Ez nem a féltékenység, hanem a lelkünket megmérgező kétely tragédiája

„Ez az Othello most nem elsősorban a féltékenység tragédiája lesz, hanem a sebzett bizalomé, a lelkünket megmérgező kételyé” – monda Kiss Csaba, aki húsz éve már megrendezte az Othellót, de az inkább a féltékenységről szólt. Kiss Csaba most a Nemzeti Színházban állította színpadra Shakespeare művét, amelyben Othello nem fekete, csupán az egyik karja színes, és Jago cigány származású katona. Othello szerepét Horváth Lajos Ottó játssza, Jago szerepében Farkas Dénest, Desdeomona szerepében pedig Ács Esztert láthatja a közönség, de főbb szerepekben színpadra lép az egyik legnagyobb magyar színész, Blaskó Péter, valamint Söptei Andrea, Nagy Mari, Katona Kinga, Tóth László, Bakos-Kiss Gábor és Szabó Sebestyén László. 

Othello, Velence fekete tábornoka éjjel titokban megszökteti és feleségül veszi a város egyik előkelő családjának egyetlen lányát, Desdemonát. A botrány kirobban, Desdemona anyja még a Dózséhoz is elmegy panaszra, de végül egy váratlan esemény elodázza a családi drámát: a török flotta ugyanis megtámadja Ciprust, amely Velence fennhatósága alatt áll. Othello harcba indul, Desdemona is elkíséri. Othello viszont nem hadsegédjét, Jagót lépteti elő hadnagyává, hanem egy fiatal firenzei nemest: Cassiót. Jago megsértődik, és bosszút ígér. Othello és Desdemona szerelme őszinte és mély, Jago viszont ármánykodással és hazugságokkal a felesége ellen fordítja Othellót.

Othello a Nemzeti Színházban Fotó: Csudai Sándor - Origo

Kiss Csaba rendező azt mondta az Origónak: nagyon szereti ezt a darabot.

„Húsz éve már megrendeztem egyszer az Új Színházban Gáspár Sándorral és Bubik Istvánnal. Most egy egészen más oldalát szerettem volna megmutatni. Az akkori előadás sokkal inkább volt klasszikus, és a féltékenységről szólt, most inkább a kételyekről beszél. Mi van akkor, amikor valakiben elültetnek egy gondolatot, hogy valami nincs rendben a feleségével, családjával. Az ember ilyenkor figyelni kezd, a gondolataiban folyamatosan ott lappang a gyanú. Ráadásul Othello mór tábornok, fekete bőrű. A mai világban pedig nem lehet ezt a kérdést megkerülni.”

Kiss Csaba még érzékletesebbé téve a helyzetet kitalálta, hogy Jago egy roma katona legyen, hogy a kisebbségi kérdés őt személyesen is érintse. Így Jago érzékenységét, gondolatvilágát, a másokhoz való viszonyát meghatározza a származása.

Othello a Nemzeti Színházban - jobbra a roma származású Jago szerepében Farkas Dénes Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Úgy érzem, hogy ez nagyon izgalmas, mert a nézőben elindíthat egy gondolatot, hogy ki-ki hogyan áll ehhez a kérdéshez. Természetesen nem az elvek szintjén, mert abban valamennyien egyetértünk, hogy minden ember egyenlő, minden embernek joga van a boldogsághoz és a szabadsághoz. Ebben nincs kérdés. Valamennyien mások vagyunk, mindannyian hordozunk valamit, ami különbözik a többiekétől.”
Kiss Csaba Othellójában a főszereplő bőrszíne nem fekete. Pontosabban csupán az egyik karja fekete, és Horváth Lajos Ottó játékában akkor hangsúlyos a feketére festett kar, amikor Othellót a bőrszíne miatt előny vagy hátrány éri.

Othello a Nemzeti Színházban: Othello szerepében Horváth Lajos Ottó - csak az egyik karja fekete Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Az Othello nagyon mély, lélektani történet. Shakespeare drámájában a részleteket bontjuk ki, amely arról szól, hogy mire építjük az életünket, amikor a boldogságért küzdünk, és különböző helyzetekbe kerülünk, vagy az emberekkel konfliktusokba keveredünk. Mi vezeti az embert, mi az a belső hang, amiből az ember dolgozik” – mondta Kiss Csaba.

A gonosz figurája nehéz szerep, soha nincs valós sikere

Jago szerepében Farkas Dénest láthatja a közönség – játéka sokszínű, a gonoszság több arcát megjeleníti. Elképesztően elementáris erővel jeleníti meg az ármánykodó Jago figuráját, ahogyan jéghidegen, gonoszan elhiteti Cassióval vagy Rodrigóval, hogy jót akar, segít nekik, de a célja csak a bosszú, irigységből, sértődöttségből. Szinte a darab végéig jelen van a színpadon, a szó minden értelmében.

Othello a Nemzeti Színázban. Jago szerepében Farkas Dénes Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Az a dolgom, hogy amit én gondolok azokról a szituációkról, amelyekbe Jago figurája belekerül, magamban végiggondolva megtöltsem érzelmekkel és elhelyezzem magam a történetben” – mondta Farkas Dénes az Origónak.

