Fedák Sári, az egyik legnagyobb primadonna története, aki semmi mást nem akart, csak mindenkinek tetszeni

Fedák Sári cikk, 2019
Budapest, 1904. Fedák Sári Kacsóh Pongrác: János vitéz című daljátékának címszerepében. MTI Fotó: Reprodukció
Vágólapra másolva!
A száznegyven éve született színésznő egyike a magyar színháztörténet legnagyobb primadonnáinak. Tízéves volt, amikor egy nála évtizedekkel idősebb árvaszéki elnök a színház felé irányította a figyelmét sajátos barátságuk keretei közt. A polgári és elemi iskoláit még végigbukdácsolta, majd miután sikerrel elvégezte Rákosi Szidi színiskoláját, páratlan karriert épített egyébként korlátozott énekhangja ellenére, sugárzó egyéniségével, elkápráztató színészi játékával. Nemcsak hazájában lépett fel, hanem külföldön is: Berlintől Párizson, Londonon át az Egyesült Államokig. Ugyanakkor a hatalom aktuális képviselőit is mindig el akarta kápráztatni. A Kommün ideje alatt Kun Béláék mellett agitált. A második világháborúban, illetve a vészkorszak időszakában vállalt szereplései miatt pedig a Népbíróság hamis vádak miatt börtönre ítélte. Annak ellenére, hogy tárgyalásán Básti Lajos is mellette tanúskodott, állítva, hogy a primadonna nemcsak őt mentette meg, de más kollégáit is igyekezett védeni. Annyi biztos: korának közönsége rajongott Fedák Sári extrovertált és impulzív személyiségéért, amely karakternek szinte szükségszerűen jutott teátrális sors. (Fedák Sáriról a nagy színésznő, Szűcs Nelli készített önálló estet a Nemzeti Színházban. A példátlan sikerű előadást Szűcs Nelli ötödik éve játssza.)
Vágólapra másolva!

A kelendőség biztos tudata
Rákosi Szidi csak módjával nyesegeti Zsazsa – Fedák Sári családi, színházi beceneve – burjánzó szárnytollait. Az 1889-es tanév végén apró feladatot kap a végzősök vizsgadarabjában, az Elektrában. A címszerepet Nagy Bella – az idős Jókai Mór majdani neje – játssza, mint generációjának legígéretesebb növendéke. Fedák Sári Bella lábai előtt heverve mondja el egyetlen mondatát:

Olyan átéléssel adja elő, mintha bármely más előző, s eljövendő színpadi történés lényegtelen lenne.
Rákosi Szidi fia, a huszonöt éves, univerzális tehetségű Beöthy László - aki januárban vette át a Magyar Színház igazgatását -, már Nagy Bella vizsgáján is leginkább Fedák Sárit figyeli.

Nem sokat habozik, a következő iskolaévben eljátszatja Fedák Sárival a Magyar Színházban a Gésák női főszerepét,

amikor az eredeti szereposztás primadonnája lebetegszik. A beugrás alkalmával Beöthy és Rákosi Szidi a színház hármas páholyában várják a lány színrelépést. Amint felcsendült a nyúlánk, rövidlátásától kissé különös tekintetű lány pimasz hangocskája, kitört a taps. Beöthy pedig anyjához fordul:

Év végén elérkezik Fedák Sári színiiskolát lezáró vizsgája, amelyen Charles Lecocq A kertészlány című operettjét adják elő növendék társaival. Akkor írja a Fővárosi Lapok című újság:

1901-ben Fotó: Kossak

Fedák Sári hangja sosem fog megerősödni, de Beöthy Lászlót ez nem érdekli.

A vizsga után 3000 forint fizetéssel a Magyar Színházhoz szerződteti. Annyi kikötéssel: egy szezont előbb Pozsonyban kell töltenie, hogy nagyobb legyen a színpadi rutinja. Fedák Sári aláírja a szerződést.
Majd tárgyalásba kezd Porzsolt Kálmánnal, aki egy éve vette át a Népszínház igazgatói posztját. Porzsolt, aki több száz vidéki múzeum és népkönyvtár megalapításával, valamint azzal, hogy a Népszínházat egy év alatt feltámasztotta tetszhalott állapotából, a honi kulturális felvilágosodás egyik élharcosának számít. Fedák Magyar Színházi szerződéséről nem tud, de maga is látta a lány vizsgáját. Kétezer forintos fizetést ajánlva hívja teátrumához. Fedák rábólint, ám alá nem ír. Hamarosan Pozsonyba utazik – Porzsoltnak még üzenetet sem küld -, ahogy abban Beöthyvel megállapodott.

A kelendőség biztos tudatában.

