Sikeres volt az 500 éve élt filozófus exhumálása

ECRIVAIN FRANCAIS GRAVURE MEDAILLON LIVRE COL FRAISE LITTERATURE
Michel de Montaigne (1533-1592), écrivain français. Gravure de Le Jeune d'aprčs un dessin de Genest. 1723. B.N. RV-316551
Vágólapra másolva!
Az első kutatási eredmények szerint valószínűleg Michel de Montaigne francia filozófus nyugszik Bordeaux múzeumában.
Vágólapra másolva!

Sikeresek voltak az első kutatási eredmények az 1592-ben meghalt francia gondolkodó, Michel de Montaigne sírjának megnyitása után. Egyelőre úgy néz ki, valóban a filozófus nyugszik Bordeaux múzeumában, ahogy azt már egy éve gyanítják, de számos elemzésre lesz szükség ahhoz, hogy ezt bizonyítani is lehessen. A város vezetése hétfőn jelentette be, hogy felnyitják a bordeaux-i Akvitániai Múzeumban lévő, amiről úgy tartják, az egykori filozófus nyugyzik benne, akinek a holttestét a századok során többször is áthelyezték. Laurent Védrine, az Akvitániai Múzeum igazgatója azt mondta,

Fabien Robert, Bordeaux polgármesterének első helyettese pedig már azt mondta, „ez történelmi és megható pillanat”. Egyébként Michel de Montaigne 1581 és 1585 között a város polgármestere volt.

Felnyitják egy 500 éve élt filozófus sírját

Felnyitják a héten Michel de Montaigne-nek a bordeaux-i Akvitániai Múzeumban lévő sírját, hogy meggyőződjenek róla, valóban a francia humanista filozófus nyugszik-e benne, akinek a holttestét a századok során többször is áthelyezték. A napokban exhumálják az 1592-ben meghalt filozófus, Michel de Montaigne holttestét.

A hét elején egy fakoporsót emeltek ki a múzeum alagsorában lévő feltételezett sírhelyről, ezen nagy barna betűkkel a Montaigne név állt. A múzeum helyén valaha egy kolostor (Couvent des Feuillants) állt, ahová az író-filozófust eltemették. A fakoporsóban egy ólomtartály volt, ebben egy

endoszkóp kamera segítségével egy combcsontot, egy medencecsontot és külön egy koponyát találtak

– mondta el a kutatásokat vezető Hélene Réveillas régész-antropológus. A következő hónapban számos elemzés vár a kutatásban részt vevő 15 tudósra: a sírkő szerkezetének elemzése, a fakoporsó, valamint a mellette elhelyezett, üveget tartalmazó henger és szövetmaradványok tanulmányozása. Ezen kívül biológiai tanulmányokat is folytatnak, hogy meghatározzák a maradványok korát és nemét, DNS-elemzéssel és a levéltárakban talált információk segítségével. Ez utóbbiak szerint a filozófusnak veseköve volt,

több csonttörést is elszenvedett, és az özvegye kérésére kiemelték a szívét.

A november 22-ig tartó ásatásokat az író sorsáról folytatott kutatások előzték meg, akinek maradványait többször is áthelyezték. Michel de Montaigne koporsóját 1593-ban a jelenlegi múzeum helyén álló kolostor kápolnájában helyezték el. 1802-től a kolostorban a Királyi Gimnázium kapott helyet, amelynek a kápolnájában 1871-ig őrizték a koporsót, amikor az épületet tűzvész pusztította el. A filozófus maradványait ekkor a bordeaux-i Chartreuse temetőben helyezték el átmenetileg. Az eredeti helyére – ahol akkor már az egyetem bölcsészet- és természettudományi kara állt, – 1886-ban szállították vissza a maradványokat. Azóta vannak kétségek a maradványok azonosságát illetően. Michel Eyquem de Montaigne földesúr, városatya, diplomata, utazó volt, aki tevékenyen részt vett a vallásháborúk dúlta kora társadalmi és politikai életében. Író-gondolkodóként fő műve az Esszék.