Reviczky Gábor 70 éves: egy színész, aki mindent tud

Vágólapra másolva!
Reviczky Gábor az egyik legismertebb magyar színész. Sőt az egyik leginkább közszeretetnek örvendő színész. A nagy nevettetők sorába emelkedett, amiről mások csak álmodozhatnak. Reviczky Gábor nem szeret interjút adni, ha ezt teszi, akkor hajlamos egy legyintéssel elintézni a közönség szeretetét, és arról beszélni, hogy „komoly” színészként mit ért el. Ez a szereplista is irigylésre méltó, hiába gondol róla mást az örök maximalista Reviczky Gábor.
Vágólapra másolva!

A rendkívül sokoldalú Reviczky Gábornak nem volt erőssége az éneklés, de évtizedekig ez nem akadályozta semmiben, így is folyamatosan tele volt munkával. Amikor a Vígszínház műsorra tűzte a Pesti Színházban A dzsungel könyve musicalváltozatát, egyértelmű volt, hogy Balu, a medve szerepe nagyon neki való. Balunak két dala van, az egyik nem jelent különösebb kihívást, de a másikat nehezebb elénekelni. Reviczky Gábor keményen küzdött vele, végül már a zeneszerző, Dés László is belenyugodott, hogy ez a dal ilyen lesz, de

Reviczky magánszorgalomból énektanárhoz kezdett járni, és egyetlen énekes szerepe kedvéért nagyot fejlesztett a képességein.

A Vígszínházban később nagy sikert aratott Tevje, a tejesember szerepében a Hegedűs a háztetőn című musicalben is. Jelenleg a Magyar Színházban játssza a Valahol Európában című musical főszerepét. És bár már nem tagja a Vígszínháznak, de Balu szerepéhez ragaszkodik, az 1996-os bemutató óta több mint 1200 előadást ért meg A dzsungel könyve, ebből legalább ezret Reviczky játszott. Annak a dalnak az eléneklésével talán most már a javíthatatlan maximalista Reviczky Gábor is elégedett, ezredszerre talán már úgy sikerült, hogy nem morgódik miatta.

Most már azok viszik a gyerekeiket A dzsungel könyvére, akik még maguk gyerekként látták Forrás: vigszinhaz.hu

Ugyancsak a Pesti Színház a helyszíne Reviczky Gábor egy másik nagy sikerének, 2000 óta van műsoron Molière komédiája, A képzelt beteg. Ez a szerző utolsó műve, írt magának egy hipochonder főszerepet, ebben nevettetett esténként, miközben maga halálos betegséggel küzdött. Két évtized alatt Reviczky tökélyre fejlesztette A képzelt beteg főszerepét, havonta az az egy este róla szól, amikor műsoron van A képzelt beteg,

akkor az ujja köré csavarja a közönséget.

Sokszor megtette ezt más szerepeiben is, néha azért a vele készült interjúkban szán egy-egy mondatot a visszafogott szakmai büszkeségnek, hogy milyen fergeteges komédiázást tud művelni, ilyenkor is az apróságokról beszél, hogy jól fel kell építeni a poénokat és pontosnak kell lenni. Reviczky Gábor fölényesen birtokolja a színészi tudást, máskülönben nem lenne ilyen jó nevettető. Mindent tud, ami erről a szakmáról tudható. Egy tévéműsorban szmokingban jelent meg, így jelezve, hogy ő komolyabb ember annál, mint amilyennek tartani szokták. Egy poénnal jelezte a komolyságot. Ez általában jellemző a színháztörténet nagy komédiásaira, hogy magánjelleggel egyáltalán nem vicces, könnyed emberek. Megnevettetni a közönséget valójában kemény és tudatos munka, a színész közben nem szórakozik, hanem óriási erőfeszítésre van szükség a részéről.

