Fatemplom Fesztivál az Őrségben

Rátóti Zoltán interjú

Az Őrség az Isten háta mögött van, de éppen ez benne a jó. Sokan menekülnek ide kipihenni magukat, ahol hatalmas nyugalom veszi körbe őket. Kötődik az Őrséghez Rátóti Zoltán is, aki az alig ötven lakosú Magyarföld polgármestereként elhatározta, hogy templomot épít a falunak. Adományokból és sok felajánlott önkéntes munkának köszönhetően kilenc éve szentelték fel a Fatemplomot, amelynél pünkösdkor és egy nyári fesztivál alkalmával minden évben igényes művészeti program élvezhető.

A budapesti értelmiség körében szinte már divat szert tenni az Őrségben egy kis házra, ahol a világ zajától távol fel lehet töltődni. Szarvas József itt hozta létre az ősi gyümölcsfajtákat génbankként őrző híres Tündérkertjét. Kötődik ehhez a tájhoz például a Nagy-Kálózy Eszter–Rudolf Péter színészházaspár is. Ide vitte házhoz Törőcsik Marinak a Kossuth-nagydíjat Orbán Viktor miniszterelnök. Szerencsére a divat nem fajult odáig, hogy veszélyeztetné a nyugalmat, ahogy az évről évre egyre több idelátogató turista sem.

Ezért különleges élmény a Fatemplom Fesztivál, amelynek gazdag műsora vetekszik nagyobb, zsúfoltabb fesztiválokéval is, ugyanakkor belesimul a tájba és egyedi élményt ad.

Rátóti Zoltán is az Őrségben keresett egy csendes zugot, így talált rá a Magyarföld nevű, ötvennél is kevesebb lakosú falura, amelynek öt éven keresztül a polgármesteri tisztségét is vállalta, de egyéb elfoglaltságai miatt lemondott. Rátóti Zoltán kezdeményezésére épült meg a Fatemplom adományoknak és önkéntes munkának köszönhetően, kilenc éve készült el. Valószínűleg ez az egyetlen olyan templom az országban, amely nem kizárólag egyetlen vallásé, hiszen három püspök (katolikus, református, evangélikus) szentelte fel. A felszentelés tizedik évfordulójára újabb célt tűzött ki Rátóti Zoltán: egy haranglábat szeretne megépíteni, amely egyben kilátóként is működik. Idén is jeles eseményre kerül sor, ugyanis orgonát kapott a Fatemplom. A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra szakemberei építették a 286 sípból álló hangszert, amelyet Rákász Gergely koncertjével avatnak fel, ezen a Tomkins Énekegyüttes is közreműködik.

Forrás: Pinterest

A méretben egymással versengő fesztiválok korában a Fatemplom Fesztivál meg akarja őrizni barátságosan kis méreteit, de ez nem akadályozza meg abban, hogy ritka tartalmas és igényes műsort kínáljon három helyszínén: a Fatemplomban, egy pajtaszínházban és egy szabadtéri színpadon. Ez a pajtaszínpad nem Szarvas Józsefé, merthogy neki is van egy Viszákon, amit Kaszás Attiláról nevezett el. Szarvas József ezúttal egy magyarföldi pajtában lép fel péntek délután Pustol a hó című előadóestjével. Hatvanéves korában úgy érezte, hogy érdemes végigtekintenie az életén, Bérczes Lászlóval közösen írták meg a Könnyű neked, Szarvas Józsi... című könyvet. Kézenfekvő volt, hogy az erősre sikerült önéletrajzi szöveg részleteit élőben is előadja Szarvas József, ez részévé is vált a Nemzeti Színház műsorának.

Szarvas József monodrámaként saját életének fordulatait meséli el Forrás: nemzetiszinhaz.hu

Két napig zajlik majd a fesztivál és a péntek-szombati forgatag után a vasárnap a befelé fordulásé, az elcsendesedésé: ökumenikus istentiszteletet tartanak július 14-én, délelőtt 11-től a fesztiválon részt vevő zenészek közreműködésével. A szabadtéri színpadon péntek este a fesztivál állandó résztvevőinek számító két olyan együttes lép fel, amik eltérő módon ugyan, de egyaránt bátran keverik a rockot a népzenével:

Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, illetve a Csík Zenekar.

