Államfőnek is indult a nemzet csótánya

Hetvenéves lett Nagy Feró, aki eredetileg rádiószerelő akart lenni, végül lázadó rocksztár lett belőle. A Beatrice szókimondó frontembereként még az útlevelét is bevonták. A rendszerváltás után a politikába is belekóstólt, de maradt a zenénél, és mára a kereskedelmi tévék ügyeletes rockerévé vált. A tökéletes buli szerinte nem a képzett énekhangról szól, hanem arról, hogy a közönség jól érezze magát.

Erdélyi menekültek gyermekeként jött napvilágra 1946-ban. Szülei azért jöttek át Magyarországra, mert apja nem akart a magyarok ellen harcolni a román hadseregben. Ideát a csendőrségnél helyezkedett el 1944-ben, "mert ott legalább enni adtak neki". Hamarosan a fővárosba költöztek,

eleinte egy kocsiszínben laktak, majd egy óbudai pincelakásba kerültek.

Feró kamaszként rádió- és tévészerelő szeretett volna lenni, de egy malőr miatt lemaradt a felvételiről, így elektroműszerész ipari tanulónak ment. Ezután elvégezte a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola erősáramú üzemmérnök szakát, de az államvizsgát halogatta, nehogy bevigyék katonának, ami végül - a diploma feláldozásával - sikerült is neki.

Nagy Feró 70 éves lett Fotó: RTL Klub/Sajtóklub/Bársony Bence

Az első női beatzenekar volt

Középiskolásként kezdte első zenei próbálkozásait: Először a Richmond Heads, majd a Zárvatermők tagja volt. 1971-ben csatlakozott a Csuka Mónika vezetésével két évvel korábban alakult, öt lányból álló Beatricéhez, amely addig az egyetlen női beatzenekar volt az országban. A Beatrice ezután lett sikeres, Gyere, kislány, gyere című dalukból nagy diszkósláger lett. Nagy Feró feleségül vette Csuka Mónikát, egy lányuk született.

Feró 1978-ra teljesen átalakította a Beatricét, amelynek közben frontembere lett. Az immár csak fiúkból álló együttes jellegzetes külsővel koncertezett:

bőrszerkóban és babos kendővel a nyakban vagy a homlokon.

(A színpadi csirkedarálás csak a legenda része.) Főleg a "külvárosi fiatalok" körében lett népszerű a banda, mely 1980-ban már az Omega és az LGT előzenekaraként turnézott.

Az útlevelét is bevonták Fotó: Polyak Attila - Origo

Feket bárányok lettek

Bluesos-punkos rockzenéjük és főleg a Feró által írott szövegek azonban nem tetszettek az akkori rendszer kultúrfunkcionáriusainak. Az együttes azután lehetetlenült el végképp, hogy 1980-ban a Hobo Blues Band és a P. Mobil társaságában felléptek a Fekete Bárányok koncerten.Népszerűségük ellenére lemezük nem jelenhetett meg, az "illetékesek" folyamatosan keresztbe tettek nekik, s végül a nehézségeket megelégelve feloszlott az együttes, Feró útlevelét pedig bevonták.

1987-ben újraélesztette a Beatricét. Hamarosan színre lépett az igazi "Ricse", amelynek blues és rock alapú dalai élesen,

megalkuvás nélkül mutatták be az életbe kevés eséllyel belépő fiatalok helyzetét, érzéseit.

Akkoriban Feró volt a magyar új hullám egyik vezéregyénisége, a "nemzet csótánya". Kiadták lemezen az együttes korábban betiltott számait is. 1991-ben sikeres évet zárt a Beatrice: megjelent az Utálom az egész XX. századot című nagylemez, amely 38 héten át szerepelt a hanglemezgyár népszerűségi listáján.

Szakadt országnak szakadt elnököt Fotó: Origo

A politikába is belekóstolt

Nagy Feró a rendszerváltás során közel került a politikához, 1990-ben még köztársaságielnök-jelöltként is indult.

"Szakadt országnak szakadt elnököt!"

- szólt a választási szlogen.

Kezdetben liberális, majd egyre radikálisabban jobboldali nézeteket vallott, mígnem 1999-ben felhagyott a politizálással, belátva, hogy a zene az ő világa.

A Beatrice változó felállással a mai napig koncertezik, a közönség körében olyan népszerű számokkal, mint a Nagyvárosi farkas, Meditáció, Jerikó, Motorizált nemzedék, Térden állva, Nem kell, XX. század, Azok a boldog szép napok, Hegyek között, Pancsoló kislány, 8 óra munka.

A tökéletes buli nem arról szól, hogy ki hogyan énekel, hanem arról, hogy a közönség hogyan érzi magát"

- nyilatkozta egy ízben Nagy Feró. A Beatrice 35 éves születésnapi nagykoncertjét 2013-ban rendezték meg a PeCsában.

Gyakran feltűnt a képernyőn és a filmvásznon is Fotó: Origo

Garázsból az X-Faktorba

Nagy Feró Laborc szerepét alakította az István, a király ősbemutatóján, és később is többször szerepelt zenés előadásokban. A filmvásznon is többször feltűnt: először 1979-ben a Ki beszél itt szerelemről? című vígjátékban, amit olyan filmek követtek, mint az Úgy érezte, szabadon él, a Töredék az életről, a Pofonok völgye, a Céllövölde vagy az Argo.

A médiában is otthonosan mozog: 1989-től három éven át vezette a népszerű Garázs című rádiós ifjúsági műsorát, amely igyekezett összefogni a problémákkal küszködő fiatalokat, és lehetőséget nyújtott amatőr zenekaroknak a bemutatkozásra. Később a Rockkalapács című tévés műsorvezetője, majd a Pannon Rádió munkatársa volt. 2010 után mentorszerepet vállalt az X-Faktorban.

Nagy Ferót 1989-ben Állami Ifjúsági Díjjal tüntették ki, 1992-től a Magyar Rockszövetség társelnöke volt. 2005-ben önéletrajzi könyve jelent meg Boldog szép napok... címmel. A hazai rock meghatározó alakja immár több mint harminc éve él boldog házasságban, két felnőtt fia van.