Óriási siker volt A Gulag virágai Brüsszelben

Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Brüsszelben a Kárpátalja Napot a Balassi Intézetben az elmúlt héten – ez a nap a régió kultúráját hivatott bemutatni. A Nemzeti Színház A Gulag virágai című zenés dokumentumdrámáját adta elő, amelyet Földes László Hobo írt és Vidnyánszky Attila rendezett. A főszerepben Hobót és Rácz Józsefet, a Nemzeti Színház színészét lehet látni. A Gulag virágai megemlékezik azokról a kárpátaljai magyarokról is, akiket 1944-ben deportáltak a Szovjetunióba kényszermunkára. Földes László Hobo azt mondta az Origónak: fantasztikus előadás volt, zsúfolásig megtelt a nézőtér – külföldiek is végignézték az előadást, akik egy szót sem értettek belőle, de a végén azt mondták: nagyon megrázta őket a darab. Rácz József szerint a brüsszeli bemutató nemcsak egy előadás volt, hanem egy vállalás, egy tett, amelyben nagyon jól érezték magukat.

Egy teljesen új előadás született

A világ legborzalmasabb helyein is születnek versek, novellák, történetek és dalok. Ilyen hely volt a Gulag, amely a szovjet munkatáborok gyűjtőneve, és ahol milliók – köztük sok százezer magyar – halt meg. A táborokban született művészeti alkotásokat nevezi Hobo a „Gulag virágainak".

A Gulag virágai - Földes László Hobo Forrás: Bocskor László

Az előadás a második világháborúban a szovjetek által megszállt területen született fiú történetén és sorsán keresztül mutatja be a Gulag életének egy szeletét. Az 1960-as években járunk – Brezsnyev idejében. Az egyik táborban – a Perm-36-os lágerben – november 7-i ünnepségre készülnek. A rabokat arra szólítják fel, hogy vagy szerepeljenek a műsorban, vagy írjanak egy verset vagy történetet, amelyben éltetik azt a rendszert. Azt a rendszert, amely egyébként őket fogságban tartja. Abszurd történet. A kultúrfelelős és a tangóharmonikás egy barakkban tartja a szereplőválogatást, és itt olvassák fel a beérkezett írásokat is. Végül a díszelőadás is itt kezdődik el. Megjelenik a darabban Lenin is. Üvegkoporsójából lép elénk – és megkérdezi: „elvtársak, hol vagyok?"

A Gulag virágai Brüsszelben Forrás: Bocskor László

Földes László Hobo azt mondta, már játszott egyszer a brüsszeli Balassi Intézetben tíz évvel ezelőtt, és emlékezett a teremre, amelyről már akkor is megállapította, hogy nagyon különleges.

Egy régi várfalra épült a terem, így a színpad egyik falán régi téglákat, köveket lehet látni. Nagyon izgalmas ez a tér – ebben kellett gondolkodnunk, hogyan építjük fel a darab díszletét. A műszaki stáb korábban érkezett, hogy a lámpákat beszereljék, és a többi elem is a délutáni próbára már a helyén legyen. Természetesen, mivel jóval kisebb volt a színpadi tér, nem tudtuk elvinni a teljes díszletet"

– mondta.
Tavaly óta nem játszották A Gulag virágait a Nemzeti Színházban, ezért az esti előadás előtt tartottak egy próbát Rácz Józseffel – ekkor jöttek rá, hogy a tér különlegessége korlátlan improvizációs lehetőséget rejt magában.

Földes László Hobo és Rácz József A Gulag virágaiban Brüsszelben Forrás: Bocskor László

„Az előadás alapjában véve nagyon kemény, de azért vannak benne humoros jelenetek is – például amikor Lenin felkel a gulágon, kiszáll az üvegkoporsóból, és megkérdezi: hol vagyok, elvtársak? Azt hiszem, ez volt életem egyik legnagyobb ötlete. Ezt a jelenetet sikerült ezen a kis téren is megvalósítani. A tangóharmonikás, Pál Lajos – aki szintén kárpátaljai - nem tudott eljönni, de feljátszotta a harmonikás részeket egy stúdióban, így azt vittük magunkkal. Rácz Jóska pedig rábeszélte az egyik hangmérnököt, hogy öltözzön fel Lajos bácsi ruhájába, és lényegében lépjen fel velünk a darabban egy jelenet erejéig. Nagy nehezen ráállt a hangmérnök, és fantasztikus volt, még egy mondatot is kellett mondania a színpadon. A kis tér miatt teljesen át kellett rendezni az előadást – ezt Rácz József vette a vállára. Már a délutáni próbán mondta, hogy este sokat improvizál majd, és ez így is történt. Sokszor hangosan felnevettem az előadás alatt, amikor láttam, hogy ez a rendkívüli színész milyen új mozdulatokat, mondatokat visz a darabba – amelyet egyébként én írtam."

Földes László Hobo és Rácz József A Gulag virágaiban Forrás: Bocskor László

Hobo úgy érezte, hogy ez az előadás valahogy teljesen más lett, mint azelőtt. Az új tér, a zsúfolásig telt nézőtér és az improvizációk miatt a produkció első néhány perces izgalma után teljesen felszabadultak Rácz Józseffel.