Szombaton már délután elkezdődnek a szabadtéri színpad koncertjei, elsőnek a szlovéniai Kontrabant lép fel, amely már huszonöt éve működik: népdal feldolgozásokat, saját dalokat és megzenésített verseket játszik, utóbbiakat magyar és szlovén költők művei alapján. Ha valahol, hát Magyarföldön mindenképpen indokolt a Kontrabant fellépése, hiszen egyedi zenei világukat a határvidék négy nemzetiségének (horvát, szlovén, roma, magyar) folklórjából alakították ki. Idén ötvenéves a Kaláka együttes, jubileumi koncertjeiken a szokásos négytagú felállás helyett színpadra áll mind a hat ember, akik valaha hosszabb ideig tagjai voltak a formációnak. Gryllus Vilmos a kezdeti években volt tag, majd 1995-ben váltotta Huzella Pétert, aki kereken húsz évig zenélt a Kalákában. 1969-ben alapító tag volt Mikó István és négy év után azért hagyta abba a zenélést, mert felvették a Színművészeti Főiskolára. Kevesen tudják, de Mikó István nemcsak zenésze volt a Kalákának, de számos sikeres daluknak zeneszerzője is.

A Kaláka együttes sajtótájékoztatót tart jubileumi évadjáról Forrás: MTI

A következő műsorszám is meglephet némelyeket, de Szörényi Levente már hat éve rendszeresen vendég a Vujicsics Együttes koncertjein, ő ugyanis délszláv népzenével kezdte a pályafutását. Testvérével, Szabolccsal Vácon jártak gimnáziumba, és a kollégiumban gitárral kísérve az éneküket rendszeresen szórakoztatták a diáktársaikat. Egy szekrényben porosodott hosszú ideje néhány tambura, és a kollégiumigazgató folklóregyüttes alapításával bízta meg a Szörényi-testvéreket, akik ezt megszervezték, és egy rövid ideig működtették is.

Szörényi Levente később zeneszerzőként hagyta fel-felbukkani a délszláv zenével kapcsolatban szerzett élményeit.

Olyan számaiban tűnnek fel délszláv motívumok, mint például az Amikor én még kissrác voltam, A kugli, Hej, barátom, Alig volt zöld. A Vujicsics Együttes 1974-ben alakult pomázi fiatalokból, hogy kísérőzenekara legyen a helyi néptánccsoportnak, mentoruk Vujicsics Tihamér volt, aki 1975-ben repülőszerencsétlenség áldozata lett, és ekkor vették fel a nevét. A Vujicsics Együttes és Szörényi Levente közös koncertjein egyáltalán nem lógnak ki a felhangzó Illés-számok az autentikus délszláv műsorból, Szörényi Levente erről azt nyilatkozta, hogy tulajdonképpen „hazataláltak” ezek a dalok, hiszen ebből a zenei közegből nőttek ki.

Szörényi Levente nagyon jól érzi magát a Vujicsics Együttes tiszteletbeli tagjaként Forrás: Origo

A nagy színpad műsorát a Romengo együttes zárja, az ő repertoárjuk rendkívül széles: gyűjtésből származó, autentikus roma zenétől a bátor fúziós kísérletekig terjed. Lakatos Mónika (ének), Rostás Mihály (gitár) és Lakatos János (kanna) zenei anyanyelvükként tanulták meg a Nagyecsed környéki oláh cigány folklórt. A Romano Drom tagjai voltak három évig, majd 2004-ben megalapították a Romengót. Műfaji kísérleteikhez két fiatal tagot vettek még be az együttesbe. Balogh Tibor teknőn, kanálon, de például cajónon is játszik, alapvetően bármilyen hangszeren, ami ütésre hangot ad ki magából. Kovács Mihály hegedűs klasszikus zenét tanult, majd a kalotaszegi zenét játszó Valkó együttes prímása lett, az ő játéka jóval kitágítja a Romengo hangzásvilágát. Lakatos Mónika tavaly nagy sikert aratott szólólemezével, amelyen kizárólag szülőföldjén gyűjtött, autentikus dalokat énekel. Viszont a Romengo nyitott a legkülönbözőbb együttműködésekre is: adtak már közös koncertet a Mendelssohn Kamarazenekarral, Dresch Mihály jazz-zenésszel és Juan De Lerida flamenco gitárossal is.

