Perczel Zita, a színésznő, aki Magyarországon, Franciaországban is karriert csinált, minden szerelmét megcsalta, de hazájához hű maradt

2018.10.07. 21:26


Hullámok egymásutánja

Perczel Zita 1951 decemberében lép újra színpadra a párizsi Theatre des Capucines-ben, Sacha Guitry partnereként egy majd' ismét ötszázas szériát megélő darabban, miközben más felkéréseket is kap.
Elválik Boristól, aki a per során botrányos húzásaival még Lucachevitchet is felülmúlja.
Ugyanakkor Perczel Zita megismerkedik egy Franciaországban élő magyar férfival, Lukács Mihállyal, akiben igazi társra talál.
Mary Zita Ingster, Perzcel Zita idősebb lánya évtizedekkel később így idézte fel Lukács alakját: Imádnivaló ember volt, elsősorban azért, mert nagyon szerette az anyámat. Anyám is imádta, mindig velünk volt, a családhoz tartozott. Én annyira szerettem, hogy egyszer megkérdeztem: nem akar-e az apám lenni? Anyámat mindenhová magával vitte, megismerkedtek írókkal, festőkkel, a művészvilág számtalan tagjával. Nagyon művelt, irodalmi körökben mozgó, kifinomult, olvasott ember volt. Anyámra nagy hatást gyakorolt, finoman irányította, hogy milyen francia műveket olvasson. Erős érzelmi támaszt jelentett édesanyám számára.

 

A Perczel Zita életét az átlagosnál némileg erősebben jellemző hullámverés azonban nem csitult el.
Lukács Mihály 1959-ben öngyilkos lesz. A színésznő nem sokkal korábban veszítette el – szinte közvetlenül egymás után – a szüleit, akiket – függetlenül a köztük lévő „kibeszéletlenségektől” – 1957-ben költöztetett magához, mivel apja katonai múltja miatt Magyarországon kitelepítésben éltek.
Perczel Zita Lukács Mihály halála után ismét megroppan.
Utóbb mesélte:Nem is a magánéletemben érzetem olyan borzalmasnak a hiányát, hanem furcsa mód a munkámban. Rettenetesen egyedül lettem a színpadon, nem bírtam tovább játszani.
Nem sokkal később maga is csaknem ottveszik egy autóbalesetben. Életmentő műtétek sora után kezd felépülni. Majd a hatvanas évek közepéig elvállal még néhány kisebb-nagyobb feladatot a francia színpadokon, aztán úgy dönt: nyugalomba vonul.

Jelenet a Dögkeselyű című filmbőlForrás: Magyar Filmintézet/Jávor István

Római barátok

Kisebbik lányához, Ninához költözik, aki Madridban jár középiskolába, miközben a nagyobbik Rómában végzi az egyetemet. Egy nyáron Ninával látogatják meg az olasz fővárosban Mary Zitát, ahol a tizenhat éves Nina szerelembe esik egy olasz pilótával.
Perczel Zita hamarosan nagymama lesz.A pilóta eltűnik a képből, Perczel Zita pedig kibérel egy kicsi, de nagy teraszos lakás Rómában, a Viadelle Fratte di Trasteverén, a város középkori negyedében. Mindnyájan összeköltöznek, s mivel mindkét lánya dolgozni kezd, főként Zita neveli unokáját, Bobót. Sokat mesél neki, s ahogy a kisfiú cseperedik, gyakran viszi múzeumba, kiállításokra, koncertekre. Perczel Zita gyakran mondja lányainak: Bobo előtt napi gondokról ne beszéljenek, de az emberiség sorskérdéseit bátran szóba hozhatják.Bobo Perzcel felnőttként így emlékezett:Egyszerre volt anyám mellett második anyám és mesterem. Művészek, festők, szobrászok, filmesek, írók, újságírók jártak hozzánk Franciaországból és Magyarországból. Teraszunk volt a baráti találkozóhely. Nagyanyám meg tudta nyitni a szívét és a lakását is. A családban univerzális nyelvet alakítottunk ki, angol, francia és olasz szavaiból. Ez volt a szeretet nyelve.Az ötvenes évek újabb traumái után Róma úgy hat Perczel Zitára, mint dr. Nuerberger. Idővel barátja lesz a környék sarki újságárusa, sok piaci kofa, a fűszeres, a postás, a terasza alatti kávézó tulajdonosa. Otthonának magyar vendégei között pedig megfordul Amerigo Tot, Hubay Miklós, Huszárik Zoltán.
Hajdani szomszédja, az építész Francesco Sanvito mesélte később magyar tévéseknek:Zita talán legvarázslatosabb tulajdonsága a kiváló kapcsolatteremtő képessége volt. Különös egyéni módon élt. Felül tudott emelkedni a sémákon, konvenciókon, ugyanakkor nagyon is tudott ügyelni a bevett formákra. Ezzel jól össze is kavart mindent, ami igen szórakoztató volt.
Perczel Zita idősebb korában fogalmazta meg: élete olyan, mint egy zongoradarab, amely során az egyik kéz a dallamot játssza, a másik a kíséretet. Hozzátette, hogy számára a szakma, a színház és a film jelentette a kíséretet. A dallamot a többi adta ki.

