Hogy az lehess, aki vagy, ahhoz az kell, hogy ezt megengedjék neked

Sziget 2016 sziget fesztivál romani design Sziget 2016, sziget fesztivál
Sziget 2016, sziget fesztivál
Vágólapra másolva!
Kontinensünk egyik legnagyobb fesztiválja nem kizárólag a zene, hanem a színek-szagok és fűszerek miatt is erős. Fűszernek számít az a rengeteg kulturális adalék, amellyel nap mint nap találkozhatunk két koncert között bolyongva. Itt pontosan megállja a helyét a "kulturális olvasztótégely" kifejezés. Az Art Zone ezen az elvarázsolt világon belül is egy külön kis izgalmas szelet. A legkülönfélébb művészeti ágakon belül a divat is képviselteti magát. Nem is akárhogyan. Itt van például egy pop-up store formájában a jó ideje már az ünnepelt márkák közé emelkedett, roma kultúrából merítő Romani Design. A márka alapítójával, tervezőjével és motorjával, Varga Erikával beszélgettünk a fesztiválon.
Vágólapra másolva!

Mi történik most a márkával?

Mi most készülünk Bécsbe az ottani Fashion Show-ra és vásárra, aztán megyünk Indiába Mumbaiba a következő hónapban, közben persze dolgozom az új kollekción, amelynek egy részét szintén Bécsben fogunk majd bemutatni jövőre.

Miért pont Bécsben?

Azért, mert együtt dolgozunk az Erste Foundation-nel, nekik ott van a központjuk és mivel már van velük egy jó kapcsolat, így biztosították nekünk ezt a lehetőséget. Én azért örülök neki, hogy közel van. Első külföldi bemutatkozásunkat talán jobb közelebb megejteni. Láthatjuk, hogy egy ilyen hogyan működik, egyáltalán milyen is. Voltunk már persze különböző bemutatókon, de igazi show-t még csak most fogunk majd először csinálni.

Varga Erika Fotó: Hirling Bálint - Origo

Vissztérve az aktualitásokra....

Lesz egy '56-os kollekciónk is októberben a jubileumra. Már áprilisban bemutattam egy mini kapszulakollekciót, amelyben '56 cigány hőseire emlékeztünk. Ezt szeretném folytatni, úgyhogy ezt fogjuk egy picit kibontani és megmutatni. Természetesen készülünk a novemberi Fashion Show-ra is itt Budapesten. Ezt követően pedig megyünk tovább Kuala Lumpurba, ahol divatbemutatón veszünk majd részt, de lesz ott kiállítás és workshop is. Egy kicsit túlterhelt időszak lesz ez megint, de hát nagyon szeretjük ezeket az újabb és újabb megmérettetéseket.

Hozzászokott már? Még mindig fiatal a Romani Design, de azért van már pár dolog mögötte. Elfogadta már azt, hogy valószínűleg ez egy működő projekt és márka lesz?

Azt, hogy megnyugodtam azt nem mondhatnám. Azzal együtt, hogy egyébként nem vagyok egy ideges ember. Nem szoktam nyugtalankodni. Az van, hogy elég konkrétan tudom, hogy mit szeretnék és azon dolgozom, azon az úton haladok. Nem szoktam azon gondolkodni, hogy esetleg ez nem jön be. Amikor belevágtam, tudtam, hogy ennek mennie kell.

Kik érdeklődnek a ruháik iránt?

Egy nagyon édes rajongótáborunk van. Rengeteg nagyon csinos hölggyel, akik egyébként a művészvilágból, az üzleti világból jönnek hozzánk. Az az igazság, hogy én is nagyon kíváncsian figyelem azt, hogy kik fedezik fel a ruháinkat. Nagyon sok örömömet lelem abban, ahogyan látom, hogy szinte magától is formálódik a márka. Szeretném, hogy sokkal nagyobbá nőne a Romani Design, mint amivé én egyedül növeszteni tudom. Az egy dolog, hogy egy divatmárkáról beszélünk, ami engem még érdekel az egy társadalmi kérdés, ami a saját közösségemhez kötődik. Azt szeretném, hogy ezen a területen is tudjon segíteni a brand.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

Hogyan reagál erre a közössége?

