A nagy színésznő, akit a kommunisták osztályidegennek nyilvánítottak

2019.08.19. 18:57

Nívódíjakat nyer, diplomázik, Debrecenbe szerződik

Az akadémiai színészképzés kétéves, pontosabban évados.
Az első évad az előkészítő, a növendékek még nem kerülnek színpadra, csak az osztálytermek „dobogójára". Az elméleti órák mellett verseket tanulnak, klasszikusokból olvasnak fel, a hallgatók beszédtechnikáját fejlesztik. Sulyok Máriát arra kérik: akadémiai évei alatt ne beszéljen németül. Egy alkalommal Az ember tragédiájából olvastat fel Sebestyén Károly, aki a konzervatív irodalmi irány szellemében tanít esztétikát, dramaturgiát és költészettant. Amikor Sulyok Máriára kerül a sor, kiderül, hogy a növendék csak lapozás után képes befejezni a lapvégén félbe maradt mondatot. Sebestyén felháborodva kérdezi: Miként lehetséges, hogy egy akadémiai növendék nem tudja kikombinálni egy mondat folytatását? Sulyok Mária elmondja a tanárnak, aki nem volt jelen a felvételijén: vizsgájával egy időben bejelentette, hogy német iskolába járt, ezért még akadnak nehézségei az anyanyelvével. Hozzáteszi: németül bármely mondatot kikombinál. Sebestyén tanár úr akkor németre vált, úgy tudatja a növendékkel: szerencsésebb lenne, ha átiratkozna egy bécsi színi iskolába. Máriában erős a késztetés, hogy javítsa Sebestyén tanár úr grammatikai hibáit, de érzékeli, hogy jobb békén hagyni a szenzibilis tanerőt.
Sulyok Mária nem iratkozik át sehová, ahogy – tanárai kérése ellenére - a német nyelvet is használja, amikor a nyári szünetben hazalátogat Királyhidára.  Ugyanakkor rengeteget olvas magyarul, hogy pótolja hiányosságait. Két akadémiai éve alatt nővére családjánál lakik, lényegében egy összecsukható ágyon. Hajnalonként, éjszakánként hosszasan villamosozik az Újpest határán található lakás és a Berlini /ma Nyugati/ tér között. A Berlini tértől gyalog megy az akadémiáig.
Megélhetését - a Hermina Schwetnertől kapott szolid apanázs mellett – némileg könnyíti, hogy már első akadémiai heteiben fizetett statiszta lesz a Nemzeti Színházban. Olyan színészeket figyelhet meg testközelből, mint Ódry Árpád, Gaál Gyula – aki akadémiai tanára is – Bajor Gizi, Tőkés Anna.
Ha nem statisztál, színházba jár.
Sulyok Mária később majd azt nyilatkozza: a zseniális színészektől sokat lehet tanulni, bár meg van a veszélye, hogy az utánzásba fordul. A rossz alakítás a legjobb iskola: az ember elgondolkodik, miként lehetne jól csinálni.  Sulyok Mária tanulmányai idején több, pénzbeli jutalommal járó hallgatói nívódíjat is elnyer. 1929-ben diplomázik a Színművészeti Akadémián. Évfolyamtársai közül Egri István lesz még ismert színházi alkotó. 
Talán Sebestyén Károly közbenjárására a nagy múltú bécsi Theater in der Josefstadt vezetése levélben invitálja próbajátékra. Mosolyogva tolja félre a meghívót. Nívódíjaiból, statisztapénzeiből szép megtakarítása van már, amikor a Réti Színészügynökség közreműködésével elszerződik a Debreceni Csokonai Színházhoz.

Darabgyárban zsibbadnak ösztönei

Debrecenben hamar kifut a pénzéből.
A kor szokásai szerint minden vidéki színész maga szerzi be a fellépő ruháit. Sulyok Mária pesti társulatoknál dogozik majd, amikor még mindig vidéki évei „kosztümtartozását" törleszti. Olykor a végrehajtó is megfordul nála, rendre lefoglalva kedvenc dísztárgyát, családi darabot, egy eozin mázas kerámia orrszarvút. 

Klasszikusokat Debrecenben nem is játszanak, csak szalondarabokat és jelenkori operetteket. A direktornak, Kardos Gézának ahhoz már nincs bátorsága, hogy megpróbálja rávenni a színészeit: a szélesebb repertoár érdekében, további kölcsönökbe keveredve, bővítsék ruhatárukat klasszikus művekhez dukáló díszes jelmezekkel is. 

Kardos Géza egyszer mégis felajánlja Éva szerepét Sulyok Máriának a Tragédiából. A színésznő visszakérdez: Maga fizeti a ruhatárát? Sulyok Mária nem játssza el Évát Debrecenben, másutt nem kérik többé a szerepre. 
Kardos Géza, bármilyen gyámoltalan, kétszer is összehívja a debreceni társulatot, Sulyok Mária nála töltött egyetlen évada alatt, hogy közölje: nem tud fizetni.

