Nem is tudom pontosan, hogy az új-zélandi villanyszerelővel az előtt, vagy az után beszélgettünk, hogy valahol a Global Village előtt teljesen véletlen megálltunk azért, hogy a talajból váratlanul előbukkanó gombokat nyomogassuk és az erre a szemben lévő fán felvillanó különböző figurákat tátott szájjal bámuljuk. Mindenesetre a fiatalemberrel a VIP-ben futottunk össze úgy, hogy nem is volt rajta megfelelő karszalag, nagyon feldobott állapotban volt, mégis valamennyire elfogta az aggodalom amiatt, hogyan találja majd meg a barátait. Akikből nincs kevés, ők ugyanis kereken egy húsz fős brigáddal érkeztek a Hajógyárira, hogy átadják magukat a...
Hát nem'tom minek, de annak rendesen.
Az a helyzet, hogy most ennél többet sajnos nem tudok sztorizni, mert éppen rohanóban vagyunk a Batthyány térre, hogy kipróbáljuk a VIP-motorcsónakos kijutást a Szigetre. Nyugodjanak meg, nem a magunk jó módjában tesszük ezt, hanem azért, hogy beszámolhassunk arról, mekkora életérzés az a negyed óra.
Szóval, ha mindenáron a Nagyszínpadhoz ragaszkodunk (amit természetesen meg tudok érteni), akkor a
Tove Lo
buliját mindenképpen ajánlanám, amely formáció messze túlmutat azon az egyetlen slágeren, amelyet még a hülyegyerekek is ismernek a sarokról. Igen, ez a Habits. Ön is ismeri, higgye el! Tegye be YouTube-on, és rögtön fel fog visítani, hogy jaaa, hát persze, hogy ismerem, Úristen!
Martin Garrix
-be (pontosabban a zenéjébe, vagy performanszába) is érdemes lehet belehallgatni, de csak akkor, ha mondjuk, elvesztettünk egy fogadást, és ez volt a tétje. Mert amúgy a fiú mostanában már teljesen mással próbálkozik, mint amit megszokhattunk tőle, így talán egyéb esetben is adhatunk neki egy esélyt, de higgyük el, hogy zeneileg és minden egyéb más tekintetben is izgalmasabb dolgok lesznek ma a Szigeten.
Ilyen mondjuk, az A38. Minden nap elmondtam eddig, hogy oda tessék szépen befáradni! Mit tudom én, hogy melyik koncertre, hát amelyik stílus önöknek tetszik, mindent még én sem tudhatok. De ha már így összejöttünk az Origo hasábjain, hát legyen mondjuk, a Yeasayer. Én azóta pszichedelikus görcsben vagyok, hogy egyetlen alkalommal belenéztem az I am Chemistry című dal kilpjébe. Szóval ez amolyan komfortzónán kívüli utazás.
Durva tunnel, higgyék el.
Anna of the North nevezetű előadó már sokkal békésebb, nyugodtan bekukkanthatunk a sátorba, amikor ők performálnak. Mármint az A38 sátorba természetesen.
Cirkuszban jártunk már? Még mindig nem? Te jó ég! Hát minek jártatom itt? A mai nap legyen a kultúráé, tessék szépen
Cirque du Sziget
sátorba és belekóstolni akár a kanadai, akár a francia társulat előadásaiba. Ja meg hát a cirkusz mellett, a szabadtéri színpadon is tüzes meg mindenféle varázslat lesz. Ha pedig bírja az ilyen elvarázsolt, Tim Burton-szerű dolgokat, akkor a Vándor Vurstliban a helye. Higgye el, olyan lesz, mint a Nagy Hal c. Filmben az a legendás jelenet, amikor megállt az idő. Itt is meg fog.
A szó legszebb értelmében!
Ja, meg lesz Drop The Cheese az Unicum Bar-ban. Ahogyan minden nap. Nem értjük, hogy ez a fiú hogyan bírja végelgyengülés nélkül. Nyilván kényelmes az ágy, amiben alszik és így ki tudja pihenni magát, máskülönben rejtély...