A fesztivál legjobb koncertje lehetett volna

A péntek este általában a legkeményebb veretésé, ennek ellenére sikerült a Balaton Soundra szervezni egy vállalható fellépőt is. Pusha T viszont annyira nem tűnt lelkesnek. 

Pusha egy korábbi koncertjén Forrás: Origo

A Balaton Sound utolsó érdekesnek nevezhető előadója Pusha T volt, egy keménykedő rapper, aki leginkább arról szeret szövegelni, hogy őt senki nem nézheti le, nem új fiú a világban, és hogy mekkora nagy drogcsempész és díler, amit soha nem adna fel. Pusha T, ahogy korábban bővebben írtuk már, egy Clipse nevű duóval vált ismertté, azóta pedig Kanye West is összerakott neki egy albumot.

Pusha T koncertje kezdődött a legnagyobb csúszással, az első negyedórában nem is történt semmi, alapjáraton ketyegett a színpad,

utána pedig egy dj érkezett, hogy feltüzelje az embereket. Amíg Pusha T nagyjából harminc perc késéssel színpadra nem lépett, a közönség a nevét skandálta, és megszólalt a hiphopkoncertek egyik legröhejesebb közönségdala is, amikor mindenki elkezd hejhózni.

Pusha T az egyik klipjében Forrás: Pusha T / YouTube

A dj sem törte magát különösebben, összerakott egy rövid válogatást a kedvenc dalaiból, és ezzel úgy tűnt, számára le is van tudva a dolog. Időnként belekiabálta a mikrofonba, hogy hadd lássa a kezeinket, üvöltsünk, ha Pusha T-t szeretnénk végre látni, illetve akadt néhány megfelelő pillanatban eleresztett jejejezés és nyögdécselés is. Inkább lehangoló volt, mint lelkesítő.

Aztán végre megérkezett Pusha T, aki tényleg tekintélyt parancsolóan mutogatott a színpadon, és jól szólt a szövege is, de

a koncert végig nem tudott meggyőzni arról, hogy ő ezt az egészet tényleg akarja, sőt élvezi is.

Nem volt valami szerencsés a számlista sem, szinte minden híresebb dal előkerült, amikben valamikor vendégénekelt, például a Runaway vagy a So Appalled Kanye Westtől, ami tovább erősítette a hakniérzést.

A legrosszabb mégis az volt, hogy majdnem minden szám után megálltak, hogy Pusha T magyarázzon valamiről: vagy a gengszterkedésről mondott néhány hülyeséget, vagy a kiadóját reklámozta, és az albumait promózta. Ez is csak azt az érzést erősítette, hogy itt bizony neki rohadtul nincs kedve odatenni magát. Valamit elvakerál, aztán mehetnek is vissza a turnébuszba.

Mindez azért szomorú, mert voltak a fellépésnek tök jó pillanatai is. Amikor megjelentek a színpadon, a dj hangulatot váltott, és helyükre kerültek a rém sötét basszusok, amik jól be tudták rántani az embert, Pusha T helyenként Eminemet idéző hangja pedig remekül illett hozzá. A tempóval sem volt gond, szóval

ha nem akasztották volna meg állandóan a fellépést, csodás negyven perc lehetett volna egy mocskos világban.