Mi az igazi érték, és mi a ravasz álságosság?

William Shakespeare utolsó befejezett műve A vihar. 1611-ben írta, és ugyanabban az évben, novemberben Jakab király előtt be is mutatták a darabot. A történet szerint Prosperót, Milánó hercegét fivére, Antoio elűzi lányával együtt. Egy szigetre vetődnek, ahol Prospero varázserejével kiszabadít egy szellemet, Arielt a fogságból, és saját szolgálatába állítja. A sziget másik lakója, Caliban is őt szolgálja. Antonio - a száműző - és cinkosai hajója viharba keveredik, és ők is ugyanarra a szigetre kerülnek. A dráma szereplői több csoportra oszlanak – és az előadás végéig nem tudnak egymásról. Így indul a darab, amely tele van ármánykodással, cselszövéssel, van benne szerelem és krimi is. A darab végén a szereplők közül vannak, akik bűnbánatot tartanak, vannak, akik jutalmat nyernek, mások büntetést - de végül Prospero mindenkinek megbocsát, és visszatér birtokára. A darabot pénteken mutatták be a Nemzeti Színházban, óriási sikerrel. A főbb szerepekben Horváth Lajos Ottót, Szűcs Nellit, Szász Júliát, Bordás Rolandot, Rubold Ödönt, Tóth Lászlót, Bakos-Kiss Gábort, Schnell Ádámot, Kristán Attilát, Rácz Józsefet láthatjuk. Az előadást a szentpétervári Tovsztonogov Nagy Drámai Színház világszerte ismert, lengyel rendezője, Andrzej Bubien rendezte. A Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház az idei évadban már az ötödik premierjét tartotta - az előző négy is óriási sikerű volt. A Rocco és fivéreivel kezdték az évadot, ezt Vidnyánszky Attila rendezte, és az előadást kétszer is álló tapssal ünnepelték a színházi olimpián. Aztán jött a Médeia, a stockholmi Király Színház igazgatója, Eirik Stubo rendezésében, a címszereplő Szűcs Nelli volt. Majd a Tartuffe, David Doiasvili előadása, Trill Zsolttal a címszerepben. A múlt héten a Macskajátékot mutatták be, Szász János volt a rendező, a főszerepeket Udvaros Dorottya, Bánsági Ildikó és Blaskó Péter játssza.

Tele van a világ cipőkkel. A hajótörött Miranda – Prospero lánya – nem tudja, hogyan került a szigetre, és kicsoda is ő valójában. Keresi, melyik az ő cipője. Egyenként próbálja fel a lábbeliket, belebújik a cipő tulajdonosának bőrébe egy-egy pillanatra. Végül apja, Prospero mondja el neki, hogyan kerültek a szigetre. Nem sokkal később száműzője és annak csapata viharba kerül a tengeren, és ők is ugyanerre a szigetre vetődnek. Több csoportra oszlanak a dráma szereplői, akik aztán ármánykodnak, manipulálnak vagy akár a mágiát hívják segítségül.

A vihar (rendező: Andrzej Bubień) – 2019.12.19. Fotó: Csudai Sándor - Origo

A titkokkal és szimbólumokkal teli darab végig folyamatos megfejtést igényel.

Andrzej Bubien, a neves lengyel rendező legutóbb Gombrowicz Operett című darabjával mutatkozott be a Nemzeti Színház színpadán, most pedig Shakespeare A vihar című darabját vitte színre. A rendező kifejezetten törekszik a nagy klasszikus művek mélyebb megértésére, összetettebb megjelenítésére. Így van ez A viharnál is. Szerinte ez a darab egy olyan civilizáció szétesésének diagnózisa, amely a harmónián, a szereteten és az emberiség reneszánsz ideáljain alapul. Ez egy baljós figyelmeztetés a világ felé, hogy hamarosan a valódi, eredeti, igazi értékeket nem lehet majd megkülönböztetni a hamis, olcsó, ravasz álságosságtól és hazugságtól.

A vihar (rendező: Andrzej Bubień) – Szász Júlia és Bordás Roland Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ez a darab a mai világ diagnózisa

„Minden rendezőnek az álma, hogy egyszer megküzdjön Shakespeare utolsó művével, A viharral" – mondta az Origónak Andrzej Bubien. A rendező szerint ez a darab Shakespeare világszemléletének összegzése.

A vihar (rendező: Andrzej Bubień) Szász Júlia Miranda szerepében – 2019.12.19. Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Negyvenhét évesen írta a színdarabot Shakespeare, amikor már igencsak csalódott ember volt. Nem volt elégedett azzal, ami körülötte zajlott. A darab lényegében a világunk diagnózisa, nagyon erős szöveggel. A több száz évvel ezelőtti korszaknak és a mai korunknak is megvan a maga vihara" – mondta Bubien.

A vihar (rendező: Andrzej Bubień) – Prospero szerepében Horváth Lajos Ottó Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Ma olyan világ vesz minket körül, amelyben kevesebb a szeretet, az érzelem és az odafigyelés. Egyre több a rossz, az erőszak, a megosztottság. Mesterséges környezetben élünk sokszor, amelyben egyre nehezebb tájékozódni. Eldönteni, hogy melyek az igazi érzelmek és melyek a megjátszottak. A darabban szimbólumok jelennek meg – például a darab hősének, Prosperónak van egy varázspálcája és varázsköpenye. A mi előadásunkban nincsenek ilyen eszközei, de van kamerája – mint a mai világ hatalmi eszköze, ami képes megváltoztatni a környezetet. Ez valamiféle mai mágia."

