Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Dajka Margit 1932-ben tűnik fel először a mozivásznon. Bognár Piri színésznőt alakítja a Piri mindent tud című filmben. A Székely István rendezte művet – Páger Antal is ebben debütál a kamerák előtt - tizenhét nap alatt veszik fel. A közönség nem fogadja rosszul, de nem lesz komoly kasszasiker.
Dajka Margit 1945-ig tizenhat további filmben szerepel. 1938-ig évente kettőben, aztán egyben.
A korszak más sztárjaihoz képest ritkásan áll a kamera elé.
Szellős mozisjelenlétének magyarázata: Dajka Margit gyűlöl blattolni, a költségekre tekintettel egy-két hét alatt összedobott filmekben. Dajka Margit nem szeret a kor szokása szerint alig felkészülten odapenderülni a kamera elé,
nem hisz benne, hogy az alakítás hatását az elmélyült színészi munka helyett rá lehet bízni a színész személyes karizmájára, szakmai rutinfogásaira.
A színésznő háború előtti filmjei összhatásukban még akkor is gyengének bizonyulnak, amikor színpadon már komoly sikert elért színművet visznek vászonra a filmgyári technológiával. Ez a helyzet a Torockói menyasszonnyal is, amelyből mindezek ellenére Dajka Margit még úgy is kiemelkedik, ahogy a Borcsa Amerikában gyengécske mozi változatából is.
Későbbi korok filmesztétái szerint: Dajka Margit hangja képes „átmelegíteni" a kilencszázharmincas, negyvenes évek Tobis-Klang hangrendszerének gramofonlaposságait; gesztusai, olykor még a háta íve is izgalmasabb, mint az adott jelenet egészének kimódolt beállítása.
Dajka Margit 1945 előtt egyetlen olyan filmben játszik, amely művészi értékeiben is maradandó lesz.
A Szerelmi láz című filmalkotás producere Kolczonay Ervin,
aki a forgatás idején veszi feleségül Dajka Margitot,
akivel már a színésznő válása után összeköltözött. A férjről annyi tudható kollégák feljegyzett elszólásai alapján: egészen más habitus volt, mint a felesége, de Dajka Margit rajongásig szerette, amíg szerette. Ahogy előző urát is.
Kolczonay Ervin a Szerelmi láz forgatásán még maga is szerelmi lázban ég, s bár a filmet ifj. Lázár István rendezi, a forgatáson Kolczonay kérésére a rendező Dajka Margit elképzeléseit is figyelembe veszi. Az így születő instrukciók hatása még a Dajka Margit apját alakító Csortos Gyula feltűnően ambiciózus játékán is érződik. Pedig Csortosról tudható, hogy megveti a filmes műfajt, azt szokta mondani: amikor megindul a filmgyári kassza felé, már azt sem tudja, miért is kapja a gázsiját.
A Szerelmi lázban mégis átélt alakítást nyújt.
A történet szerint a híres operaénekes, Szendrey Péter lánya, Éva (Dajka Margit) párizsi szobrásziskolán tanul. Egy nap a rádióból értesül róla, hogy édesapja pályája megtört. Éva hazaindul, a háború miatt viszontagságos utazás után érkezik Budapestre. Apját a cirkuszban találja, ahol felesége hűtlensége miatt összeroppanva, a lecsúszott énekes bohócként dolgozik. A lány apjával marad, külvárosi lakásban nyomorognak. Szendrey Péter iszik, Éva lép fel helyette a cirkuszban. Egy nap meglátogatja barátnője, Judit (Romváry Gertrúd) a vőlegényével, Radnóthy Tamás (Tímár József) zeneszerzővel.
Tamás az Évával való találkozás hatására be tudja fejezni félbeszakadt kompozícióját, a "Szerelmi lázt." Évának is tetszik a fiatalember, de mikor megtudja, hogy ő volt az, aki tönkretette a családjuk életét, elfogad egy külföldi szerződést, és elutazik. Mondandóját tekintve a Szerelmi láz egyfajta érzelmi leltár. Egyik különlegessége, hogy a filmben
Dajka Margit a maga tánctanár apját „fogalmaztatja" meg Csortos Gyulával.
Ami Dajka Margit játékát illeti: a szerepeiben gyakran clownos színésznő ez esetben kerüli a bohócot jellemző poétikus érzelmeket. Figurájának indulatai olykor a kegyetlenségig felfokozottak. Dajka Margit játéka azt jelzi:
nevetséges, egyben borzalmas világ az, amelyben ilyen infernális érzelmek felvillanhatnak.
Dajka Margit 1943 áprilisában Gerhart Hauptmann Henschel fuvaros című darabjában lép fel a fővárosi Új Magyar Színházban. A címszerepet alakító Kiss Ferencről írja Kárpáti Aurél a Pest című lapban:
Most ismét megmutatta, mi lakik benne, ha valóban neki való szerepben bonthatja ki természetes színészösztönét.
