Kodály Missa brevis-ének előadásával kezdődött a jubileumi megemlékezés a Magyar Állami Operaházban. A Missa brevis-t Kodály Zoltán a második világháború alatt írta, amikor is a légitámadások elől éppen az Operaház pincéjébe menekült. A zeneszerző tiszteletére tartott előadáson Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára vezényelte a Magyar Állami Operaház Énekkarát, az Operaház aulájában.
A helyszín, ahol a karnagy a kórust dirigálta, közvetlenül annak a földszinti ruhatárnak a szomszédságában található,
ahol Budapest 72 évvel ezelőtti ostromát követően az épület pincéjéből feljövő művészekből alakult kamarakórus adta elő a békéért könyörgő rövid misét, a szerzővel közösen.
Ez az alkalom számított a főváros első, háború utáni hangversenyének.
Kodály Zoltán életművének ápolása az évfordulótól függetlenül is kiemelt törekvése az Operának: a zeneszerző millió szállal kötődött az intézményhez azon kívül is, hogy itt volt a Háry János, a Székely fonó és a Czinka Panna ősbemutatója egyaránt.
Az elmúlt években új bemutatók készültek a Háry János-ból és a Székely fonó-ból is, amelyeket az Opera együttesei lemezre is rögzítettek. A Czinka Panna pedig még az idei évadban hallható lesz az Ybl-palotában, koncertszerű változatban. Az Opera művészei és együttesei a világot járva is hírét viszik Kodály zsenijének: az utóbbi években többek között az UNESCO párizsi székházában, a Párizsi Magyar Intézetben és az ENSZ-közgyűlés New York-i székházában adták elő a zeneszerző különböző műveit. Az évforduló alkalmából pedig
kiállítás is nyílik az Operaház Vörös szalonjában,
amely bemutatja az itt őrzött Kodály-dokumentumokat, az eddig kiadott Kodály-lemezeket és a korábbi Kodály-előadások plakátjait.
A megemlékezések sora március 6-án, este is folytatódik: az Erkel Színházban a Magyar Állami Operaház Zenekara azt az 1960-as londoni hangversenyt idézi fel, amelyen a mester maga vezényelte a Londoni Szimfonikusokat és a kor legnagyobb dalénekesét, Dietrich Fischer-Dieskaut. A műsorban elhangzik a Galántai táncok, a Két ének és a Budavári Te Deum Cser Krisztián, Fodor Beatrix, Simon Krisztina, Brickner Szabolcs és a Magyar Állami Operaház Énekkara közreműködésével, Héja Domonkos vezényletével.