Forrás: mtva.hu

Reviczky Gábor kiérdemelte a Jean-Paul Felmondó becenevet, annyiszor váltott színházat. Pályakezdő kora óta főszerepeket játszó színész, mégis ha úgy érezte, hogy nem elég jók a feladatok, amiket kap, ha nem elég jó a társulat állapota, akkor türelmetlenül reagált, és mindig volt színház, ahol szívesen fogadták, hiába áll „nehéz ember” hírében. Mindig is kíméletlenül megmondta a véleményét, ha nem tartotta elég jónak a darabot, ha a rendezőnek nem volt világos elképzelése a produkcióról, ha ő nem neki való szerepet kapott, vagy ha valaki a stábból nem vette komolyan a munkát. Miközben folyamatosan elégedetlen volt a helyzetével, 1973 óta mindig is társulathoz tartozott, a mostani a harmadik évadja, hogy szabadúszó lett.

Soha életében nem adott vissza szerepet, mindegyikből megpróbálta kihozni a maximumot.

Nem akart rendezni vagy tanítani, mert ezekhez túl türelmetlen. Ő játszani akart minél többet és minél jobb szerepeket. Egészen a közelmúltig, amikor be kellett látnia, hogy egészségügyi okokból vissza kell fognia az életének tempóját, ezért szerződik már csak egy-egy szerepre. Lábon kihordott két szívinfarktust, és csak utólag tudta meg azokról a rosszullétekről, hogy valójában mik is voltak. Sokáig szenvedélyes dohányos volt, akár két dobozzal is elszívott egy nap. Ez talán árulkodik róla, milyen belső feszültségek munkálnak ebben az emberben, akit sokan kedves bohócként tartanak számon. Aztán volt ereje leszokni a cigarettáról kétszer is, mert egy előadás próbafolyamata alatt visszaszokott, mivel a szerepe szerint dohányoznia kellett. Reviczky Gábor nagy lelkesedéssel tud beszélni az Augusztus Oklahomában című darabról, amelyet 2007-ben mutattak be New Yorkban, és a Vígszínház gyorsan reagált a sikerére, mert már 2009-ben műsorra tűzte. Azóta sztárparádét felvonultató amerikai film is készült a színházi darab alapján.

Reviczky véleménye szerint ennek a műnek az a titka, hogy színész írta (Tracy Letts), mégpedig jó színész.

Minden szándék, minden szituáció világos benne. Minden színésznek ki van jelölve az útja, amit az előadás alatt be kell járnia, ilyen anyaggal öröm dolgozni. Ugyanezért rajong Shakespeare műveiért is, azokon is meglátszik, hogy színész írta őket. Mint Balu, a medve, úgy tud Reviczky Gábor morgolódni a Shakespeare darabjaira ráerőltetett rendezői truvájok miatt: minek bármit is kiötleni ott, ahol már Shakespeare elég jól kitalált mindent?

Reviczky Gábor soha nem akart más lenni életében, mint színész, mégpedig egy társulat hasznos tagja. Második próbálkozásra felvették a Színművészetire, ahol jól teljesített, és meghívták Kaposvárra, ahol éppen szerveződni kezdődött a később komoly eredményeket felmutató színházi műhely. Tronkai Vencelt játszotta Az egy lócsiszár virágvasárnapjá-ban (Reviczkynek igen jól állnak a negatív figurák is), vagy például Sztavrogint az Ördögök-ben (Dosztojevszkij regényét Andrzej Wajda adaptációjában játszották). Mégis elégedetlen volt, és egy kisebb személyes konfliktus következtében eldöntötte, hogy Debrecenbe szerződik, ahol például Claudius volt egy olyan előadásban, amelyben Cserhalmi György volt Hamlet. Két-két évad Kaposváron és Debrecenben, egy-egy évad Miskolcon és Kecskeméten (itt például Dosztojevszkij A félkegyelműjé-nek főszerepét játszotta),

a türelmetlen Reviczky Gábor így érdemelte ki a Jean-Paul Felmondó elnevezést. Majd meg is cáfolta, hiszen harminchárom évadot töltött a Vígszínházban egy megszakítással,

