Álmomban mindig menekülök, mindig üldöznek

2019.09.15. 21:27

Az ötvenes évek elején revükben is szerepelt, ami akkoriban elég rendszeridegen műfajnak számított.

Még növendékként léptem fel Karády Katalinnal, Feleki Kamillal, az Öt Rivers nevű bohóccsapattal a Royal Revüben, a mai Madách Színházban. Az államosítás után a rendező Karádi Béla lett a vezetője. Minden bemutató előtt kijött egy húsztagú bizottság a kerületi pártbizottságtól, hogy ellenőrizzék: megfelel-e a műsor a dolgozó nép elvárásainak. Vértes Klárival, Farkas Verával – aki Básti Lajosnak volt a barátnője – készültünk színre vinni Halász Rudolf szösszenetét, amelyben tűzrőlpattant, népviseletes leányok énekelnek, táncolnak. Smink alig, körömfesték nuku, bugyi térdig. Karádi Béla mégis körmét rágta az idegességtől, ám a szám után azt mondta a főelvtárs: „Erről van szó elvtársak, ez a szórakoztatás, az kell a dolgozó magyar népnek, három tősgyökeres magyar menyecske." Halász, aki tudott rólunk egy s mást, az orra alatt dünnyögte: a Fuchs, a Wertheimer és a Grünbaumm.

1955-ben a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött. Hogyan került vidéki teátrumhoz a pesti revüvilágból?

Feleki Kamillal léptem fel a Budapest Varietében, amikor bekopogtatott az öltözőbe egy helyes, alacsony fiatalember: „Erzsi, maga nagyon tehetséges, de kielégíti az, amit csinál?" Ő volt Kazimir Károly, akkor nevezték ki a miskolci színház főrendezőjének. Kérte, szerződjek hozzájuk szubrettnek. Akkor hívta a teátrumhoz Őze Lajost, Nagy Attilát, Titkos Ilonát, Zolnay Zsuzsát is. Azt feleltem Kazimirnak: megyek, ha három operettszerep után két prózát is eljátszhatok. Lehetőleg Shakespeare-t, mert az az igazi kihívás. A többi klasszikusra is nagyon ügyelni kell, de nála egy rossz hangsúlyon elbukik a karakter.

Fotós: Csudai Sándor - Origo

Mióta vágyott prózai lehetőségekre?

Még színészegyesületi növendékként statisztáltam az Operettben, amikor nagyon jóban lett velem Kiss Manyi, megszeretett. Ő szubrettként ropta ott a görbe lábacskáival, semmi nem volt jó rajta, egészében mégis tökéletes volt. Életem végéig az eszményképem marad. Lenyűgözött az a sokféleség, amit prózai szerepekben, filmeken mutatott. Miatta kezdtem a próza iránt érdeklődni. Kazimir rábólintott a kérésemre, a prózát illetően tartotta is szavát, bár Shakespeare kimaradt. Szirtes Ádámmal és Nagy Attilával játszottam Julikát Sós György Három kívánság című darabjában. Glafira Alekszejevnát Osztrovszkij Farkasok és bárányok című művében, vagy például Marikát Molnár Liliomában.

Budapest, 1983. december 15. Andorai Péter Hétszentség Mózes, Galambos Erzsi Leokadja Begbick és Kaló Flórián Willy, a cégvezető szerepében (b-j) Bertolt Brecht-Kurt Weill Mahagonny városának tündöklése és bukása című művének próbáján a József Attila Színházban. A darabot december 17-én mutatják be Iglódi István rendezésébenForrás: MTI/Tóth István Csaba

Elérkezett 1956 októbere. Akkoriban ön Nagy Attilának volt a párja, aki a forradalom kitörése napján a miskolci tömeg biztatására elszavalta a Nemzeti dalt, majd megválasztották a színházi Munkástanács elnökének. 1957 márciusában tartóztatták le, 1958 júliusában – bár az ügyész halálbüntetést kért rá – tizenkét év fegyházbüntetésre ítélték. 1961-ben amnesztiával szabadult. ön miként emlékszik minderre?

Legyen elég, december 12-én mentem feleségül Attilához, amikor már üldözték. Büntetése letöltése után elváltunk, hiszen addigra többet éltünk külön, mit együtt.

Önre visszahatott mindaz, amivel a férjét vádolták?

Sok minden történt akkoriban, ami miatt – a háborúban megélt dolgok mellett – jobb, ha lefekvéskor beveszek egy altatót. Lépjünk tovább, ha kérhetem.

Ha jól sejtem: „felsőbb" döntésre került át 1958-ban a kecskeméti Katona József Színházhoz.

