Nélkülük nem telhet el július 4-e

usa, etat de New York, New York City, Manhattan, financial district, wall street, bourse, nyse, drapeau american, Photo Gilles Targat

A függetlenség napjának megünnepléséhez sok egyéb mellett a zenehallgatás is szervesen hozzátartozik – ezért készíthetett a YouTube listát azokról a számokról, amelyeknek kiemelkedően megnő a hallgatottsága július 4-én. Az idei listán akad, aki három dalával is bekerült a Top 10-be, szerepel rajta igazi klasszikus, mint Bruce Springsteentől a Born in the U.S.A., de meglepetés is mutatkozik a tavalyi eredményekhez képest.

A videómegosztó 2015-ös és 2016-os adatokat használt fel, hogy megvizsgálja, melyek azok a dalok, amelyekre nagyságrendekkel többen kattintanak, mint az év más napjain. Ahhoz, hogy egy szám felkerülhessen a listára, eleve minimum évi átlag egymilliós megtekintésnél kellett járnia – a helyezésről pedig az döntött, hogy

hányszor annyian klikkelnek július 4-én a videóra,

mint az év egy másik napján.

A Billboard egy éve is összeállított egy hasonló listát – akkor, értelemszerűen, még csak 2015-ig bezárólag vehették figyelembe az adatokat. A lista számottevően átalakult az elmúlt év adatai alapján: az idein például egyetlen női előadó sem kapott helyet, miközben tavaly még Katy Perry is jelen volt az élmezőnyben, a július 4-re szövegszinten is hivatkozó Firework-kel - amelyhez Budapesten forgatott klip tartozik.

(Miley Cyrus Party in the U.S. A. című száma pedig éppen csak egy hajszálnyival maradt le, a tizenegyedik helyet szerezve meg.)

Minden amerikai ünnepe

Hiába szokás az Amerikai Egyesült Államokat a nagy olvasztótégelynek nevezni, az elképesztően sokféle kulturális gyökerekkel rendelkező népesség őrzi a saját szokásait, speciális identitását. Egyetlen olyan ünnep van, amelyet az USA minden állampolgára magáénak érez: július negyedike, a függetlenség napja. Először történt meg ugyanis a világon, hogy egy gyarmat elszakadt a gyarmattartó országtól. A függetlenségi nyilatkozat pedig később több hasonló dokumentum mintájául szolgált a történelemben. Mint minden nemzeti ünneppel kapcsolatban a világon, a függetlenség napja dátumának kiválasztásában is tapasztalható némi önkényesség, hiszen egy hosszabb folyamat egyik lépéséről van szó, de már az első évfordulóját tudatosan megünnepelték, és pár év alatt elterjedt ez a szokás az USA-t létrehozó tizenhárom gyarmaton. Anglia észak-amerikai gyarmatai eleinte csak képviseletet szerettek volna maguknak a brit parlamentben, hogy ne csak az adót szedjék be tőlük, de módjuk legyen az érdekérvényesítésre is. Az első erőszakos cselekmény az úgynevezett bostoni teadélután volt, amikor 1773-ban tiltakozó akcióként indiánnak öltözött polgárok három angol hajó tearakományát a tengerbe szórták. A függetlenségi háború 1775 áprilisában tört ki, de még ekkoriban is sokan gondolták úgy, hogy lehetőség van megegyezni a brit kormánnyal. Egy évvel később azonban egyértelmű többségben voltak a függetlenségpártiak. A Kontinentális Kongresszus Philadelphiában ült össze és 1776. július 2-án az óvatos New York tartózkodása mellett egyhangúan az Angliától való elszakadásra szavazott. Öttagú bizottság alakult a függetlenségi nyilatkozat megszövegezésére (köztük volt Benjamin Franklin és Thomas Jefferson is), amit július 4-én fogadtak el és nyomtattak ki. A függetlenségi háborút csak az 1783-as párizsi békeszerződés zárta le, valójában ekkor jött létre az Amerikai Egyesült Államok, de George Washington tábornok a háború alatt is a katonáinak kiosztott dupla rumadaggal és a tizenhárom tagállamot megidéző tizenhárom ágyúlövéssel ünnepelte július negyedikét. Az esti tűzijáték a mai napig elengedhetetlen része a függetlenség napjának. Napközben a családok piknikeznek, grillpartit rendeznek, vagy éppen baseballmeccsre mennek. Sok városban van katonai parádé vagy olyan felvonulás, ahol a város polgárai korabeli jelmezekbe öltöznek. Washingtonban, a Capitolium előtt (amelynek épületében látható a függetlenségi nyilatkozat aláírását ábrázoló festmény) nagyszabású koncertre kerül sor neves fellépőkkel.

