fel egyik nagybátyja, amikor Mirella a hanglemezzel együtt énekelte Donizetti Lammermoori Lucia című operáját.
Első nyilvános fellépésén, tízévesen az iskolában Verdi Traviatá-jának Sempre libera című, igen nehéz áriáját adta elő. Két évvel később
Puccini Pillangókisasszonyának egyik áriájával megnyert egy rádiós operaversenyt,
ahol a zsűri tagjai közt ült Beniamino Gigli is. A világhírű olasz tenor figyelmeztette, hogy hangja megsínyli, ha időnek előtte vállal túl nehéz szerepeket, ezért énektanulmányainak megkezdésével még várt néhány évet.
A színpadra 1955 márciusában, húszévesen lépett először a modenai operában, Bizet Carmen-jének Micaela szerepében. Nem sokkal később férjhez ment Leone Magiera karmesterhez, a bolognai konzervatórium tanárához, aki két évtizedig volt társa a magánéletben és a szakmában, és megszületett Micaela lánya, aki az énekesnő első, egyben kedvenc szerepe után kapta nevét.
Freni igazi karrierje 1958-ban kezdődött, amikor az énekléshez visszatérve megnyert egy versenyt, és jutalomként Torinóban Puccini Bohémélet-ében, Mimiként léphetett színpadra. 1960-ban a glyndebourne-i operafesztiválon Donizetti Szerelmi bájital-ában Franco Zeffirelli rendezte, majd ugyanitt Mozart Don Giovanni-jának Zerlinája volt.
1961-ben a londoni Covent Garden közönségét beugróként hódította meg Verdi Falstaffjának Nannettájaként, jóllehet
a szerep elsajátítására alig néhány napja volt.
1963 januárjában Herbert von Karajan vezénylete mellett a Franco Zeffirelli rendezte, mára legendássá vált Bohémélet-ben énekelte Mimit, 1965-ben e szereppel debütált a New York-i Metropolitan Operában. Mimit egészen az 1990-es évek elejéig énekelte, és szerepelt az opera filmváltozatában is.
Ő lett Karajan egyik kedvenc operaénekese, 1966-tól rendszeresen szerepelt a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a dirigenssel számtalan alkalommal dolgoztak együtt operaszínpadon és filmen. Freni pártfogója ösztönzésére vett repertoárjára súlyosabb szerepeket, így Desdemonát Verdi Otelló-jában.
Karajan a legenda szerint azt mondta:
negyven évet várt arra, hogy ilyen Desdemonát halljon.
Az énekesnő egyre több lírai operaszerepet énekelt, Puccini Pillangókisasszony-át színpadon és filmen is eljátszotta, a Turandot-ban Liú, Gounod Faust-jában Margit alakját formálta meg, rendszeresen fellépett a tengerentúlon. A nyolcvanas években drámai hősnők szerepét is elvállalta, többek között Verdi (Don Carlos, Aida) és Puccini operáiban (Manon Lescaut, Tosca).
Freni 1981-ben férjhez ment Nikolaj Gyaurov világhírű bolgár basszushoz, az ő ösztönzésére mélyült el az orosz zeneirodalomban. Először szólóestjei repertoárjára vett fel orosz dalokat, majd a nyolcvanas évek közepétől orosz komponisták, főként Csajkovszkij műveit énekelte, méghozzá oroszul – ezt egy évtizeddel korábban még visszautasította.
Több tévés operaközvetítésben is legendás partnerekkel lépett színpadra: Mozart Figaro házasságában Kiri Te Kanawa szopránnal, Verdi Don Carlos-ában és az Aidá-ban a tenorista Plácido Domingóval, a Bohémélet-ben Pavarottival. Hangját számtalan lemezfelvétel őrzi, a kilencvenes évek közepéig több mint ötven teljes operafelvételt készítettek vele.
Második férjével Vignolában együtt hozták létre a Centro Universale del Bel Cantót, ahol mesterkurzusokat tartottak. Gyaurov halálát követően, 2004-ben Freni folytatta munkáját, megőrizve a Bel Canto hagyományt, és tanította a fiatal énekeseket.
A színpadtól 2005-ben vonult vissza,
utoljára 2005. április 11-én a washingtoni nemzeti operában, 70 esen Csajkovszkij Az orleans-i szűz című operájában - igazi kuriózumként – a tizenéves Jeanne d'Arcot alakította.