De milyen jót tettek velem! Radó Vilmos volt az igazgató, dr. Németh Antal a főrendező. Nagyon sokat lehetett tanulni tőlük. Kecskeméten dolgozhattam együtt a lenyűgözően nagy tudású rendezővel, Udvaros Bélával is, Udvaros Dorottya édesapjával. Akkor kapott újra lehetőséget a szilencium után, amit a felesége ügye miatt róttak ki rá. Dévay Camillát korábban koholt vádak alapján tíz évre internálták, ő is Kecskeméten térhetett vissza. Fantasztikus színésznő volt. Sokszor pesztráltam a kislányukat, de az idő elsodort minket egymástól.

Budapest, 1988. március 1. Bánffy György Sir John és Galambos Erzsi Mária hercegnő szerepében, Noel Gay Me and My Girl (Én és a kedvesem) című kétrészes musicaljének próbáján. A zenés darabot 1988. március 5-én mutatja be a József Attila Színház Valló Péter rendezésébenForrás: MTI/Pintér Márta

Négy kecskeméti évad után lett tagja a Szinetár Miklós és Petrovics Emil által – kortárs zenés profillal – újraszervezett Petőfi Színháznak. Szinetár kereste meg, vagy későbbi férje, leánya édesapja, Petrovics Emil?

Szinetár hívott egyetlen szerepre, lett belőle húsz év házasság Petrovics Emillel. A színházat viszont pár év után megszüntették, akkor kerültem az Operetthez, abból egy híján húszévnyi tagság lett.

Mivel kezdett a Petőfi Színházban?

Molnár Ferenc Liliomával. Szendrő József rendezte, Agárdy Gábor volt Liliom, Domján Edit Julika, Tomanek Nándor Ficsúr, Harkányi Endre Hugó, én a Marika. Mezey Mária pedig Muskátné. Olyan csodák futottak még ott, mint a Mélyvíz, az Egy szerelem három éjszakája. Csak éretlen volt még a közönség a megújuló zenés műfajra.

Fotós: Csudai Sándor - Origo

A Petőfi Színház után átszerződött az Operettszínházba. Ott segítette „megérni" a publikumot, Kossuth-díja indoklásában is szerepelt, hogy részben a musical műfajának meghonosításában játszott szerepét ismerik el a kitüntetéssel. Egyebek között volt Eliza a My Fair Lady-ben, Dulcinea a La Mancha lovagjá-ban, Anita a West Side Storyban, Kocsma Jenny a Koldusoperá-ban. S az ön által már említett Lola Blau, Georg Kreisler zenés monodrámájában. Mindeközben televíziójátékokban olyan rendezők rendezték drámai művekben, mint Zsurzs Éva, Ádám Ottó, Horváth Ádám. Fontos állomásként szokta említeni az 1981-es Gaál István rendezte Strindberg-mű, a Haláltánc főszerepét, amelyben Gábor Miklós és Bács Ferenc voltak partnerei. Másként építette fel a zenés, illetve a prózai karaktereket?

Ami biztos, bármi is a feladat, máig bizonytalan vagyok a próbaidőszak kezdetén. A színészet szakma, de vannak megfogalmazhatatlan fogásai is, sosem tudhatom, előkerülnek-e, amikor szükség van rájuk. A jó rendező azonban még ebben is segíthet. Amikor Ádám Ottóval dolgoztam a Bunbury-ben, szokás szerint nyafogtam, hogy nem tudok mit kezdeni Gwendolyn figurájával. Ádám Ottó azt mondta: „Szeresd!" Akkor ennyi is sínre tett. Ám van abban valami ijesztő, hogy mesterségünk lényege megfogalmazhatatlan.

Budapest, 2002. március 17. Mádl Ferenc köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából Kossuth és Széchenyi-díjakat adott át az Országházban. A képen: Mádl Ferenc átadja a Kossuth-díjat Galambos Erzsi Jászai Mari-díjas színművésznek, Kiváló MűvésznekForrás: MTI/Soós Lajos

1973-ban vendégként játszotta el Muskátnét a Kapás Dezső rendezte vígszínházi Liliomban, melyben Koncz Gábor alakította a címszerepet, a főiskolás Kútvölgyi Erzsébet pedig Julikát. A Vígszínházat igazgató Várkonyi Zoltán hívta is a színházhoz, de ön maradt az Operettben.

Beszéltem már arról, hogy Várkonyi Zoltán színinövendék korom óta kedvelt. Amikor 1973-ban a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című zenés darab bemutatójára készültek, azzal biztatott: indul a színházban egy olyan irány, amely igazán nekem való. Azonban akkor már Ruttkai Éva volt ott a királynő, s hiába a közös múlt Lakner bácsinál, úgy gondoltam, én ott csak udvarhölgy lehetek, az Operettben vagyok méltó helyemen. Talán lehettem volna bátrabb, bár akkor kimarad a pályámból Lola Blau. Azt szoktam mondani, hogy két hibát követtem el életemben: nem fogadtam el Várkonyi felkérését, valamint, hogy elváltam Petrovics Emiltől. A Vígszínházat illetően nem biztos, hogy hibáztam.

 

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!