Most mi is közreadjuk

az idei Top 10-es listát,

méghozzá a tizedik helyezettől az elsőig – ezekkel a dalokkal ünneplik tehát a legtöbben a függetlenség napját.

10. A lista tizedik helyezettje, John Mellencamp Pink Houses című dala, 1984-ben a U.S. Billboard Hot 100 nyolcadik helyéig jutott, és a Rolling Stone minden idők 500 legjobb daláról készült összeállítására is felkerült, a 439. helyre. A dalt egy valós élmény ihlette – Mellencamp éppen hazafelé autózott Bloomingtonba, amikor meglátott egy idős, fekete bőrű férfit a kis házikója előtt üldögélni. Néhány pillanat alatt kialakult benyomásaiból született a dal, amely

a hazaszeretet kifejeződése mellett a sokszor működésképtelennek bizonyuló amerikai álom kritikája is.

Mellencamp 2001-ben a World Trade Centert ért támadás áldozatait támogató koncerten, 2009-ben pedig Barack Obama beiktatásakor is előadta rendkívül sikeres és sokat elemzett dalát.

9. A 2001. szeptember 11-én a World Trade Centernél történt terrortámadásról írt countryszámok közül Alan Jackson Where Were You When the World Stopped Turning című szerzeménye bizonyult a legkiemelkedőbbnek és legidőtállóbbnak. Sokak szerint máig ez a dal fejezi ki legjobban, hogyan érezték magukat az amerikaiak (és általában az emberek, világszerte) 9/11 után. Jacksonnak, saját elmondása szerint, fogalma sem volt arról, hogy dalának ekkora hatása lehet. Mint egy interjúban elárulta, dala alapötlete az éjszaka közepén merült fel a fejében: „Felébredtem hajnali 4 körül néhány héttel a történtek után, és a refrén egyszerre csak megszólalt a fejemben. A semmiből jött, az éjszaka közepén – mint egy ajándék. Felkeltem, gyorsan lefirkantottam a dallamot, hogy ne felejtsem el, másnap pedig elkezdtem összerakni a többi versszakot saját gondolataimból, felvillanó képekből. Már másnap befejeztem az egész dalt, és a mai napig úgy érzem, ajándékba kaptam: nem is akartam soha, hogy elismerjék a szerzőségemet. Visszatekintve valószínűleg csak

nem akartam elfelejteni, hogyan éreztem magam szeptember 11-én,

és hogyan érezték magukat mások."

8. Az Arlington című dal már a felütésénél fogva is figyelemreméltó:

egy hősi halott szemszögéből

mondja el annak történetét, hogy hogyan került a háborúban elesett katona az Arlingtoni Nemzeti Temetőbe, az Egyesült Államok katonai kegyhelyére. Jeremy Spillman és Dave Turnbull szerzeményét a 2003-ban, a csatatéren elesett Patrick Nixon emléke és egy, a tengerészgyalogos édesapjával történt találkozás inspirálta. Az Arlington-t a countryzenész Trace Adkins adja elő, aki úgy nyilatkozott a dalról: „Ez nem egy háborús dal, és semmi köze a politikához. Ez egy igaz történet." A Billboard-on megjelent kritika is azt emeli ki az Arlington-nal kapcsolatban, hogy politikai meggyőződéstől függetlenül mély benyomást tesz a hallgatóságára.

7. Toby Keith American Soldier című dala

egy bevonuló amerikai katonáról szól

– a hozzá forgatott klip, a szöveghez igazodva egy tartalékos katona útját követi nyomon attól a pillanattól kezdve, amikor megkapja a telefonhívást, hogy be kell vonulnia, addig a percig, amíg elbúcsúzik a családjától és repülőre száll. Időközben pedig különböző korokban élt elődeinek, a függetlenségi háborútól kezdve Vietnamig és Irakig különböző csatatereken harcolt amerikai katonáknak az életéből villannak fel jelenetek a szeme előtt. Lévén, hogy Toby Keith további számaival is jelen van a Top 10-ben, később még részletesebben is ejtünk róla szót.