amikor két évadra átszerződött a Nemzeti Színházba. 2013-ban elfogadta a Nemzeti Színház új igazgatójának, Vidnyánszky Attilának a meghívását, és itt lett társulati tag. A Nemzeti nagy repertoárt tart fenn, de a minőségre törekvés miatt ez sok felújító próbával jár, ezt a kötöttséget cserélte fel Reviczky Gábor 2016-ban a szabadúszással. Utolsó évadában még eljátszotta a Don Quijote címszerepét az oldalán Bodrogi Gyulával mint Sancho Panzával. Udvaros Dorottya volt Dulcinea, Trill Zsolt maga Cervantes – és mindez Vidnyánszky Attila felejthetetlen rendezésében. De már Vidnyánszky-korszak nyitóelőadásában, a Vitéz lélek-ben is játszott Reviczky Gábor, és a Nemzetiben rendezte Silviu Purcarete, Andrzej Buben és David Doiashvili is – ezek a nemzetközi hírű, nagy rendezők egyaránt csodálták Reviczky képességeit és szakmai tudását.

Bodrogi Gyulával a Nemzeti Színház színpadán Forrás: Pinterest

A Vígszínházba Reviczky Gábor harminc évesen került, a nyolcvanas években olyan klasszikus főszerepekben játszott ott, mint például Trepljov a Sirály-ban (Ruttkai Éva és Darvas Iván partnereként) vagy Stanley Kowalski A vágy villamosá-ban (Almási Éva és Pap Vera partnereként). Reviczky interjúiban többször arra panaszkodik, hogy az ilyen típusú szerepek a későbbiekben elkerülték, de ez nem teljesen igaz, hiszen igazán félelmetes apa volt a Karamazov testvérek-ben és emlékezetes Luka Veszprémben mint vendég az Éjjeli menedékhely-ben. Szerepkörének megváltozása nyilván összefüggésben van az életkorának megváltozásával, és azzal, hogy

a groteszk humor specialistájaként aratott nagy sikereket színpadon, tévében és filmen is.

Lakatos Menyhért önéletrajzi ihletésű művei alapján forgatta 2016-ban Vitézy László Csandra szekere című művét, amelyben megrendítően mutatja be a hatvanas évek cigánytelepeinek reménytelen világát, ebben a filmben Reviczky Gábor bizonyította, hogy készen áll a „komolyabb” feladatokra, és a Kossuthkifli című tévésorozatban igazi intrikust játszott kémfőnökként, nem a tőle megszokott csetlő-botló figurát.

A vágy villamosa a Vígszínházban Forrás: weebly.com

A Színházi Intézet adattára Reviczky Gábor 136 színházi szerepét tartja nyilván, ez az imponáló lista senkiben sem hagyhat hiányérzetet, annál is inkább, mert még nyilvánvalóan bővülni fog. Reviczky Gábor Shakespeare legjobb vígjátékaiban játszott el hálás szerepeket: Galagonya (Sok hűhó semmiért), Malvolio (Vízkereszt, vagy amit akartok), Trinculo (A vihar), Vackor (Szentivánéji álom). A kilencvenes években két hosszú színházi széria emelte Reviczkyt a legjobb komikusok közé.

A Vígszínház Svejk-jében bravúros alakítást nyújtott, mint Katz, az alkoholista tábori lelkész.

A Budapesti Kamaraszínház tűzte műsorára az Indul a bakterház színpadi változatát, és nem túlzás azt állítani, hogy az egész előadás Reviczky bakteréről szólt. A Família Kft. még akkor indult, amikor nem voltak országos kereskedelmi televíziók, és versenytárs nélküli, sikeres sitcomként olyan ismertséget tudott nyújtani valakinek, mint ma már semmilyen médium. A Reviczky Gábor által játszott simlis, erős gesztusokkal megformált Alföldi Kázmért nagyon megszerette a közönség, úgynevezett visszatérő szereplőként a 385 részből 48-ban szerepelt.