A vihar (rendező: Andrzej Bubień) – Horváth Lajos Ottó, Schnell Ádám, Bakos-Kiss Gábor, Tóth László és Rubold Ödön Fotó: Csudai Sándor - Origo

Bubien azt mondta: ez az előadás lehetőséget ad a választásra. A jelenetek többségét ugyanis több szemszögből mutatja be. A néző feladata pedig az, hogy döntsön: szerinte mi az igaz és mi a kitalált, művi a jelenetben.

A vihar (rendező: Andrzej Bubień) – Rácz József, Farkas Dénes és Kristán Attila Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Több szálon fut a darab – van benne szerelmi szál, krimi, csalódás, megbocsájtás -, de a lényege a mai hatalmi világ bemutatása, a mai világ diagnózisa."
Nem először dolgozik Andrzej Bubien a Nemzeti Színház színészeivel. Azt mondta: a darab szereplőinek többségéhez már baráti szálak fűzik.

A vihar (rendező: Andrzej Bubień) – Horváth Lajos Ottó, Szűcs Nelli, Bordás Roland, Szász Júlia Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Elképesztően jó színészek – óriási öröm velük dolgozni. Azért is választottam ezt a nehéz darabot, mert itt, a Nemzeti Színházban vannak olyan színészek, akikkel meg lehet rendezni ezt az előadást. Van Prosperónk, akit Horváth Lajos Ottó játszik. Van Arielünk, akit a csodálatos Szűcs Nelli formál meg. De a Mirandát játszó Szász Júlia, Caliban szerepében Kristán Attila és a Trinculót játszó Rácz József is mind fantasztikus színészek. Így érdemes hozzáfogni ehhez a darabhoz – ilyen elképesztően jó művészekkel. Ahhoz, hogy A vihart meg tudjam rendezni, ilyen színészek kellenek. Akik gondolkodnak a darabon, a szövegeken, és értik azt a színházat, amit én szeretnék csinálni. Nagyon intenzív volt a munka, mert rövid volt az idő, de rendkívüli kaland volt" – mondta Andrzej Bubien.

A vihar (rendező: Andrzej Bubień) – Szűcs Nelli Ariel szerepében Fotó: Csudai Sándor - Origo

A világ semmit sem változott

Ariel szerepében Szűcs Nellit láthatjuk, aki már többször dolgozott Andrzej Bubiennel. Azt mondta az Origónak, hogy nagyon szeret vele dolgozni, mert pontosan tudja, hogy mit akar.

A vihar (rendező: Andrzej Bubień) – Szűcs Nelli Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Teljesen másfajta módon rendez, mint mások. Pontosan tudja, hogy mit szeretne látni. A zeneszerzővel, a jelmeztervezővel és a díszlettervezővel már úgy érkeztek, hogy az utolsó mozzanatig mindent tudtak. A színészektől is tudta, mit kér – hogyan formálja meg a karaktert, illetve a szöveg mondásban is voltak kérései. Ez persze nem zárta ki azt, hogy a színésznek meg kellett találnia a szerepben saját magát – vagyis szabadságot is adott a rendező. Én lubickolok Ariel szerepében" – mondta Szűcs Nelli.

A vihar (rendező: Andrzej Bubień) – Rácz József és Kristán Attila Fotó: Csudai Sándor - Origo

A színésznő A vihart a csalódottság darabjának nevezi.

A vihar (rendező: Andrzej Bubień) – Szűcs Nelli Fotó: Csudai Sándor - Origo

„A darab akkor született, amikor az ember már látja, hogy milyen körülötte a világ. Shakespeare 47 évesen írta a művet, és ez látszik a szövegen. Már megélt sok mindent, sok csapdába beleesett. A világ kegyetlen. Bubien a rendezésében úgy láttatja, hogy egyre kegyetlenebb. Ez egy ötszáz éves darab – abban a korban is megvoltak a nehézségek. Shakespeare több csoportra osztja a szereplőket, akik manipulálnak, és van, aki megbocsájt, van, aki elnyeri jutalmát és van, aki megbűnhődik. Láthatjuk, hogy a világ lényegében semmit sem változott. Ma is ugyanezekkel a nehézségekkel találkozhatunk. Bubien is észrevette Shakespeare csalódottságát, és például Ariel nála a végén meghal. Ariel szabadságot követel Prosperótól, aztán a végén, amikor megkapja, meghal. Végtelenül érzékeny mozzanat ez. Szimbolizálja, hogy ha egy művészre már nincs szükség, akkor abba belehal."

A vihar (rendező: Andrzej Bubień) – Horváth Lajos Ottó és Szűcs Nelli Fotó: Csudai Sándor - Origo

Szűcs Nelli azt is mondta, hogy a színpadon az összművészet jelenik meg: a színház, a zene és a film. Egyebek mellett ezért is érdemes megnézni az előadást.
„Amikor Bubien először leült velünk beszélni a darabról és a rendezési elképzeléseiről, nehéz volt elképzelni, hogy mit szeretne látni. A szövegből sokat húzott, csak a lényeget hagyta meg. Azt mondta nekünk: higgyetek benne, működik majd. Úgy érzem, igaza lett. A darab működik. Azért is érdemes eljönni és megnézni, mert játszom benne – én nagyon szeretem a nézőt, és szeretek adni a nézőnek" – mondta a színésznő.