6. Tekintve, hogy a 10-es listát dominálják a country-előadók, az egészen más műfajt képviselő Fall Out Boynak különösen nagy dicsőség új belépőként felkerülnie a toplistára. Természetesen több mint logikus választás július 4-re a magyarul "Július 4-e" címet viselő szám a 2011-ben alakult rockegyüttestől, akik a nevüket egy, A Simpson család-ban feltűnt karakter után vették fel. A Fourth of July-ban a függetlenség napja nem alanyi jogon áll a középpontban, hanem

egy szerelmi történet

hátterét adja. A dal a zenekar 2015-ben kiadott albumán jelent meg – bár sokan már évekkel korábban a Fall Out Boy végleges feloszlását jövendölték, 2013-ban új lemezzel tértek vissza, majd a 2014-es turnéjuk alatt írt dalaikból is összeállítottak egy újabb albumot. Ez volt az American Beauty / American Psycho, amely az Egyesült Államokban a Billboard 200-as listájának első helyén nyitott, és 2016. március 1-én platinalemez lett.

5. Az 1941-ben született Neil Diamond egyike a világ legkeresettebb, legjobban kereső művészeinek: karrierje ötvenegynéhány éve alatt több mint 135 millió lemezt adott el. 38 dala került a Top 10-be a Billboard listáin, ezzel ő a Billboard-listák történetének

második legsikeresebb felnőtt kortárs előadója.

Az America annak a 11 dalának az egyike, amelyekkel egyenesen a slágerlisták élére került. Az amerikai bevándorlás történetét pozitívan megközelítő Coming to America illetve They're Coming to America címen is ismert dal 1980-ban született, de többek között az 1996-os, atlantai olimpia előkészületei idején is reneszánszát élte.

4-3. Az 1961-es születésű énekes-dalszerző, Toby Keith három dallal is képviselteti magát a Top 10-ben. A 4. helyen álló Made in America alapötletét egy ruhagyár újranyitásának terve adta: Keith azt mondta, ez inspirálta őt a dal megírására, amely olyan

hétköznapi emberekről szól,

akik a mindennapokban azzal próbálják támogatni az amerikai gazdaságot, hogy az Egyesült Államokban gyártott termékeket vásárolnak. Keith hozzátette: sok hazafias témájú dala született a Made in Americá-val azonos időben, így egy darabig várni is akart a megjelentetésével. Végül a lemezkiadó meggyőzte, hogy mégis kerüljön rá a felvétel az aktuálisan készülő albumára.

A 3. helyezett Courtesy of the Red, White and Blue című dalt pedig saját bevallása szerint

mindössze 20 perc alatt írta

Keith, egy héttel 9/11 után, a terrortámadás utáni feldúltságában. Eredetileg csak katonáknak tervezte előadni, nem is akarta, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön. Elmondása szerint egy tengerészparancsnok beszélte rá, hogy jelentesse meg a számot - amellyel kapcsolatban igen sokan kifogásolták, hogy az agresszivitást mutatja be "amerikai módiként".

2. Feltehetően senkinek nem kell bemutatni a lista 2. helyezettjét, a Born in the U.S. A.-t: Bruce Springsteen máig legsikeresebbnek számító, azonos című lemezéből, amelyről 7 toplistás sláger is kikerült, 2012-ig 30 millió darabot adtak el. Egyes kritikusok

„minden idők legjobb albumaként” emlegetik.

Maga a dal 275. helyen szerepel a Rolling Stone minden idők 500 legjobb dalát felsoroló listáján. A szám megszületésének kalandos története van: eredetileg filmzenének készült volna, és az évek során több verziója létezett, mire a végleges változat napvilágot látott. A dalban az amerikai munkásosztály életérzése és problémái mellett a vietnami háború lélekromboló hatása is kifejeződik.

1. A lista élén Lee Greenwood God Bless the USA című száma végzett. Az 1942-ben született Lee Greenwood húszévesen alapította első zenekarát, amellyel akkor még főleg popzenét játszott. Igazán 1979-ben fedezték fel. Az eredetileg Kenny Rogersnek írt It Turns Me Inside Out volt az első átütő sikere – a 20 vezető countrydal közé került a toplistákon.

Máig legnépszerűbb dala

azonban a God Bless the USA, amelyet ugyan az 1980-as évek elején rögzített, de igazán ismertté és közkedveltté az öbölháború idején vált. A hazafias tartalmú dal 9/11 után került újra a leghallgatottabb számok közé. Ez volt Donald Trump egyik kampánydala is 2016-ban.