Pozsony kedvence
Fedák Sári első pozsonyi felléptetése balfogás: ugyanis az aradi vértanúk emléknapján mutatkozik be egy pajkos francia operettben. A lapok dacból sem írnak az előadásról.
Ám amikor néhány nappal később újra Marqesné főszerepét játssza Viktor Roger A bibliás asszony című operettjében, már azt írja a Nyugat-magyarországi Híradó:


Két héttel később A baba című daljátékban Alésiát formálja meg. Azt írják:


Decemberben eljátssza Hervé Lili című operettjének címszerepét. Különböző életkorban jeleníti meg a hősnőt, csitritől nagymamakoráig. Egy recenzió:

Pozsonyban Fedák Sári főszerepeket kap, mégsem játszik sokat. A színházépületen két társulat osztozik: a magyar és a német nyelvű.

Szabadidejében – bár édesanyja is vele van gardedámként – szerét ejti, hogy bepótolja mindazt, amiből némileg hiányt szenvedett.

A város tele van arisztokratákkal. Ott lakik Frigyes főherceg a családjával, testőrséggel, katonákkal, rengeteg a primadonnáért rajongó, szép pozíciójú férfiember. Fedák Sári körül báró és grófi csemeték legyeskednek.
Mindezzel együtt méregdrága fellépő ruháit - melyeket a város legjobb színházi szabászánál, Boda Katalinnál varrat - édesapja finanszírozza Beregszászról. Lánya sikerei büszkévé tették.

Tehetségtelennek ítélik, a Népszínházhoz szerződik

Fedák Sárival egy nap elszalad a ló.

A Gésák 1900-as, januári bemutatóján magánszámokat rögtönöz: csókokat hint a színpadról, hódolóinak integet, komikus gesztusokkal szórakoztatja a publikumot a drámai jelenetekben. A kritikusok rendre intik a másnapi lapokban. A közönség azonban rajongva tapsolja további magán attrakcióit a következő előadásokban. Relle István, a pozsonyi színidirektor inkább a kritikusokkal ért egyet, de tehetetlen a megszédült primadonnával szemben.
Hanem amikor Pesten is híre megy a dolognak, a Magyar Színházat birtokló konzorcium két tagja, Hegedüs ügyvéd és Filó patikus Pozsonyba utazik, hogy ellenőrizzék:

mi igaz mindabból, ami Fedák tébolyáról eljutott hozzájuk.

Visszatérve felszólítják Beöthy Lászlót: bontsa fel Fedák Sári szerződését, mert a nő tehetségtelen.
Beöthy Lászlónak nincs választása, bár biztos benne, hogy Fedák Sárit észhez lehetne téríteni. Édesanyja, Rákosi Szidi – hogy megtartsa Fedákot a színházi világ számára, s kijózanítsa a lányt - felkeresi a Fedák Sári által vérig sértett Porzsolt Kálmánt, a Népszínház direktorát, és ráveszi:

amennyiben Fedák levélben bocsánatát kéri, akkor szerződtesse le a Népszínház társulatához,

és gondos instrukcióval térítse vissza a fegyelmezett színjátszáshoz.
Fedák Sári – aki akkor már puszta szeszélyből előadásokat is lemondogat Pozsonyban - a Rákosi Szidi sürgönyben fogalmazott felszólítására, s értesülve elúszott szerződéséről - józanodni kezd.
Megírja a bocsánatkérő levelet.
1900. május elsején édesanyjával Budapestre érkezik. Szülője továbbmegy Beregszászra, a leány pedig beköltözik Rákosi Szidi Kerepesi (ma Rákóczi) úti lakásába. Szobájából pont rálátni a Népszínházra.

A teátrum elsőszámú primadonnája a Fedáknál kilenc évvel idősebb Küry Klára.

Az 1900-as évek elejéről Fotó: Kossak

Előbukkannak keblei
Hamarosan új kifejezés születik a korabeli sajtóban: „primadonna háború."
Fedák Sári első színrelépésénél megbotlik, ruhájának pántja elszakad, előbukkannak keblei. Hamarosan saját, nagyszámú rajongótábora lesz, bár

Porzsolt Kálmán határozott intésére azon túl jobban ügyel a kebleire.

Küry Klára és Fedák Sári elsőként Sidney Jones San Toy című operettjében játszik együtt. A primadonna szerepét, San Toyt, a kínai lányt Küry Klára kapja, a második női főszerepet, Dudley szobalányt Fedák Sári.
A Magyar Nemzet kritikusa szerint két irány ütközött meg az előadásban.

Ugyanennek az előadásnak kapcsán írja Keszler József, az akkori kritikusi szcéna megfellebbezhetetlen alakja:


A háború mögöttesének lényegét Bános Tibor fogalmazza meg évtizedekkel későbbi Fedák- biográfiájában:

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!