Az a helyzet, hogy ők félnek. Gondolj bele abba a helyzetbe, amikor te generációkon keresztül azt tanulod, hogy egy értéktelen közösség tagja vagy és az elfogadás egyetlen módja az, hogy mindent hátrahagysz és mindent eldobsz. Ennek reményében mindenről lemondasz, aztán mégsem sikerül előrelépned, mégsem kapod meg, amit reméltél, amit ígértek, akkor ott vagy minden kapocs és alap nélkül. Folyamatosan azt tanítják, hogy ami neked van az, nem annyira elfogadható, nem méltó és akkor megtanulod álcázni azt, ami te vagy. Megmondom őszintén, hogy szerencsére én sosem voltam ebben a helyzetben, mert az én közösségem nem ilyen. Nagyon sokat dolgoztam fiatalabb koromban olyan roma fiatalokkal, akik viszont az imént említett helyzetben voltak. Velük is azon dolgoztunk, hogyan tudjuk ezt megváltoztatni, hogyan tudjuk legyőzni a félelmeket, rendezni az életet. Arra jöttem rá, hogy én aztán hiába beszélek arról, hogy a félelmeket el kell felejteni, ha egyszerűen állandóan nyomás alatt élnek. Ahhoz, hogy te az lehess, aki vagy, ahhoz az kell, hogy ezt megengedjék neked. Ez a közeg nincs ma meg. Ezeket a folyamatokat szeretném generálni. Én azt remélem, hogy amit csinálunk az segíthet.

Az a helyzet, hogy a Romani Design már elkezdett sikkes és menő lenni, tehát ezzel együtt már távol is került a közegétől. Egyszerűen elszakad azoktól, akiket képvisel. Vajon így is tud segíteni?

Persze! Az a célom most, hogy építsem a kultúránk presztízsét. Akkor tudom ezt elérni, ha nem nézik le, ha nem mondják azt rá, hogy vacak. Furcsa egyébként, hogy ezt magyarázni kell. Hiszen az egy alapvetés, hogy minden kultúra értékes. Az, hogy tulajdonságban és képességekben hol tartunk, egy másik kérdés, de az vitathatatlan, hogy az emberi lét és az ahhoz kötődő kultúra értékes. Értékesek a gondolataink, a sztorijaink, a szokásaink. Minden kultúrában. Így a romákéban is. Ráadásul a magyar és a cigány kultúra ezer szállal kötődik egymáshoz. A konyhában, a nyelvben és még más területeken is. Csak sajnos az emberek nem így gondolkodnak erről. Tudatosítani kellene. Ezek évszázadokon keresztül velünk voltak.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

Visszatérve a ruhákra, a tiritarka színhasználatnak van jelentősége?

Ugye a romák Indiából érkeztek, tehát a kulturális gyökereink valahol Ázsiában vannak. De amíg az értékeink eljutottak ide, Európába, addig csomó mindent átvett útközben. Sok mindent elhagyott, sok mindent felvett és magába szívott. Az európai kultúrában a színek nehezen férnek el. Itt inkább a szürke, a fekete, a fehér és a különféle pasztellszínek hódítanak. Ázsiában viszont imádják a színeket, ott eleve félnek a feketétől. Így van ez a romáknál is. Ha egy dolgot el lehet tanulni a romáktól, vagy akár irigyelni is az az, hogy bennük iszonyú életigenlés, életöröm van. Nagyon a mában élnek. Hihetetlen erős életösztön él bennük. Ha elmész egy cigánytelepre, vagy egy gazdagabb cigány családhoz, ezeket ugyanúgy megtalálod. Valószínűleg ez kellett is az évszázados elutasítás túléléséhez.