Több száz erdélyi művésszel lépnek fel a Nemzetisek

A Csíksomlyói passió próbája a Nemzeti Színházban, ahol 2017. március 10-én mutatták be a darabot.

A csíksomlyói hegynyeregben adják elő a Csíksomlyói passió-t a Nemzetisek. A produkció előzménye a Jézus szenvedéstörténetéről, a Nemzeti Színházban tavaly bemutatott előadás, ezt viszik el Erdélybe. A budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei mellett több száz erdélyi zenész és táncos szerepel majd.

Több száz erdélyi szereplővel, valamint az eredeti szereplőgárdával augusztus 18-án a csíksomlyói hegynyeregben mutatja be a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Csíksomlyói passió című előadást, amelyet a Duna Televízió élőben közvetít.

Szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában beszélt az előadásról Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, aki rendezi az előadást. Azt mondta, a produkció előzménye a Jézus szenvedéstörténetéről a Nemzeti Színházban tavaly bemutatott előadás, amit a csíksomlyói hegynyeregbe vittek, ahol a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei mellett

több száz erdélyi zenész és táncos szerepel

majd augusztusban. „A helyi erőkkel kiegészített produkciót kicsit közösen hoztuk létre, kicsit mindenki magáénak érezhette” – mondta. Azt is hozzátette, hogy a produkcióban közreműködik Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyerekkórusa, valamint Molnár Levente operaénekes is.

Vidnyánszky Attila elmondta, hogy az előadás négyféle szövegből áll fotó: Talán Csaba

Vidnyánszky Attila arról is beszélt, hogy az előadás négyféle szövegből áll össze, egyrészt a 18. században Csíksomlyón bemutatott régi iskoladrámákból, másrészt a Szentírásból átemelt szövegekből, emellett megjelennek benne Berecz András által megszólaltatott archaikus népénekek, mesék, legendák, az egész gerincét pedig Szőcs Géza 90-es években íródott Passió-ja adja. „Szőcs szövege

nagyon a máról szól, hogy mit jelent ma megélni, újragondolni a legszebb történetünket

– mondta Vidnyánszky.

A Csíksomlyói passió próbája a Nemzeti Színházban, ahol 2017. március 10-én mutatták be a darabot fotó: Talán Csaba

Azt is elmondta, hogy a Nemzeti Színházban játszott előadáshoz képest sok mindent meg kellett változtatni. Egy zárt térben nagyon bensőséges történetet láthatott a közönség, a Nyeregben pedig „kifelé kell dolgozni”, „kinyúlni” a néző felé. Ezért

szigeteket hoztak létre a nézőtéren, hogy állandóan ott legyenek a szereplők a tömegben.

A rendező arról is beszélt, hogy az előadás egy színháznyelvi kísérlet is, a táncegyüttessel egy egyedi gesztusrendszert, színpadhasználatot találtak ki. Zsuráfszky Zoltán koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes igazgatója is megszólalt az M1 műsorában. Azt mondta, hogy a székely anyag lengi át a produkciót, amelyben

a Nemzeti Táncegyüttes negyven táncosához mintegy 100 erdélyi táncos csatlakozik.

Úgy mondta, az előadásba bevont helyi táncosok biztosítják a kötődést a hagyományhoz, a helyszínhez. Olyan előadást terveztek, amelyben egymásra találnak a műfajok. Azt is elmondta, hogy

a cselekmény három hatalmas színpadon játszódik.

A Nemzeti Színházban bemutatott előadásra Székely László monumentális díszletei eleve úgy készültek, hogy Csíksomlyón is használhatók legyenek.