A Múzeumok éjszakája sikertörténetnek tűnik, jól mutatja ezt az évről évre növekvő látogatószám is. Míg 2007-ben 235 ezren voltak kíváncsiak a rendezvényre, 2011-ben 340 ezren, tavaly pedig már 400 ezren vettek részt a programokon.
„Bízunk benne, hogy idén is legalább annyian érdeklődnek a rendezvény iránt, mint tavaly, fontos azonban hangsúlyozni, hogy
a cél elsősorban nem a látogatói rekord megdöntése,
hanem a közgyűjtemények népszerűségének és presztízsének növelése” – mondta az Origónak a kulturális államtitkárság.
Azt is elárulták, miért vezették be idén, hogy kiemelt téma köré épülnek a programok. Szerintük ugyanis még egy ismert és népszerű rendezvény esetében is hasznosak az új szempontok és az új lehetőségek – annál is inkább, mert a látogatók nagyobb része visszatérő vendég.
Az „Élő Erdély” témaötletet több múzeum egybecsengő kiállítása adta az államtitkárságnak, ám most sem kötelező hozzá csatlakozni. Puszta támpontként szolgál a múzeumok számára, „lehetőséget nyújtva arra, hogy az intézmények újabb kapcsolódási pontot találjanak egymással és a téma iránt érdeklődő közönséggel”.
Idén amúgy 426 helyszínen várják a látogatókat országszerte, akik mintegy 2500 program közül válogathatnak majd kedvükre.
A Nemzeti Galériában megrendezett Sors és jelkép című tárlat az egyik legnagyobb szabású kiállítása a programnak, amely az erdélyi magyar képzőművészet történetét mutatja be 1920-tól 1990-ig.
„Ekkora léptékű kiállítást még nem szerveztek ebben a témában Magyarországon”
– mondta az Origónak Miklós Léna, a Nemzeti Galéria sajtóreferense. A 8 évtizedet 430 tárgy mutatja be, a Magyar Nemzeti Galéria a saját művei mellé közel nyolcvan hazai és külföldi köz- és magángyűjteményből kölcsönzött alkotásokat a kiállításra.
Azonban nemcsak Erdélyről tudhatunk meg többet, a magyar kreatívokat és a kreatív magyarokat is fókuszba állítja a múzeum: a Friss Arcok című programon például sikeres magyar tervezőkkel beszélgetnek majd szakértők dizájnról, képzőművészetről és tehetséggondozásról. Megtudtuk azt is, hogy a Múzeumok éjszakáján 10-14 ezer emberre számítanak. Ez többszöröse a Nemzeti Galéria átlagos napi forgalmának, ami még egy-egy népszerű kiállítás idején sem haladja meg a 2-3 ezer főt.
A Nemzeti Galéria tárlatát szépen kiegészíti a Műcsarnok Metamorphosis Transylvaniae című kiállítása, amely kortárs romániai magyar művészek munkáit mutatja be. A kolozsvári székhelyű Barabás Miklós Céh fiatal alkotóinak teret adó tárlat tökéletesen passzol az „Élő Erdély” tematikába.
Ha pedig túltelítődnénk képzőművészettel, akkor sem kell aggódnunk,
mert jazzkoncerteken és színházi előadásokon, vagy épp vetítéseken lazíthatunk. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Műcsarnok is tízezres nagyságrendű látogatószámra készül.
A Néprajzi Múzeum is változatos programokkal várja az érdeklődőket. A legendás bánki tábor történetében, illetve a magyar vidéki zsidóság holokauszt előtti mindennapjaiban is alámerülhetünk (utóbbi, Kő kövön című kiállításról mi is lelkendeztünk nemrég). Azt már ezek is bizonyítják, hogy a Néprajzi Múzeum élen jár az interaktív, élményközpontú megoldások terén, és nincs ez másként a központi témához kapcsolódó kiállítással sem.
A székelykaputól a törülközőig nemcsak szárazon bemutatja, hanem
életre is kelti a székelykapuk történetét.
Interaktív rajzolóprogram segítségével egyedi kapu tervezésére van lehetőség, az archív fotókat pedig egy fotóinstallációs vetítéssel szólaltatják meg. Emellett iBeacon technológiára épülő androidos okostelefon-alkalmazás segíti a témában való alapos és élményszerű ismeretszerzést.
Jó programpontnak hangzik még a multikulti szelfistúdió is, hogy ne távozzunk emlék nélkül a múzeumból: „A különböző kiállításokhoz készült múzeumi paravánok, molinók elé hagyományos magyar népviseletekbe és afrikai ruhákba is be lehet öltözni. A vállalkozó kedvűek akár keverhetik is az egyes kultúrák viseleteit” – összegezte kérésünkre Hermann Veronika a stúdió lényegét.
Az is újdonság az idei programban, hogy hat zsinagóga is csatlakozott a Múzeumok éjszakájához. A látogatók nemcsak az adott zsinagógák fordulatos történetét, hanem a zsidó hitélet legfontosabb színtereit is megismerhetik kötetlen körülmények között. Jópofa, hogy több helyszínen felállítanak egy „Kérdezd a rabbit!” standot is, ahol
bárki felteheti a rabbiknak a zsidó kultúrával, történelemmel vagy vallással kapcsolatos kérdéseit.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija reméli, hogy jövőre még több zsinagóga csatlakozik a programhoz.
A kiemelt téma mellett kiemelt helyszíne is van az idei Múzeumok Éjszakájának. Ezúttal Egerre esett a választás, ahol most még a megszokottnál is több programmal várják majd az embereket. A Dobó István Vármúzeumban például egymást érik majd a tárlatvezetések, előadások, vetítések és fáklyás felvonulások, de a város egyéb helyszínein is programok özönéből lehet választani, ezekről bővebben itt tájékozódhat.
A budapesti programok 2009 óta egységes karszalagbelépővel látogathatók, a karszalag este hat órától 21-én hajnali fél háromig díjmentes utazásra jogosít a hat különböző útvonalon közlekedő múzeumi buszjáraton. A Múzeumok éjszakájára vasúton utazóknak a vasúttársaság 50 százalékos alkalmi menettérti kedvezményt ad.