„Hihetetlenül élveztem az előadást. Fantasztikus volt. Rácz József – ez a fantasztikus pali – is mindent beleadott, és úgy láttam, ő is teljesen átadta magát a pillanatnak. Nem tudom, mi történt, nem tudom megmagyarázni, mitől volt ez teljesen más, mint a többi előadás."

Földes László Hobo és Rácz József Forrás: Bocskor László

A teremben hetven ember fér el – kényelmesen. De Hobo és Rácz József előadását, A Gulag virágait több mint százan meg akarták nézni – és be is szorította magát mindenki a terembe. A darab végén pedig szinte alig akarták elengedni az alkotókat.

„Már odafelé, a repülőn találkoztam egy férfivel, aki azt mondta, hogy ős-Hobós – ahogyan beszélgettünk, úgy éreztem, elég jól ismeri valóban a zenei pályafutásomat. Klímaszerelő, és éppen dolgozni ment Brüsszelbe. Elmondtam neki, hogy a Balassi Intézetben lépünk fel A Gulag virágaival, jöjjön el megnézni. Mikor lement az előadás, és másnap hazaértem, itthon várt a levél, amelyben megírta, hogy ott volt, és soha életében ilyet még nem látott. Annyira tetszett neki, hogy eldöntötte: a Nemzeti Színházban a többi előadásomat is megnézi majd. Ez rendkívül jó érzés. Egy magyar iskolaigazgató és egy tanár odajött hozzám a darab végén, és azt mondták: ezt a gyerekeknek meg szeretnék mutatni. Mikor hozhatják el az osztályokat a Nemzetibe? Mondtam, hogy már 11 hónapja nem játsszuk, de ha az igazgatót megkeresik, talán újra bekerülhet a repertoárba. De voltak külföldiek is a brüsszeli előadáson, akik egy szót sem értettek a darabból, mégis megrendültek. Egy hölgy pedig azt mondta nekem: Kanadából jött, de Szegeden lakik a férjével. Mindenképpen szeretnének újra látni a színpadon. Megkérdezte, mikor játszom a másik darabomat, a Hé, Magyar Joe-t? Válaszoltam, hogy januárban Gödöllőn mutatjuk be. A hölgy megígérte, hogy eljön a férjével. Kanadából – Brüsszelen át Szegedre, és onnan Gödöllőre. Már várom, hogy ott is találkozzunk" – mondta Földes László Hobo.

Nemcsak egy előadás volt, hanem egy vállalás

Rácz József, a Nemzeti Színház színésze is azt mondta, hogy rendkívüli volt a brüsszeli előadás.

„A produkció után sok ember jött oda hozzánk beszélgetni. Volt egy érdekes beszélgetésem: egy francia házaspár szólított meg, akik tolmács segítségével elmondták, hogy végignézték és fantasztikus volt – bár a szavakat, mondatokat nem értették, de az érzelmi részét, a csendeket, a hangulatot nagyon is. Ez végtelenül jólesett."

Rácz József A Gulag virágaiban Forrás: Bocskor László

Tudták, hogy kicsi lesz a tér, ezért csak a díszlet felét tudták elvinni Brüsszelbe – de mivel nagyon jó hangulatú volt a terem és a színpad, ez inspirálta őt.

„Sokszor improvizálok a színpadon, de most ez különösen jól sikerült. Egyébként mindig mondom, hogy az improvizáció lehetőségét fenntartom. Pláne ezen az előadáson, ahol mindössze hárman vagyunk a színpadon. Ráadásul most csak ketten voltunk – illetve egy rövid jelenetben az egyik hangmérnök debütált, ott volt velünk a színpadon, és még egy mondatot is mondott. Kitaláltam teljesen új elemeket is – például itt vettem észre, hogy mennyire jól mutat Hobo árnyéka a falon, ezért egy elemlámpát használtam, úgy világítottuk meg, és ez vetette az árnyékot a mögötte lévő falfelületre."

Forrás: Bocskor László

"De másként kellett az előadás alatt is készülni: amikor Budapesten, a Nemzetiben játsszuk a darabot, akkor hárman segítenek nekem a színfalak mögött, amikor Leninnnek öltözöm. Ezt most egyedül kellett megoldanom. Persze, most, amikor visszanézem a fotókat, látom, hogy inkább „télapós" lett a szakállam, de akkor, ott nem láttam, hogy mennyire lesz fehér. Volt is egy kis kuncogás, amikor a színpadra léptem ezzel a fehér szakállal."

Rácz József és Földes László Hobo Forrás: Bocskor László

A különös tér, de a nézők is inspirálták az improvizációra Rácz Józsefet. Azt mondta: teljesen más volt ez az előadás, lényegében ott, helyben született meg.

A színész is kárpátaljai, és a brüsszeli Kárpátaljai Nap neki is nagyon sokat jelent.

„Olyan ismerősökkel találkoztam, akiket régen nem láttam. De nemcsak Brüsszelben, hanem bárhol, ahol játsszuk ezt a darabot, az speciális helyzet. Érdekes, furcsán nehéz olyan szövegeket mondani, amit lehet, hogy az én falubélim írt. Ez nemcsak színészt próbáló dolog, hanem embert próbáló is. Az ember lelkét mozgatja meg. Olyan húrokat penget, amelyek hihetetlenül érzékenyen hatnak az emberre. Brüsszelben ez nemcsak egy előadás volt, hanem egy vállalás, egy tett, ahol nagyon jól éreztük magunkat" – mondta Rácz József.