Kender, raszta haj és reggae-zene

APRIL 22, 1978 - ONE LOVE PEACE CONCERT AT NATIONAL STADIUM - KINGSTON, JM Bob Marley

Hetven éve született minden idők legismertebb reggae-zenésze, a rasztafarianizmus képviselője, Bob Marley. 

Robert Nesta Marley, avagy ismertebb nevén Bob Marley, hetven évvel ezelőtt születtet egy jamaicai kis faluban, 1945. február 6-án. Az énekes, dalszerző, gitáros és emberi jogi aktivista kevéske harminchat évével a zenetörténet egyik legendás alakjává vált. Fiatalon, rákban halt meg, de így is jelentős életművet hagyott maga után. És persze tizenegy gyereket, mert a marihuána mellett a nőket sem vetette meg.

Zenei karrier

Édesapja fehér, édesanyja fekete bőrű volt, félvérként gyerekkorában sokat szenvedett a faji megkülönböztetés miatt. Tízéves volt, amikor apja hatvanéves korában, szívinfarktusban elhunyt. Anyjával Kingstonba költöztek, ahol megismerkedett Neville Bunny Livingstonnal (később Bunny Wailerként vált ismertté).

Galériánk megtekintéséhez kattintson a képre Forrás: bobmarley.com

Együtt kezdtek el zenélni, ebben az időben találkoztak Joe Higgsszel, a rasztafári énekessel, aki nemcsak a vallásával volt rá hatással, de ő tanította meg később gitározni is a legendás énekest. Az ő segítségével alakította meg Wailers nevű zenekarát, melynek egyszerre volt vezére, dalszövegírója és énekese. A csapat tagjai Marley, Bunny Livingston és Peter McIntosh. Első lemezük, a Simmer Down 1964-ben tört be a jamaicai toplistákra, és rögtön ismertté tette a zenekart.

Első albumuk, a Catch a Fire 1973-ban került a piacra világszerte, majd ezt követte a Burnin, amin hallható I Shot The Sheriff című dal. Ezt dolgozta át később Eric Clapton, mai napig az egyik legismertebb feldolgozása. A dal sikere egyúttal Bob Marley sikere is volt. A Wailers 1974-ben feloszlott, a tagok szólókarrierbe kezdtek.

Bob folytatta Bob Marley & The Wailers néven, már új tagokkal, köztük az első feleségével, Ritával. 1975-ben születik meg a nemzetközi áttörést hozó dala, a No Women, No Cry, majd ezt követte a Rastaman Vibration című albumok, amellyel betörtek az amerikai piacra.

1976-ban, két nappal a Smile Jamaica által rendezett ingyenes koncert előtt, Marley és felesége fegyveres támadás következtében megsérült. A koncert oldani kívánta a feszültséget a két háborúzó politikai csoport között, ezért a merénylet valószínűleg politikailag motivált volt.

Ezután Angliába utazott, itt vette fel Exodus és Kaya című albumait. Két év múlva tért csak vissza Jamaicába, ahol újra fellépett egy politikai koncerten. Ezen a fellépésen hívta fel a színpadra a két politikai riválist, Michael Manley-t, az akkor uralkodó Nemzeti Néppárt vezetőjét és Edward Seaga-t, a szembenálló Jamaicai Munkáspárt vezetőjét, akik a színpadon kezet fogtak egymással.

Survival című albuma már egyértelműen politikai telítettségű. Az olyan dalok, mint a Zimbabwe, az Afica Unite egyértelműen mutatják, hogy Marley támogatja az afrikaiak küzdelmét, és határozottan ellenzi a dél-afrikai apartheid rendszert. 1980-ban jelent meg utolsó albuma, az Uprising.

Bob Marley & The Wailers név alatt tizenegy albumuk jelent meg. Zenéjére jellemző a nyíltan vállalt politikai nézeteket hangoztató szöveg. Fellépései során mindig kiállt a szabadság és a függetlenség mellett. 1978-ban megkapta az ENSZ Békemedálját, 1981-ben pedig a Jamaicai Érdemrendet.

Betegsége és halála

1977-ben diagnosztizáltak nála rosszindulatú melanómát. Egészségügyi állapota fokozatosan romlott. 1980-ban még végigcsinált egy európai turnét, majd visszatért Amerikába, ahol bejelentették, hogy az utolsó koncertjét szeptember 23-án adja Pittsburgh-ben.

Nem sokkal később a rák szétterjedt az egész testében. 1981-ben, egy miami kórházban halt meg. Temetése Jamaicában nemzeti gyászünnep volt. Egyik kezében a gitárjával, a másikban egy bibliával ravatalozták fel. A gyászbeszédet Edward Seaga miniszterelnök mondta. Utolsó útjára tízezrek kísérték el.

Vallás

Marley katolikus volt, 1960-ban kezdett érdeklődni a rasztafári hiedelmek iránt, ezután lett tagja a rasztafári mozgalomnak, és ekkor kezdte el haját rasztaként viselni, ami később védjegyévé vált. A mozgalom a jamaicai fekete munkásoktól ered, és a reagge-zene révén az egész világon elterjedt, utóbbi nagyban köszönhető Bob Marley-nak. Érdekesség, hogy halála előtt röviddel újra megkeresztelkedett.

A Marley Natural logója

Kender

Marley támogatta a kannabisz legalizálását. Miután áttért a rasztafári vallásra, ő is elkezdte használni. Londonban le is tartóztatták, miután kis mennyiségű kannabiszt találtak nála. 2014-ben az első hivatalos marihuána-világmárka Bob Marley után kapta a nevét. A Marley Naturalt a tervek szerint több amerikai államban levél, olaj és koncentrátum formájában forgalmazzák majd. Bob Marley egész biztosan büszke lenne rá.