Alföldi úr szerepe nagy népszerűséget hozott Reviczky Gábornak Forrás: Facebook

1996-ban készült a Három testőr Afrikában, amely felemásra sikerült ugyan (azóta sem rugaszkodott neki Rejtő Jenő valamelyik művének senki), de Reviczky Gábor pontosan olyan Török Szultán volt benne, amilyet az ember a regény alapján elképzel. 1997-ben pedig Tímár Péter az amúgy is groteszk világú Csinibabá-ban egy szélsőséges humorú figurát írt direkt Reviczkynek: a lúzer erőművészt.

Aztán jöttek a kétezres évek, és Tímár Péter újabb sikeres filmjeiben címszereplőként foglalkoztatta Reviczky Gábort (Zimmer Feri 1-2.), aki ott volt az Üvegtigris-trilógia hat ikonikussá vált főszereplője között is.

Ráadásul kisebb szerepekben felbukkant az utóbbi negyedszázad nagyobb nézettséget elérő sikerfilmjeiben, például: Sztracsatella, A miniszter félrelép, Valami Amerika, Magyar vándor, Liza, a rókatündér. Reviczky Gábornak azonban van egy másik filmes arca is, a nyolcvanas évek két méltatlanul elfeledett thrillerének is ő volt a főszereplője: Az áldozat, A hecc. Méltó partnere volt Marcello Mastroianninak a Miss Arizoná-ban. Radványi Géza itthon készített utolsó alkotása, a Circus Maximus vagy Hajdufy Miklós Klapka légió-ja egyaránt sokszereplős filmek. Illetve ez így enyhe kifejezés, hanem több színészgeneráció színe-java felvonul bennük, Reviczky Gábor természetesen nem maradhatott ki ezekből a produkciókból. És még hosszan lehetne szemezgetni a jelenleg 144 tételnél tartó filmográfiából, például: Szamárköhögés, Tüske a köröm alatt.

Gaben, az Üvegtigris-filmek életművésze Forrás: Pinterest

Reviczky Gábor életművének van még egy fontos része: a szinkron. Nehéz lenne találni hozzá hasonlítható teljesítményt ebben a műfajban. Nemcsak arról van szó, hogy filmek százaiban szinkronizált, és a tévénézők nap mint nap hallják a hangját, hanem hogy hány jelentős színésznek vált a társalkotójává az eltelt évtizedek alatt. Reviczkyt azért foglalkoztatják sokat szinkronban, mert elképesztően precízen dolgozik. Akinek van türelme hozzá, ide kattintva megnézhet tizenkét percet abból, hogyan pepecselnek az első Üvegtigris utószinkronjával. Reviczky szokása szerint itt is elégedetlenkedik. Reviczky Gábor a filmtörténet nagyjainak kölcsönözte a hangját, és meg lehet kockáztatni azt a kijelentést, hogy sokszor szuggesztívebb, mélyebbről jövő színészi munkát végez, mint a filmszínész, meg tudja emelni egy kicsit annak alakítását. Ennek tetejébe Reviczky Gábornak olyan veleszületett, jellegzetes és kivételes orgánuma van, hogy az övénél színtelenebb hanggal is lehet világsztár valaki. Ez a tény megint csak feltuningolja az élményt bizonyos esetekben.

Reviczky nem kevesebb, mint ötvenkét filmjét szinkronizálta Robert de Nirónak (a lista második helyezettje csak tízet).

