Egy nagy magyar színész, aki a saját életét nem tudta megoldani

2019.04.21. 18:26

A legjobb Tiborc és a lerombolt bár

Görbe János 1956 novemberétől néhány hónapig a Szarvashoz közeli békéscsabai Jókai Színházban játszik. Első szerepe beugrás, Malomszeghy bárót alakítja a Lili bárónő-ben. Kritikában írják róla:Nem buffónak termett. De eben a szerepben is remekelt. Egyszerűen azért, mert színpadra született. Bármit játszott, élményt adott. Még rekedt hangján eldörmögött sanzonestje is óriási sikert arat.Utóbbi kitétel utalás a színész éjszakai fellépéseire egy helyi bárban, ahol a gázsi mellett korlátlan fogyasztás is jár. Hamarosan színházi fizetéséből vonják majd le a kárt, amelyet a bár berendezésében okozott egy erős túlfogyasztás után. Az akkori időket, majd a későbbi időket az Origónak felidéző Megyeri Éva és Görbe Nóra megfogalmazása szerint: Görbe János privát személyisége és az általa hitelesen, a zseni egyediségével megformált, mélyen emberi hősök között akkoriban már erős kontraszt mutatkozott.Görbe János egykori barátja, Szuhay Balázs mondta a színész akkori kondíciója kapcsán: Mindig tudta, mit kell tennie a színpadon. Hogy mondania mit kell, azt csak a súgó tudta. De a közönség ezt nem vette észre.Görbe János Békéscsabán játssza el Tiborc szerepét Katona József darabjában, a Bánk bán címszerepét Kiss Ferenc alakítja. Korabeli kritika szerint: Görbe János Kossuth-díjas Tiborca Biharié (Bihari József a Nemzeti Színház kétszeres Kossuth-díjas színésze, vonatkozó alakítását színháztörténeti jelentőségű alkotásként tartja számon a színháztörténet. Sz. Á.) mellett a legjobb Tiborc ma Magyarországon. Elkeseredett, végsőkig megkínzott, de a nép ereje is ott él, harsog a szavaiban.

Katona József: Bánk bán című drámájából készült tévéváltozat felvétele az MTV stúdiójában 1968-ban. Görbe János Tiborc szerepébenForrás: Fortepan/Szalay Zoltán

Újra Pesten

1957 tavaszán a teátrum új direktora, Simon Zsuzsa a Petőfi Színház (ma Újszínház) társulatához invitálja Görbe Jánost. Elsőként egy epizódszerepet kap Illés Endre és Vas István Trisztán és Izoldá-jában. Földes Imre kritikája csak Görbe János alakítását emeli ki a kisebb szerepek közül: Görbe (Pelot vadász) mindössze egy jelenetben szerepel, de drámai levegőt teremt maga körül. Duzzad az erőtől, természetes és emberi. Királyától rettegő jobbágy: minduntalan jobbra-balra figyel: nehogy fenséges avatatlan fül hallja, hogy mit mond elő Fehérkezű Izoldának. Derék férfi: sebesülten is megmenti a súlyosan sérült Trisztánt. Férj és apa: meleg mosoly fénylik fel arcán, mihelyt feleségét s leányát emlegetik. Egy kissé Tiborc, aki nem a maga nyomorúságát emlegeti ezúttal, de az urak különös dolga miatt csóválja a fejét.
Magánvilágában, amikor iszik, féltékenysége szélsőségekbe viszi. Józanodva bocsánatot kér, újra és újra ígéri: felhagy az alkohollal. Kitisztult fejjel főz, süt, palacsintát készít párjának, gyermekének.A család egy Kresz Géza utcai albérletben lakik, amikor Görbe János 1958 áprilisában Dobozy Imre Szélvihar című drámájában remekel Gobbi Hilda partnerekét. A dráma történetvezetésével a közönséget igyekszik lecsillapítani az '56-os történések után. A Fővárosi Tanács Népművelési Főosztály az előadás szereplőit nívódíjban részesíti.
Görbe János abban az évadban játssza el Visnyevszkij Optimista tragédia című darabjában Alekszej szerepét. A recenzió szerint: Olyan kedvvel, belső tűzzel kelti életre Alekszej alakját, hogy csak felsőfokú jelzőkkel lehetne illetni. Erő, humor, hetyke szilajság, értelmi és erkölcsi fejlődés izzik ebben az Alekszejben.
A bemutató utáni bankettet a szovjet követségen tartják. A díszvacsora után diplomata vonja félre Görbe János feleségét, együttérzéssel említi: nem lehet könnyű élete, minap a November 7. tér virágágyásai között látta elpihenni a férjét. Megyeri Éva akkoriban férje biztatására kér találkozót az illetékes minisztérium osztályvezetőjétől, ahol elmondja: saját lakást szeretnének.
Az osztályvezető annyit kérdez: meg tudja-e védeni férjét, a kiváló művészt, annak szenvedélyeitől? Az asszony rábólint.