Újra Magyarországon

Perczel Zita szívesen jár a Római Magyar Akadémia programjaira. Ott találkozik 1978-ban Ragályi Elemér operatőrrel, aki akkoriban készül Mészáros Márta Örökség című filmjének forgatására. Ragályi hazatérve Perczel Zitát ajánlja a vészkorszakban játszódó történet egyik főszerepére. Mészáros Mártát meggyőzik Ragályi érvei, és a színésznőről készült felvételei. Perczel Zita pedig örömmel vállalja a felkérést. A vízumával azonban akadnak problémák: a Kádár-rendszer bürokratái kapásból összetévesztik Szeleczky Zitával, akit a második világháború után a népbíróság elítélt, majd emigrálnia kellett. Aztán tisztázódik a félreértés, a színésznő hazatér forgatni.Perczel Zita humánus, nagy kultúrájú, arisztokrata nagynénit alakít Isabelle Huppert és Monori Lili partnereként. Mészáros Márta mondta Perczel Zita alakításáról: Nem csinált arisztokrata volt, nem olyan, mint amilyet mifelénk játszottak akkoriban.

Az Örökség forgatása közben Mészáros MártávalForrás: Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény/B. Müller Magda

Nem sokkal az Örökség 1979-es bemutatója után Perczel Zitának Ragályi Elemér adófőtanácsosként nyugalomba vonult – az adott helyzetben rendkívül megilletődött – édesapja adja fel a végszavakat a Dögkeselyű című film szövegkönyvéből, Ragályi Elemér házában, a Káli-medencében.
Az 1982-es Dögkeselyűben Perczel Zita és Temessy Hédi szélhámos párost alakít, akik átverik a Cserhalmi György által játszott taxisofőrt. A film az akkori idők egyik legnagyobb mozisikere lesz, Perczel Zitát pedig megismerik a közönség fiatalabb generációi is. Ragályi Elemér fogalmazta meg Perczel Zita Dögkeselyűben mutatott játéka kapcsán: Autentikusan csinálta, amit csinált. Nem volt abban sok színészkedés, mégis benne volt előző ötven-hatvan évének minden tapasztalata, rafinériája.Perczel Zita színpadi felkérést magyar teátrumtól csak a rendszerváltás után kap. 1991-ben játssza el a Budapesti Kamaraszínházban Lotta Bainbridge szerepét Noel Coward Forgószínpad című darabjában – Lukács Margit, Pártos Erzsi, Bara Margit, Mensáros László partnereként. A bemutatón ott van a családja is. Gyermekei, unokái először látják színpadon.
1992-ben ismét forgat, mások mellett Udvaros Dorottyával játszik Sőth Sándor A nagy postarablás című filmjében.
1994-ben, hetvenhat éves korában a kecskeméti Katona József Színházban játssza el A nagymamában a nagymamát, Szerémy grófnőt. Utóbb pályafutása jutalomjátékaként emlegeti a feladatot.1994-ben András Ferenc Törvénytelen című filmjében forgat.
Az „újra felfedezett” Perczel Zitával számos műsort készít a Magyar Televízió. Kern Andrással Tímár Józsefről beszélget, részt vesz Antal Imre talkshow-jában, Csenterics Ágnes show-műsorában.
Pezseg körülötte az élet, miközben Budapest és Róma között röpköd. A reptereken intéz magának egy kerekesszéket, abban ücsörögve megúszható a sorban állás. Amikor Kecskeméten megismert barátja, Csilics Sándor várja éppen Ferihegyen, három vagy öt ujját mutatja felé, jelezve: hány százast érdemelt ki a székét irányító személyzet. A kerekesszékből kikászálódva Sanyi karjára támaszkodva hagyja el a repteret, úgy ül be a taxiba; a városban már elegáns, méltóságteljes léptekkel sétál, s ha ott akad rajta egy-egy tekintet, odasúgja Sanyinak: Alighanem felismertek.