A Romengo együttes Forrás: Facebook

A Fatemplom pénteken egy egészen különleges kezdeményezés két koncertjének ad otthont pénteken. Az európai uniós támogatásból megvalósult Musica Femina program pályázatot hirdetett Ausztria, Szlovénia, Németország és Magyarország női jazz-zenészeinek, akik előadó- és alkotóművészek is egyben, és

volt olyan koncertprogramról elképzelésük, amely az európai kultúra korábban keletkezett értékeit beemeli a kortárs jazzbe.

A pályázat győztesei mind a négy partnerországban fellépnek. A Musica Femina program keretében a szlovén Petra Widmar Santiago de Murcia (1673–1739) műveit dolgozta fel. A koncerten Izidor Erazem Grafenauer kilenchúros barokk gitáron, Petra Widmar pedig modern ütőhangszereken játszik majd. Magyarországról Harcsa Veronika is a pályázat győztesei közé került. Claude Debussy (1862–1918) számos műfajban alkotott, többek között szívesen írt dalokat saját korának francia költőinek, például Paul Verlaine-nek a verseire. Debussy műveire készített átiratokat Harcsa Veronika. Ratvaljaje Anasztázia kíséri majd hárfán a koncertjén, ahol az improvizációnak is szerep jut.

Rátóti Zoltán és Huzella Péter Forrás: fatemplomfesztival.hu

A Fatemplomban Rátóti Zoltán és Huzella Péter közös estje a borról szól majd. Rátóti Zoltán részleteket mond el Márai Sándor műveiből, illetve Hamvas Béla A bor filozófiája című könyvéből. Huzella Péter pedig a témába vágó népdalokat és kocsmadalokat ad elő, de énekel megzenésített, boros témájú verseket többek között Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor életművéből is. A Louisiana Double Pintér Zsolt (gitár) és Apáti Ádám (zongora) duója, hangzásvilágukat az amerikai népzene különböző műfajaiból (boogie, gospal, blues) keverték ki, így aztán az alaphangszereken kívül előkerül még a koncerteken a mandolin, a basszusgitár, a hegedű és a banjolin is. Saját számok írásán kívül eddig Petőfi Sándor, Weöres Sándor, Lackfi János és Apáti Miklós verseit zenésítették meg.

Forrás: Pinterest

Szintén duó a 2003-ban alapított Hangraforgó, ők kezdik a szombati műsort a Fatemplomban. F. Sipos Bea (hegedű) és Faggyas László (gitár) népdalokat, történelmi énekeket, klasszikus és kortárs költők megzenésített verseit adja elő.

Szombaton a Fatemplomban fellép a közkedvelt énekes-mesemondó, Berecz András, illetve a sokoldalú cimbalomművész, Balogh Kálmán,

akit nehéz műfajilag besorolni, még a rendkívül tág világzene kategóriába sem fér bele, mert bravúrosan improvizál, mint egy jazz-zenész, de zenéhez való viszonyán nyomott hagyott a klasszikus zenei képzés is, amit kapott. Amikor tizenéves pomázi fiatalokból összeállt a Vujicsics együttes, akkor még sejteni sem lehetett, hogy egyikükből jelentős jazz-zenész lesz. Borbély Mihály a mai napig népzenét játszik a Vujicsics együttesben, miközben klarinéton és szaxofonon is diplomát szerzett, és saját jazzformációival nemzetközi sikereket ért el. A magyarföldi Fatemplomban ezúttal Binder Károly zongoristával duóban lép fel, mindketten mesterei a legkülönbözőbb népzenék motívumaira épített, de öntörvényű, kreatív jazznek.