Kapott egy napot a magyar kultúra

kölcsey
Nyíregyháza, 2008. január 19. Kölcsey Ferenc költő halálának 170., a Himnusz születésének 185. évfordulójára emlékeztek Nyíregyházán, ahol a megyeháza előtti téren ünnepség keretében leplezték le Bíró Lajos szobrászművész egész alakos Kölcsey-szobrát.
Vágólapra másolva!
Számtalan programot szerveznek országszerte a magyar kultúra napján. Koncertek, kiállítások, színházi- és könyvbemutatók tucatjaiból válogathatunk, és még éjszakai mozizáson is részt vehetünk 50 forintért. 
Vágólapra másolva!

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én. A megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl még 1985-ben, majd több népfronttanácskozáson is felhívta a figyelmet egy ilyen ünnep fontosságára.

Miért épp ezen a napon?

És hogy miért január 22-ére esett a választás? Az apropót a Himnusz születésnapja jelenti. Kölcsey Ferenc ugyanis, a kézirat tanúsága szerint, 1823-ban ezen a napon fejezte be költeményének megírását.

A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. A Szatmárcsekén élő Kölcsey a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekművét, a Hymnus-t.

Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be költeményének megírását Forrás: MTI/Kiss István

A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "a Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül. Pár évvel később Kölcsey munkáinak első kötetében viszont már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

A mű megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét még abban az évben bemutatták a pesti Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével.

Kölcsey-emlékplakett

Január 22-én a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak.

Ezen a napon adják át a magyar kultúrával, továbbá - 1993 óta - az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, például a Márai Sándor-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, a Minősített Könyvtár Címet, Kolozsvárott pedig az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.

Szatmárcsekén megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc sírját és átadják a Kölcsey Ferenc-emlékplakettet. A Kölcsey Társaság által 1995-ben alapított elismeréssel azokat a művészeket jutalmazzák, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Az idei elismerést Törőcsik Mari Kossuth-díjas színésznő, a nemzet művésze kapta.

Programajánló

A Petőfi Irodalmi Múzeumban például nemcsak a kiállításokat tekinthetjük meg, de koncerteket és előadásokat is hallgathatunk.
Az Uránia moziban a tavalyi magyar filmtermés legjavát vonultatják fel. Itt ráadásul éjszaka is folytatódnak a kedvezményes árú vetítések.
A MüPában kortárs és klasszikus magyar zeneműveket hallgathatunk az MR Szimfonikusok előadásában.
Jazzrajongóknak tökéletes választás lehet Szakcsi Lakatos Béla és Lukács Miklós duókoncertje, amelyet a Budavári Művelődési Házban rendeznek.
Ha valaki nem a himnusz, hanem örkényi abszurd szemszögéből szeretne rápillantani az újkori magyar történelemre, annak az Újpest Kulturális Központban színre vitt Pisti a vérzivatarban-t.
Persze családi programokból és gyerekelőadásokból sincs hiány, a budapesti művelődési házak programja itt található meg kerületenkénti bontásban.