Dajka Margit játékáról bővebben is szót ejt:
A lelencház testi-lelki nyomorából mindenáron felemelkedni vágyó Hanne, Dajka tolmácsolásában, a kíméletlen vadság és kéjes kegyetlenkedés pillanatnyi felvillanásaival érzékelteti az írónak azt a felismerését, hogy az ilyen embereknek nincs mélyebb, állandóságra törő céljuk: ők a körülmények, az alkalmak hatására élik meg és túl a körülöttük – és bennük is – létezett jobbat.
Kiss Ferenc akkoriban a Színész Kamara elnökeként mindent megtesz, hogy
a vonatkozó törvényeknek érvényt szerezve a származásuk miatt érintett kollégáit eltiltsák hivatásuk gyakorlásától.
Színháztörténészek szerint ez irányú elfoglaltságai kötik le annyira, hogy nem veszi észre: hiába rendezi a németeknek kedves Hauptmann darabját a vitéz Bánky Róbert igazgatta színházban egy aktív államtitkár felesége – a mű hivatalos fordítója az antifasiszta költő és publicista Fodor József, aki a munka nagyrészét ráadásul átengedte a származása miatt minden tevékenységétől eltiltott Déry Tibornak.
A fordítók személye kapcsán Hauptmann művének sorai a korszak kritikus áthallásaival telítődtek.
Mindenesetre, miközben Dajka Margit Kiss Ferenc partnereként a kéjesen kegyetlen Hannét alakítja, a színésznő egyre több zsidó honfitársának ad menedéket rózsadombi villájában. Titkon befogadott vendégeinek száma a háború utolsó éveire annyira megnő, hogy Dajka Margit saját magát inkább egy közeli villa tulajdonosánál szállásolja el - bérleti díja fizetve.
A más habitusú Kolczonay Ervin már előbb kiköltözik a villából, de ő nem a szomszédban keres szállást.
A háború utolsó szakaszában Dajka Margit egy este úgy érzi, rá kell néznie a nála menedékre talált üldözöttekre, tudni akarja, nem szenvednek-e szükséget valamiben. Karitatív küldetése közben éri bombatalálat a maga szállásadójának házát. Ott senki nem marad életben. A robbanás keltette légnyomást a színésznő egy házfal mögé húzódva vészeli át.
Van már gyakorlata ebben, amelyet a fronton szerzett.
Dajka Margit még 1942-ben, önkéntesként lesz tagja a Tábori Színháznak. Mások mellett Kiss Manyival, Szeleczky Zitával, Karády Katalinnal járják végig a keleti frontot, színpadként egy teherautó platója szolgál.
Dajka Margit egy későbbi interjúban beszél küldetéséről:
Vannak, akik szegénysorból jöttek fel, és aztán kuporgatók lesznek, mindenféle vagyoni tárgyat vásárolnak. Megértem őket, mert védtelennek érzik magukat, s ezzel mintha megvédenék a saját meztelenségüket, gyanakszanak továbbra, örökké. Én meg ilyen lettem: csak mások érdekelnek. Az az igazság. Sosem gondoltam arra, mi lesz velem: a háborúban sem. Ki akartam menni mindenáron a frontra a katonák közé. Ezrével kaptam a leveleket: „Ha még egyszer láthatnám játszani!" Idehaza féltettek, elítéltek, hogy megyek. Hogy meghalok. Na, és ha meghalok? Ők nem halnak meg? Azt mondták, félre fogják érteni, azt hiszik, a háborút dicsőítem. Én? Kórházakban játszottam: haslövések, a repülősök szeme kiégve, karjuk nem volt. Segíteni akartam. Volt ott egy kegyetlen százados, mindenki panaszkodott rá. Nehéz volt rászedni, de csak ment aztán. Hogy küldje haza az embereit. Mindenki bizalmatlan volt eleinte. Én nem tudom, hogy mit éreztem, csak hogy ott kell lennem velük. Volt egy katona, aki a jegygyűrűjét küldte velem haza. Egy kis üvegben, zsírban tartotta. Bár őt hozhattam volna haza. Csak anyám nem féltett. Ő azt mondta, eredj, ha akarsz, nem lesz semmi baj, imádkozom érted."
Ukrajnai fellépésén fess tiszt segíti le a teherautó platójáról Dajka Margitot.
Lajtos Árpádként mutatkozik be, majd félig tréfásan megkéri a kezét.
Dajka Margit nem a házasságára hivatkozik, azt feleli, hogy most éppen nem alkalmas, mert pár óra múlva újabb fellépés vár rá egy másik fronton.
Kéri a tisztet, hogy ha majd egyszer Pesten jár, okvetlenül keresse meg.
Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!