Othello a Nemzeti Színházban:
Jago - Farkas Dénes, Rodrigo - Szabó Sebestyén László Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Érdekes a darabban a romavonal – Jagóról ugyanis nem lehet tudni az eredeti Shakespeare-darabban, hogy milyen nemzetiségű. Kiss Csaba rendező kitalálta, hogy Jago legyen roma származású katona, ezzel az ő mellőzöttségének, kirekesztettségének is valamiféle okot adhatunk.”
A színész azt is mondta: a darab ma is ugyanolyan aktuális, mint bármelyik évszázadban, ugyanis a bizalmi repedések, az eltorzult kapcsolatok következményei vezetnek a történet végkifejletéig. Ez bármikor előfordulhat, bármikor, folyamatosan jelen van.

Othello a Nemzeti Színházban Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Teljesen mindegy, hogy a darabot mikor írta Shakespeare. Ma is vannak hasonló esetek, amelyek megmutatják, hogy a gyűlölködés, a bosszú, az irigység, a kirekesztés mekkora tragédiákat okozhat egy társadalmon belül, amely következtében az ártatlanok és a vétkesek is meghalhatnak” – mondta Farkas Dénes.
A színész az elmúlt időszakban rendre gonosz szerepeket játszott: a Csíksomlyói passió fekete ördöge volt, a Bánk bán-előadásban Ottót játszotta, most pedig Jago figuráját alakítja.

Farkas Dénes Jago szerepében Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Csak azért, mert fekete a hajam, fekete a szemem, és jól állnak a fekete ruhák” – nevetett Farkas Dénes. Aztán így folytatta: „Magányos szerepek ezek. A gonosz figura nem hoz másokat jobb helyzetbe, nem osztozhat senkivel. Csupán a saját maga céljait éri el, de soha nincs valódi sikere.”

Ez a darab az emberről szól

Desdemona szerepében Ács Esztert láthatjuk. Az Origónak a színésznő azt mondta, minden nagy drámaíró darabja azért aktuális ma is, mert örök érvényű dolgot fogalmaztak meg. Shakespeare minden műve valami nagyon lényegi, nagyon konkrétan megfogalmazott emberi problémát jár körül.

Othello a Nemzeti Színházban, Desdemona szerepében Ács Eszter Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Az Othello esetében a szerelem és annak tisztasága, veszélye, minden, amit az ember a szerelemben megtapasztal. Shakespeare zseni volt, így pontosan fogalmazott – éppen ezért ma is mindenkihez szól ez a történet. Az előadás folyamán Desdemona megingathatatlan a szerelemben. A halálos ágyán is annyit mond Othellónak: a bűnöm, hogy szerettelek. A körülötte lévő események is hatnak persze rá, de Desdemona az, aki végig bízik a szerelemben, és értetlenül áll az előtt, ami körülötte zajlik.”

Othello szerepében Horváth Lajos Ottó, Desdemona szerepében Ács Eszter Fotó: Csudai Sándor - Origo

Desdemona édesanyját Nagy Mari játssza.
„Shakespeare egy mágus volt, ezért nem véletlen, hogy az Othello története ma is érvényes és élő. Velencének szüksége van egy fekete mórra, de arra már nem, hogy a belső köreiben is ott legyen” – mondta a színésznő.

Nagy Mari Desdemona anyjának szerepében az Othellóban Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Nekem a darab egyik legfontosabb üzenete az, hogy az ember maradjon nyitott mindenre, figyeljen minden életkorban a másikra, a családjára, társára, gyerekére, és próbálja megérteni, hogy mi és miért történik körülötte. És semmiképpen ne döntsön a másik ember helyett. A gonoszság, az ármánykodás ma is jelen van, de már azt a vágyat is lehet érezni, hogy az emberek egyre nehezebben tűrik ezt el. Tudja, azt szokták mondani, hogy az ember gyorsabban és könnyebben elhiszi a rosszat, mint a jót. A jóra való fogékonyságot kellene erősíteni az emberekben. Tanítani kellene, hogyan legyünk figyelmesebbek másokra” – mondta Nagy Mari.

Horváth Lajos Ottó és Nagy Mari az Othellóban Fotó: Csudai Sándor - Origo

A Dózse szerepét Blaskó Péter alakítja, aki szerint a néző úgy érezheti, hogy ez a történet akár ma is játszódhatna.

Blaskó Péter a Dózse szerepében Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Szeretem ezt a darabot, mert az emberről szól. Nincs benne semmi szemfényvesztés, káprázat vagy effekt. Ebben az előadásban az az izgalom, hogy mi történik az emberekkel, hogy a naiv ember hogyan hiszi el a gonosz ember manővereit. Ez az ármánykodás öncélú, önimádó, ráadásul a körülmények is segítik Jagót. Mi pedig ezt a szörnyű gonoszságot végignézzük, végigasszisztáljuk a darabban” – monda Blaskó Péter.