Válás, gyermekvédelem, Oscar-díj

Disszidens házaspár otthonát utalják ki számukra a Kresz Géza utcában. Megyeri Éva pedig tanítónői állást kap egy rákoskeresztúri iskolában, három műszakban dolgozik, gyermekére egy leány vigyáz sokat. Megyeri Éva esténként a színházban várja férjét, hogy megóvja szenvedélyétől, de az nem egyszerű.Éva nem sokkal később szanatóriumba kerül. Egyik bontóperi tanúja dr. Szinetár Ernő ideggyógyász és pszichoanalitikus lesz, a rendező, Szinetár Miklós édesapja.Görbe János 1959-ben, válásuk évében ismét pályafutásának egy emblematikussá váló mozidarabjában forgat. A Ház a sziklák alatt című filmet Makk Károly rendezi. Görbe János Kós Ferenc alakjában a háborúból elgyötörten hazatérő, tragédiák sorát átélő, végül gyilkossá váló férfit formálta meg nagy drámai erővel, Psota Irén és Bara Margit partnereként.
A színész magánvilágában zajló válóper során Görbe megemlíti: „A tőle elszakadni kívánó felesége azt ígérte édesanyjának, hogy vigyázni fog rá.”A bírónőt ez nem rendíti meg. Görbe János mégsem akarja elfogadni a házasság felbontását. A döntést követő végjátékban a kislány kétszer is édesanyja tudta nélkül tűnik el otthonról, nem könnyű megtalálni. A thrillerszerű őrületben rendőrök, munkásőrök, politikusok is felbukkannak.
Görbe Nórát végül édesanyja és anyai nagyszülei nevelik fel, apjával alig találkozik, de maga is ismert színész lesz idővel.
Azt mondja, nem akar áldozatként tekinteni magára, ám a Görbe Jánosról élő képet talán édesapja színészi nagysága miatt is érdemes árnyalni. Amely kép Magyarországon ráadásul egyre halványabb.

Görbe János feleségével és lányávalForrás: Görbe János családjának felajánlása

Hívták már a színésznőt olyan televíziós beszélgetésre, amelynek műsorvezetője sosem hallott Görbe Jánosról. Van, ahol erősebben emlékeznek rá. Görbe Nóra lánya dél-francia egyetemen tanult, ahol nagyapja egyik filmjét vetítették le példaként, mint a modern filmművészet és színjátszás mintadarabját.Görbe Nóra büszke erre.
Megyeri Éva válásuk után a gyermekvédelem egyik legkiválóbb honi szakembere lett. A fóti gyermekotthonnak volt vezető pedagógusa, majd a szobinak intézményigazgatója. 1990-ben pedig egyik szereplője Böszörményi Zsuzsa diplomafilmjének, amely a gyermekotthonok világát mutatta be Egyszer volt, hol nem volt címmel. Az alkotás 1991-ben, Los Angelesben nyerte el a legjobb diákfilmnek járó Oscar-díjat.

