22 év után visszatért a Foo Fighters a Szigetre, és megmutatta, a rock&roll él

2019.08.14. 11:07

Pretender – ki ne ismerné a pogózós-gimis házibulik setlistjének örökös himnuszát, amely egy egész generációt vadított meg, és mutatta meg újból, mi az a Nirvana-életérzés. A Foo Fighters teljes életútja a rock&roll iránti alázatról szól, abban a korban is, amikor sokan már temetik a műfajt. A Sziget zárónapján életjelet adott magáról a gitárzene.

A Nirvanával való szembeállítás nem véletlen, hiszen a Foo Fighterst az a Dave Grohl alapította meg, aki Kurt Cobain kultikus grunge-bandájának a dobosa volt. Grohl nevét sokan már ismerték új csapatának felállásakor, ugyanakkor az eltagadhatatlan, a népszerűség kifejezetten terhes volt számára, hiszen a kritikusok és a rajongók hosszú évekig nagyítóval méricskélték őt, és új formációját a nagy elődhöz. Grohl azonban nagyívben szart a vele szemben támasztott elvárásokra, csapatával minden gond nélkül lerakott kilenc, egészen ütős albumot a rockvilág asztalára, és negyedévszázad alatt megmutatta, hogy a Foo Fighters nem egyenlő a Nirvanával, hanem önálló entitás a rockpalettán. Amikor a szakírók napi rendszerességgel keltik a rock&roll halálhírét, akkor különösen fontos a „harcosok” létezése, hiszen ujjgyakorlatként, koncertről koncertre cáfolják meg ezeket az állításokat. Szemben más, agyonsztárolt bandákkal

a Foo Fighters megalakulásától kezdve valóban nagyon fontos és megkerülhetetlen tényezője a poprock szcénának,

nemcsak a marketingesek jól kigondolt, műanyagízű terméke. Bár az idei Sziget szerencsére leginkább arról marad emlékezetes, hogy végre sikerült olyan világsztárokat leigazolni, akik a nyugati popzenében is aktuális világsztárnak számítanak, azért közülük is kiemelkedett a Foo Fighters. Sajnos ezt a szervezők is észlelték, ami a borsos jegyárban rendesen megmutatkozott. Bár nem a legszerencsésebb egy koncertkritikát spoilerrel kezdeni, azonban ez most nagyon idevág: minden egyes fillére megérte a belépőnek.

Tökéletes volt az összhang a Foo Fighters tagjai és a közönség közöttForrás: Sziget.hu/Rockstar Photographers

Ugyanis a koncert messzemenőkig hozta azt, amiért több tízezer ember kijött a Sziget keddi napjára: egy minden másodpercében, professzionálisan megkoreografált, mégis természetesnek ható rockmaratont. A Foo Fighters nem szokta visszafogni magát, ami a fellépési időt illeti, náluk rendszeresek a hosszabb produkciók, így volt ez most is, két és fél órán át játszottak a szigetlakóknak. A Mick Jaggerként fel-alá mozgó Dave Grohlnak kifejezetten kevésnek tűnt ez a rövidnek nem nevezhető idő, a koncert vége felé be is mondta a mikrofonba, hogy szívesen játszana még, ami valóságos hangorkánt eredményezett a nézőtéren. Az már a koncert kezdőmozzanatakor kirajzolódott, hogy a Foo Fighters frontembere és a nézők között tökéletes az összhang: Grohl a vállán lógó gitárral, bal kezével a tömegre mutatva vonult be a színpadra, amit lentről hangos ovációval nyugtáztak, a rockóriás végre megérkezett.

Dave Grohl, a Foo Fighters frontembere 22 év után lépett fel a SzigetenForrás: Sziget.hu/Rockstar Photographers

Ahogy a Foo Fighters idei turnéján megszokott volt, három roppant erős számmal startolt a buli: kezdésként az old school FF-rajongók egyik kedvence, az All My Life szólt, amit a dalolósabb Learn to Fly követett, hogy aztán Grohlék jól elnyújtva eljátszák a Nirvana-himnusznak is beillő Pretender-t. Ezután a csodálatos The Sky Is a Neighborhood következett, amit valamiért nem vett olyan jól a közönség, Grohlék viszonylag gyorsan le is keverték, hogy a Times Like These-zel biztosra menjenek. A slágerek ugyanúgy, mint addig, egymást váltották (My Hero, These Days, Walks), de a show-nak is eljött az ideje: a banda extrém ruházatú (rövidnadrágjára Grohl is felhívta a figyelmet) dobosa, Taylor Hawkins helyet cserélt Grohlal: előbbi énekelt, utóbbi pedig megmutatta, régi szerepkörében is teljesen jól helyt tud állni. Bár a cserét is nagy ováció fogadta, de a koncert csúcspontja egyértelműen az volt, amikor Grohl kicsit mesterkélten megakasztotta a Monkey Wrench-et, tudatosan kicsikarva egy kiadós közönségfelháborodást. Ha mindez stadionban történt volna, akkor az valószínűleg szétesett volna, akkora volt a hangerő. Természetesen nem maradhatott ki a Best of You, és a This Is a Call sem, a koncert pedig az elmaradhatatlan Everlong-gal zárult pontban 11 órakor.

Mick Jaggerként mozgott a színpadon GrohlForrás: Sziget.hu/Rockstar Photographers

Bár Dave Grohlék korábban kétszer is játszottak Magyarországon, 22 éve a Szigeten, és tavalyelőtt a Papp László Sportarénában, mégis úgy vetették bele magukat ebbe a buliba, mintha mimimum az életük múlt volna rajta. És éppen ebben rejlik a lényeg: semmi megalkuvás, semmi önfeladás, csak a rock&roll iránti alázat. A koncerten a Foo Fighters frontembere pár szóban mesélt arról, mit jelent neki a zenélés - és amit elmondott, az nem amolyan kamuszöveg volt. Minden szavából, minden mozdulatából érződött, ha lenne beleszólása, akkor száz év múlva is itt állna a Sziget Nagyszínpadán egy szál gitárral a kezében, és ugyanolyan átéléssel énekeltetné meg az embereket. 

Csakhogy ez nem rajta múlik, az viszont részben igen, hogy sokak állításával ellentétben a rock a mai napig él, ebből kapott most egy szeletet a Sziget közönsége. Azt csak remélni lehet, hogy a következő rocktöltetre nem kell 22 évet várni. 

további tartalmak a rovatból