Nem engedték a magyar szót a színpadon

Kétszázhuszonöt éve, 1790. október 25-én tartotta meg Kelemen László magyar színtársulata az első magyar nyelvű előadást a budai Várszínházban. Az első magyar szavak a színpadon Simai Kristóf Igazházi című darabjának bemutatóján hangzottak el.

Az első magyar színtársulatot megszervező Kelemen László jogi tanulmányai során külföldön is megfordult, Schiller és Beaumarchais műveivel megismerkedve döbbent rá a színjátszás jelentőségére és a nemzeti öntudatra gyakorolt hatására.

Legyen magyar nyelvű színjátszás

A "kalapos király", II. József 1790. évi halálát követő nemzeti felbuzdulás idején Pestre sietett, hogy a magyar nyelvű színjátszás megteremtése körül bábáskodjék.

A Várszínház és környéke 1899-ben Forrás: wikipédia

Az általa szervezett társulatnak megszerezte Pest vármegye és az 1790-ben összeült országgyűlés - inkább csak szavakban megnyilvánuló - támogatását, és elérte, hogy Zichy Károly országbíró utasítására a budai és pesti német színházat bérlő Emanuel Unwerth gróf fellépési lehetőséget biztosítson számukra a német társulat szünnapjain.

A lelkes társulat többsége fiatal ügyvédekből, mérnökökből, tanítókból állt, legismertebb tagja a Kazinczy által "felejthetetlen Náninak" nevezett Moór Anna volt.

Kazinczy támogatta

A Kelemen által vezetett Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság Ráday Pál gróf anyagi segítségével, Kazinczy Ferenc támogatásával 1790. szeptember 21-én alakult meg.

Bemutatkozásukra október 25-én került sor a zsúfolásig telt budai Várszínházban, e napot tekintik a magyar nyelvű színjátszás kezdetének.

Az első magyar szavak a színpadon Simai Kristóf Igazházi című darabjának bemutatóján hangzottak el,

maga Kelemen a verbunkos káplárt jelenítette meg.

Az előadást két nappal később nagy sikerrel megismételték a pesti Rondellában. Több előadást azonban nem tarthattak, mert az üzleti konkurenciát gyanító német színháztulajdonos azonnali hatállyal visszavonta játszási engedélyüket.

Kilincselt a hatóságoknál

Kelemennek sikerült szabadalomlevelet kieszközölnie, hogy az ország bármely városában magyar nyelvű előadást tarthassanak. Utolsó pénzén az akkori hajóhíd budai végénél, a mai Várkert Kioszknál épített színpadot egy raktárban, az úgynevezett Reischl-házban.

A "budai arénában" 1792. május 5-től 1796 tavaszáig folyamatosan játszottak, 155 előadást tartottak.

Az első magyar színigazgató Forrás: wikipédia

Kelemen még kántori állásáról is lemondott, hogy minden idejét a magyar színészet ügyének szentelhesse. Kilincselt a hatóságoknál, pénzt gyűjtött, az előadott művek nagy részét - tucatnyi német színmű mellett Moliére Képzelt betegét, Shakespeare Othellóját - ő fordította le, színészi tehetségét drámai és komikus szerepekben is megmutatta.

Magyar rebellió

A magyar jakobinusok összeesküvésének leleplezése után azonban

az udvar a színészeket a magyar "rebellió" szítóinak minősítette, működésüket ellehetetlenítette.

Ehhez járultak az anyagi nehézségek és a belső viszálykodás, így a társulat 1796 áprilisában feloszlott, csak adósságot hagyva hátra.

A díszleteket, a jelmezeket és a kelléktárat lefoglalták, később elárverezték. Amit nem tudtak eladni, évekig raktárban porosodott és nagyrészt megsemmisült, ami mégis megmaradt, az a Kolozsvári Színházhoz került.

A Várszínház ma Forrás: wikipédia

Kelemen a kudarc után tisztviselői állást vállalt, majd újfent - a többi közt Nagyváradon és Szegeden - színházszervezésbe fogott, korábbi sikerét azonban nem tudta megismételni. 1801-ben Losoncon adósságai fejében lefoglalták színi kellékeit és vagyonát is, végül Ráckevén vállalt kántortanítói állást. Csanádpalotán hunyt el 1814 karácsonyán.

Kelemen és társulata a közelmúltban egy "színházi mesét" is megihletett: 2015 januárjában a Szegedi Nemzeti Színházban volt az ősbemutatója a Színészköztársaság című kortárs drámának, amely a magyar nyelvű színjátszás megalapítójának és az első hivatásos magyar színtársulatnak állít emléket.