Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A GfK a színházi világnap alkalmából felmérést végzett, amely szerint a magyarországi lakosság közel egyharmada fordult meg színházi előadáson 2015-ben, és eladtak hatmillió belépőt. A színházi szórakozást nagyobb valószínűséggel választják a nők, a nagyvárosban élők és a magasabban iskolázottak. A korosztályok közül a 30 évnél fiatalabbak a legaktívabbak, ha színházról van szó.
A hazai színházlátogatási szokásokat a GfK – 15 és 69 év közötti válaszadók bevonásával – 4000 fős, reprezentatív felmérésben vizsgálta.
Az elemzés szerint a magyarországi lakosság 29 százaléka fordult meg színházi előadáson a 2015. év során. A színházi szórakozást
nagyobb valószínűséggel választják a nők:
esetükben valóban minden harmadik ellátogatott legalább egy előadásra az elmúlt év során, míg a férfiak esetében ez csak a megkérdezettek negyedéről mondható el.
A korosztályi összetételt elemezve látszik, hogy a 30 év alattiak a legaktívabbak, a vizsgálatban részt vevő 15 és 19 év közöttiek körében tízből négy, a huszonéveseknek pedig 35 százaléka vett részt előadáson. E tekintetben
a legalacsonyabb – 23 százalékos – értéket az ötvenes korosztályban regisztrálták,
hiába szokás elöregedett közönségről és „a nyugdíjasok szórakozásáról” beszélni.
Meghatározónak bizonyult a lakóhely színházlátogatás szempontjából: az egészen kicsi, ezer fő alatti községek esetében tízből csak egy ember fordult meg színházi előadáson a felmérést megelőző tizenkét hónapban, de kétszer ekkora érték jellemző az ennél nagyobb, ám húszezer főnél kisebb települések lakosságának körében. A több tíz- vagy százezres városokban már százból harmincöt,
Budapesten pedig minden második lakos színházlátogató.
Az európai statisztikai adatokhoz való hasonlítás alapján kiderül: a magyarok az átlag alatt költenek vásárlóértékkel korrigált jövedelmükből színház- vagy koncertlátogatásra. Ennek hátterében azonban a rendezvények és intézmények gazdálkodásának állami támogatása állhat, ami megjelenik a sokak számára elérhető jegyárakban.
Ha a színházlátogatások számát nézzük, kedvezőbb képet kapunk a magyarok szokásairól: Németországban a 2013/2014-es évadban száz lakosra 34 színházlátogatás jutott, ezzel szemben a magyarországi 2014. évi adat
65 színházlátogatás 100 főre
– szinte a duplája, jövedelemarányosan feleannyi pénzből.
A KSH adatait nézve növekedés figyelhető meg a színházlátogatások számában az elmúlt pár évben. 2000 és 2008 között éves szinten négymillió körül ingadozott a nézők száma a bemutatókon, a 2009-ben indult növekedés viszont az utolsó vizsgált év végére, 2014-re közel hat és félmillióig emelte a látogatások számát.
Árnyalja a képet a GfK adatainak regionális elemzése: „Sokkal inkább jellemző az ország központi területein és Nyugat-Dunántúlon az előadásokon való részvétel. Budapest és Nyugat-Dunántúl elemelkedik az országos átlagtól, a többszöri látogatások zöme is ide koncentrálódhat, itt valóban élénk a kulturális élet ilyen szempontból. Az ország déli és északi tájain élők szabadidejüket kevésbé hajlamosak színházi nézőként eltölteni” – fogalmaz Ertl András, a GfK ügyfélkapcsolati menedzsere.
A magasabban iskolázottak fogékonyabbak a színházra:
az egyetemet vagy főiskolát végzettek 61 százaléka tekintett meg színpadi produkciót
a felmérést megelőző időszakban. Az érettségivel rendelkezők fele ilyen arányban választják a színi előadásokat, az ennél alacsonyabb végzettségűek körében pedig hozzávetőlegesen tízből egy személy színházlátogató éves viszonylatban.