A gazdasági világválság idején vannak napok – általában a hét elején –, amikor a társulat örül, ha legalább pár ember felbukkan a nézőtéren. Sulyok Máriának még a pártállami időkben is – sokak szerint megmosolyogtató – szokása marad, hogy előadások előtt megkérdezi: Milyen házunk van? Debrecenben a bevétel kevés, annál több az előadás, új bemutató. Mert: hátha ráharap a publikum.
Hét elején és közepén prózát játszanak, hétvégéken zenés darabokat.
Sulyok Mária első színházi feladatát Boros Elemér Vakablak című darabjában kapja. Prózai mű, kedveli. 
Péntektől vasárnapig gyakran pityereg: a dalolászás kín. Szövegkönyvekre nem telik, a Színházi Élet példányaiból tanulják be a szerepeket, ugyanis a lap rendszeresen közöl teljes darabokat, kottákat a mellékletében.
Évad vége felé Sulyok Mária azt veszi észre: úgy lépdel, mint a színház vezető táncoskomikusa; úgy gesztikulál, mint a tejfelesszájú Bonviván; úgy öblögeti a szót, mint a Debrecenben rajongott, másutt nevenincs, hetvenes amorózó. 
A darabgyárban elzsibbadnak ösztönei, folytonos fáradsága arra készteti, hogy másra támaszkodva húzza a gályalapátot. Kurta levelet ír Réti bácsinak, aki két fiával futtatja a róla elnevezett színházi ügynökséget: Mentsenek ki Debrecenből! Réti bácsi gyorsvonattal érkezik, begyalogol a próbára, a neki járó jutalékokról firtatja Kardos Gézát, közben Sulyok Máriára csippent szemével, cetlit nyom kezébe. A papiroson miskolci cím, mellette még annyi: egy hónap szállás fizetve. 

 

Miskolci tesztfeladatok, Budapesti meghívás

Réti bácsi nem titkolta el Sebestyén Mihály, a Miskolci Nemzeti Színház direktora előtt, hogy ajánlott színésznője attól tart: Debrecenben minden képessége kilúgozódik. Ugyanakkor helyi lapokból kivágott kritikákkal srófolta Sulyok Mária árát, így például a debreceni Színpad című újság kétsorosával: Ez a kis színészlány nemcsak tehetséges, hanem igazi elhivatottságot is  hozott magával a debreceni színpadra." 
Sebestyén valóban fizetett albérlettel várja Sulyok Mária érkezését. De minden ráosztott szerep kapcsán odaböki: Na, ezt még megpróbáljuk, aztán meglátjuk, hogy színésznő lesz-e?  Miközben nagyon is elégedett. 
Sulyok Mária miskolci „tesztfeladatai" általában főszerepek. Prózában rendszerint a fővárosi Nemzeti Színház majdani tagja, a Miskolci Színház akkori színésze és főrendezője, Kemény László a partnere. Vígjátékokban, operettekben Bilicsi Tivadar, aki megkedvelteti Sulyok Máriával a zenés műfajt.
Az évad második felében Góth Sándor és felesége, Kertész Ella érkeznek miskolci turnéra. Mindketten a budapesti Vígszínház vezető művészei. A kor szokása szerint vidéki városokban is fellépegetnek, megadva a lehetőséget, hogy a fővárostól távoli publikum is ünnepelhesse a pesti művészeket.
Miskolcon három darabban játszanak, Sulyok Mária mindben szerepel. 
A következő évadban - ajánlásukra – Jób Dániel, a Vígszínház művészeti igazgatója a társulathoz invitálja Sulyok Máriát. Sebestyén direktor marasztalná. Sulyok Mária is érzi: kellene még egy kis gyakorlat. De azt gondolja: akkor kell lépni, amikor hívják az embert.

A vidéki sztárszínésznőcske fővárosi dizőz lesz, közben kétszer is házasodik

Sulyok Mária 1931. október 10-én debütál a Vígszínházban Laurent Doillet A gyógyszerész úr című darabjának ifjú hitveseként. Partnere, egyben a darab rendezője Góth Sándor.

Aztán hosszú pauza, majd kap egy másik szerepet, újabb pauza. 
Nem ehhez szokott vidéken. Kezdi érezni: a vígszínházi kollégák többsége nem szimpatizál a "vidéki sztárszínésznőcskével". Úgy tapasztalja: a társulatban nem mindenki rendelkezik a kissé merev és arisztokratikus, ám briliáns színházcsináló, Jób Dániel képességeivel, de szinte mindenki Jób Dániel modorát másolja. Sulyok Mária évtizedekkel később is gyakran említi majd:  nehéz elviselni egy bizonyos modort, ha nem társul hozzá képesség. Az évad végén átmegy a Magyar Színházhoz. A szép dizőz szerepkörében játszatják. Hamarosan felkérik egy beugrásra a Vígszínház kamarateátrumában, a Pesti Színházban. Sztárszínésznőt helyettesít – hogy kit, arról utóbb soha nem beszélt -, olyan színvonalon, amitől rögvest lekopik róla „vidéki sztárszínésznőcske" bélyege.
A kilencszázharmincas években Sulyok Mária játszik a Magyar Színházban, a Vígszínházban, a Pesti Színházban, a Városi Színházban, Szegeden, a Royal Orfeum prózai előadásaiban. Elterjed: jó és megbízható színész. Szerepeket azért elsősorban vonzó külseje alapján osztanak rá. Sulyok Mária mindeközben társasági életet él, a budai Kis Royalba, a Kék Dunába jár vacsorázni. A bulvárlapok említik, ha ismertebb arisztokrata fizeti a cehjét. Lexikonok szerint villámházasságot köt Gál Sándor táncos komikussal, akitől még a menyegző évében, 1932-ben el is válik. Sulyok Mária későbbi interjúkban soha nem beszél Gálról. Elek Bélát ellenben többször is említi, akihez 1936-ban megy nőül.  Elek Béla művelt, jó humorú, asszonyával gyengéden figyelmes földbirtokos, okleveles gazda.  Sulyok Mária – két színházi évad között - szívesen időzik ura felvidéki birtokain. Második házassága garantálni látszik:  ami az egzisztenciát illeti, az a színésznő saját jövedelmétől függetlenül is méltó lesz művészi státuszához. 

 

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!