Az utolsó epizód

1995-ben veszi át gyémántdiplomáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
1996 januárjában készítenek próbafelvételeket Perczel Zitával Kardos Ferenc A világ legkisebb alapítványa című filmjéhez. A rendező arra kíváncsi: jól működnek-e majd a kamera előtt a film másik főszereplőjével, a neves orosz színésznővel, Irina Csurikovával. Zita látszólag még mindig elemében van, a stáb készül a tavaszi forgatásra. Perczel Zita közben bekerül a Kisváros című sorozat egyik epizódjába is.
Akkoriban többször említi barátainak: nem tudható, mennyi idő jut még, de szeretne Magyarországon elpihenni, ami római lakosként macerás lehet. Úgy véli: valamit ki kellene találni ez ügyben. Visszamegy Rómába.
Március végén ismét Magyarországon van. A világ legkisebb alapítványának producere, Szohár Ferenc és a rendező, Kardos Ferenc várják a reptéren. Azonnal látják: baj van. Perczel Zita azt mondja, minden rendben lesz. Forgatnak pár napot, a kamera előtt próbálja tartani magát. Két jelenet között csak ül a székében, egyre gyengébb, de egymás után szívja a cigarettákat.
Végül le kell állni a munkával – szerepét utóbb Temessy Hédi veszi át.
1996. április 4-én, egy csütörtöki estén kerül képernyőre a Kisváros vele forgatott epizódja. A színésznő jósnőt alakít, aki eltűnik üveggömbjében. Perczel Zita nem sokkal az adás előtt hal meg tüdőrákban. Sírja a Farkasréti temetőben van.
Memoárjában írta:Én szerelmeim közül senkihez sem voltam hű. Álmaim közül Szandaszőlőshöz maradtam hű. És biztosan vannak más, öntudatlanul mély hűségek is bennem. Magyar vagyok.

Perczel Zita (1918-1996) filmszínésznő nyughelye a Farkasréti temető művészparcellájábanForrás: MTI/Jászai Csaba

Panoráma

Visszakerül apartmanomba a kempingszék, felcaplatok Sanyival és a kutyával a dombtetőre. Alkonyodik, elhallgatnak a kabócák.
A jelmez újra a helyén: zacskóstól a gardrób polcán. Két sör a hűtőből, kiülünk az erkélyre, kortyolunk, jólesik, nem enyhül az idő, mint a legforróbb nyár, olyan most az őszutó. Alattunk fenyők, olajfák a domboldalon, lent a tenger, a túlparton Split dereng a párában, mögötte a Dinári-hegység csúcsai karmolják az eget. Díszletek.

Források: 

Perczel Zita: A meseautó magányos utasa – Áron Kiadó, Budapest 2000.

Perczel Zita Életrajz – http://www.szineszkonyvtar.hu

Színész és változó világ: Perczel Zita – portréfilm, rendező: Gábor Pál, MTV 1980.

Perczel Zita a Hunniában –  portréfilm, rendező: Simó Sándor, MTV 1990.

Perczel Zita – portréfilm, rendező: Kolozsi Béla, MTV 1996. 

Az ismeretlen Perczel Zita – dokumentumfilm, író-rendező: András Ferenc, Focus-Fox stúdió 2015.

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet: színházi adattár

Előző
Következő