Csűrös Karola: Arra, amit most érzek, nincsenek szavak

Horváth Ádám Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas magyar tévérendező, egyetemi tanár, a Gaudiopolisban kikiáltott Gyermekköztársaság első kultuszminisztere, érdemes és kiváló művész. Műfajteremtő, a magyar televíziózás történetének meghatározó művésze.

Még nincs egy hete, hogy eltemették Horváth Ádám rendezőt, és özvegye, Csűrös Karola továbbra sem tudja, hogyan lesz képes feldolgozni a hatalmas veszteséget. 

Az egykori népszerű magyar sorozat, a Szomszédok rendezője, Horváth Ádám június közepén halt meg, és egy hónappal később, a múlt héten temették el. A gyász érthető módon feleségét, Csűrös Karolát viseli meg legjobban, aki korábban már elmondta, hogy nem tudja, hogyan fogja feldolgozni a veszteséget.

Most a Ripostnak mesélte el, hogy egyelőre nincs ereje férje holmijait rendezgetni: „Arra, amit most érzek, nincsenek szavak. Egyedül, vagyis Ádám nélkül létezni nagyon nehéz, és bárhová nézek magam körül, olyan, mintha még itt lenne. Felfoghatatlan a tudat, hogy már soha többé nem szól hozzám, nem mosolyog rám. Egyelőre nem nyúltam semmihez a közös otthonunkban,

minden úgy van, ahogyan ő hagyta, és nem is tudom, mikor leszek képes rendezgetni a holmiját.

Úgy érzem, nekem még szükségem van arra, hogy a tárgyain, a ruháin keresztül közel érezhessem magamhoz. [...] Tudom, sokan vannak, akik megpróbálnának minél hamarabb elköltözni, miután a párjuk elment, de nekem ez a lehetőség meg sem fordult a fejemben. Ragaszkodom a közös otthonunkhoz és persze, az emlékeimhez. Természetesen nem jó itt egyedül, de ha most bárki mellettem lenne, az még rosszabb lenne. Fel kell dolgoznom a veszteséget, és ezt csak magamban tudom megtenni. Pokoli nehéz.”

A gyászban a család mellett egy régi barát, Pásztor Erzsi is segít Csűrös Karolának, akivel közösen szerepeltek a Szomszédok-ban is. Pásztor Erzsi azt mondta a Ripostnak, „ami rajtam múlik, az nem sok, de azt megteszem. Naponta beszélünk Karolával telefonon, igyekszem a vidámabb emlékek felé terelni a szót. Ilyenből sok van, hiszen nemcsak osztálytársak voltunk a főiskolán, de sok éven át együtt is öltöztünk a színházban.”