A PIM kezelésébe kerül és megújul a Magyar Írószövetség székháza

Budapest, 2019. június 6. A Magyar Írószövetség székházának homlokzata a főváros VI. kerületében, a Bajza utcában 2019. június 6-án. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kezelésébe kerül és megújul a székház. MTI/Mónus Márton
Vágólapra másolva!
A Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésébe kerül és teljesen megújul a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza.
Vágólapra másolva!

A Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kezelésébe kerül és meg is újul. A székháznak a Magyar Írószövetség és társintézményei által használt, mintegy 1300 négyzetméteres része továbbra is a magyar állam tulajdonában marad, de a tulajdonosi jog gyakorlója nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., hanem a PIM lesz – mondta el Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke csütörtökön Budapesten. Azt is mondta, hogy

az épület sosem volt a Magyar Írószövetség tulajdona, ezért nem is tudja „elherdálni” azt.

A Magyar Írószövetség székháza a főváros VI. kerületében, a Bajza utcában Forrás: MTI/Mónus Márton

Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója pedig azt mondta, hogy a Károlyi-palota a magyar irodalom, a Bajza utcai épület a magyar írók háza lesz. Azt is elmondta, hogy visszafogott becslések szerint a műemlék jellegű, rendkívül rossz állapotú székház PIM-hez kerülő ingatlanrészének felújítása körülbelül 1,2 milliárd forintba fog kerülni.

A teljes felújítást 5 éven belül szeretnék elvégezni.

A részletes felújítási koncepció – együtt a PIM teljes múzeumhálózatának mintegy ötmilliárd forintos ingatlanfejlesztési terveivel – várhatóan 2020-ban kerül a kormány elé. Demeter Szilárd azt mondta, a legsürgősebb tennivalók között van a jelenleg életveszélyes elektromos hálózat, valamint az elavult nyílászárók cseréje is. A főigazgató beszámolójából kiderült, hogy a Bajza utcai épületben az Írószövetség mellett a többi írószakmai szervezetnek is szeretnének irodákat biztosítani.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az V. kerületi Károlyi utcában Forrás: MTI/Mónus Márton

A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) jelenleg is az épületben működik, de helyet kínálnak a József Attila Körnek (JAK) és a Szépírók Társaságának is. Utóbbi egyébként az első megkeresésre azt jelezte, hogy nem kíván élni a lehetőséggel. A Magyar Írószövetség ingyenes használatában a második emeleti irodák, mintegy 200 négyzetméteres épületrész marad – mondta Demeter Szilárd.

Az 1911-ben épült szecessziós épület a Magyar Írószövetség és társszervezetei által használt nagyobbik, mintegy 70 százaléknyi része 2014-ben került a terézvárosi önkormányzattól a magyar állam tulajdonába, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá. Szentmártoni János elmondta, hogy 2015 novemberében a Magyar Írószövetség ingyenesen használatba vehette az épületrészt egy kormányhatározat értelmében. A Bajza utcai épületben jelenleg az Írószövetség helyiségein és a FISZ irodáján kívül a Kortárs Kiadó és folyóirat szerkesztőségi szobái, pillanatnyilag kihasználatlan, felújításra szoruló terek, valamint magánlakások is vannak. Szentmártoni János elmondta, hogy kompromisszumos, előremutató megoldás született most a székház ügyében. A Magyar Írószövetség 1989 óta civil szervezetként működik, és sosem tudta kigazdálkodni az épületrész mintegy havi 1,5 millió forintos bérleti díját, ezért mindig állami átvállalásra volt szükség, de állagmegóvásra, felújításra így sem volt fedezet.

Azt az összeget, amelyet az Írószövetség eddig az épületrész fenntartására, a jelentős összegű rezsire költött, mostantól valódi szakmai munkára fordíthatja

– mondta az írószövetség elnöke. Szentmártoni János azt is elmondta, hogy a megállapodás fontos része, hogy ezzel a szervezet jelentős értéket képviselő könyvtárállománya a PIM révén állami védettség alá kerül. Az Írószövetség a felbecsülhetetlen értékkel bíró irat- és dokumentumgyűjteményét a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumnak (RETÖRKI) adományozza a szakszerű tárolás, állagmegóvás és a már megkezdett feldolgozás és publikálás folytatása céljából. A jövőre 75 éves irat- és dokumentumtár igen gazdag anyagának mérete mintegy 70-80 folyóméter – mondta el Riba András László történész, a RETÖRKI osztályvezetője a csütörtöki sajtótájékoztatón.