Ez nem könnyű feladat, mert Robert de Niro nem egyszerűen eljátssza a szerepet, hanem megéli. Reviczky Gábor kiválóan tud együtt menni Robert de Niro minden rezdülésével, talán jobban ismeri már a színészi eszközeit, mint maga Robert de Niro. Reviczkynek még számos „állandó partnere” van. Tommy Lee Jones húsz film (második helyezett Rajhona Ádám tíz filmmel), Jack Nicholson tizennyolc film (második helyezett Tordy Géza nyolc filmmel), Anthony Hopkins esetében holtversenyben áll tizenhét-tizenhét filmmel Sinkó László és Reviczky Gábor. A számok valószínűleg még változni fognak, hiszen az utóbb említett három sztár még aktív, viszont Tordy Géza visszavonult, Rajhona Ádám és Sinkó László pedig már sajnos meghalt. Ha bulvárosan megkérdezik Reviczky Gábort, hogy kik a kedvencei, akkor természetesen kollégákról nem nyilatkozik, de

a már nem élők közül Páger Antalt, a külföldiek közül Anthony Hopkinst nevezi meg egyértelműen. Ez a két név pontosan érzékelteti Reviczky Gábor művészi ízlését, és hogy mitől lehet esetleg hiányérzete.

Na, de például Clint Eastwood még 88 évesen is forgatott. Egyébként az ő szinkronhangja is Reviczky Gábor tizenhat filmben (a második helyezett kilenc filmben). Morgan Freemant Kristóf Tibor tizenhat filmben szinkronizálta, Reviczky Gábor pedig tizenötben. A szintén nagyon finom eszközökkel dolgozó Gene Hackman már visszavonult: Rajhona Ádám tizenkét, Gruber Hugó és Reviczky Gábor kilenc-kilenc filmjét szinkronizálta. Arnold Schwarzenegger esetében nem is kérdés, hogy színészi alakítását csak feljavítják a magyar szinkronhangjai. Gáti Oszkár huszonkét film után ráunt a feladatra (ennek köszönhetjük a nagyszerű internetes mémet, ahogy Rambo Nagy Lászlót szaval), Reviczky Gábor már tizenhatszor kölcsönözte a hangját Schwarzeneggernek. Reviczky szinkronos életműve szinte beláthatatlan, ott szól a hangja a Star Wars- és A Gyűrűk Ura-franchise-okban is. Felmerül persze a kérdés, hogy mondjuk a Madagaszkár-rajzfilmekben vagy annak 88 részig jutó spin off sorozatában miért egy Reviczky Gábor fajsúlyú színész a pingvinkommandó vezetőjének hangja. De mi, nézők csak jól jártunk vele.

Reviczky Gábor Magyarország legismertebb horgásza. Tatabányán született, az ottani bányagödrökben kezdett négyéves korában horgászni. Egy időben versenyzett is, de azt már abbahagyta. Több tévécsatornán vezetett horgászműsort is. Egész életében a színházi munka feszültségét úgy próbálta levezetni, hogy kimenekült a természetbe horgászni. Már jó ideje vidéken lakik, inkább vállalja a sok autózást. Saját bevallása szerint többször elaludt már a kormánynál, de eddig mindig vigyáztak rá az égiek.

A természet iránti rajongása még gyerekkorában kezdődött.

Remélhetőleg ma sem nő fel úgy egy gyerek, hogy nem találkozik Homoki Nagy István dramatikus természetfilmjeivel, Reviczkyre akkora hatással voltak, hogy azonnal kikövetelt magának egy vizslát és egy tacskót. Pont mint a Cimborák-ban. Sőt, egy őzgidára is szert tett, de ahogyan az nőtt, kiderült, hogy egy őzbak egyáltalán nem szelíd állat, nem való házi kedvencnek, ezért pörköltként végezte. Reviczky Gábor hiteles volt horgászműsor vezetőjeként és most futó sorozatában is ideális riporter. Az történik, amit a cím ígér: Reviczkyvel az erdőben. A stábbal Reviczky Gábor fáradhatatlanul járja Magyarország gyönyörű tájait, erdészekkel és más szakemberekkel beszélget értékekről és problémákról. Otthonosan érzi magát az érdeklődő szerepében, és ha úgy adódik, akkor facsemetéket ültet vagy az erdei vasút sínjeit segít karban tartani.