Skoda Octavia

Görbe János egészsége a hektikus 1959-es évben megromlik, bekerül a MÁV Budakeszi TBC Szanatóriumába, ahol eltávolítják egyik tüdőlebenyét. Macsi Sándor közreadott írása szerint Görbe János 1960-ban megkapja a Betyár című darab címszerepét, de a produkciót nem sokkal a sikeres bemutató után a színész fizikai és mentális kondíciója miatt leveszik a műsorról.Görbe János nem lép többé színpadra a fővárosban. A Kossuth-díjas művész néhány hónapig egy szerszámkészítő KTSZ-ben dolgozott.1961-ben a veszprémi Petőfi Színházhoz szerződik, mely teátrum először indít évadot saját társulattal. Görbe János a pályakezdő rendező, Bencze Zsuzsa által színre vitt díszelőadáson, A kőszívű ember fiai-ban Haynau tábornokot alakította. Molnár Gál Péter írása szerint:Nem játszotta. Nem is élte. Helyesebb azt írni: nyílt színen elégte. Robbanásveszélyesen izzott. Expresszionista színészettel alakította a magyaroknak ellenszenves tábornokot. Gyűlölte Haynaut. Úgy akarta megsemmisíteni, hogy belebújt. Azonosult vele. Nem kívülről mutatta utálni valónak. Átélte az osztrák tartományban levert lázadók felett hatalmaskodó tisztet. Elrettentő volt. Nem a brescai hiéna. Az aradi rém. Olyan volt, amint özvegyek és árvák átkában élt.(...) Egy emberi személyiség mélyének zűrzavarát tárta a néző elé. Szétdúlt idegrendszert. Végóráit élő fegyelmet. Mintha a színész fölszakított volna minden gátat, szemérmet, fékezőerőt. Kiárasztotta a sötét tartományait. Mintha kiadott volna magából mindent. Görbe Haynau tábornokként önigazolásul játszott önemésztően. Hevületét kivitte magával. Kihűlt színpadot hagyott maga után.
Görbe János a következő évben távozik a színháztól, ötvenévesen feleségül vesz egy színészi pályáról ábrándozó tizenhét éves lányt,Juszt Juditot, akinek édesapja egyidős a színésszel, ugyanakkor gyakorló szobafestő. A két férfi hol vitázik, hol megegyezik a mesterség dolgait illetően. Görbe beíratja a lányt Rózsahegyi Kálmán özvegyének színitanodájába. Miután a lány megszerzi az Országos Rendező Iroda működési engedélyét, közös vidéki haknikra indulnak, de a ráfordítás több, mint a bevétel.
Görbe János 1961-ben a miskolci Nemzeti Színházban alakítja Stogumber káplánt, de hamar búcsúzik a teátrumtól, nem tud alkalmazkodni a társulati léthez.
A filmesek világában még jól érzi magát. 1961 és 1968 között tizennyolc filmben forgat, köztük olyan remekművekben, mint az 1965-ös Fábri Zoltán rendezte Húsz óra.Vagy az ugyancsak abban az évben készült Jancsó Miklós rendezte Szegénylegények, amelynek egyik kulcsfiguráját, a saját bőrét menteni akaró, s ezért besúgóvá váló betyárt, Gajdort játssza páratlan szuggesztivitással.Görbe János és már nagykorú felesége időközben – más színészekhez hasonlóan – lakást kapnak az Árpád híd pesti hídfőjénél épült lakótelepen. Görbe János 1966-ban jogosítványt szerez, majd filmjei bevételéből vásárol egy Skoda Octaviát.Azzal jár le a győri színházba, ahol ismét kedvvel vesz részt a munkában.
Taar Ferenc Örök harag című darabjának főszerepét játssza, az előadás alapján tévéfilm is készül, a színész ismét zsákszám kapja a rajongói leveleket.
Aztán 1967-ben egy nap Győr és Gönyű között karambolozik a gépkocsijával. Fejsérülése súlyos, meggyötört mája is erős ütést kap.1968 augusztusában újra kórházba kerül. Szeptember 5-én meghal.
13-án temetik. A gyászolók hatalmas tömege miatt a Farkasréti temető kertjében ravatalozzák fel koporsóját. A színháziak nevében Ungváry László színész, a filmesekében Bernáth László kritikus búcsúztatja. Filmjei máig műsorra kerülnek olykor. Az egyebeket elfedi lassan az idő.

Források:

Görbe János: Hazajöttem – Szolnok Megyei Néplap, 1955. január 2.
Szuhai Balázs: Görbe János Békéscsabán – Film Színház Muzsika – Maszk és toll, 1987. VII. 25.
Macsi Sándor: Görbe János a színpadon és a hétköznapokban – Jászsági Évkönyv, 1998.
Molnár Gál Péter: A mezei próféta – Népszabadság, 2002. november 15.
Kővári Orsolya: Görbe János – Premier Magazin, 2005. január-december
Az Origo szerzőjének interjúja Megyeri Évával és Görbe Nórával, 2019. március
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet: a színházi adattár dokumentumai

Előző
Következő