Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint fontosak a bölcsészettudományok az európai integrációban, a történelem egyik legizgalmasabb kísérletében, amelynek sikere mindannyiunk létérdeke.
Az informatikával, matematikával és számítógép-tudományokkal foglalkozó szakember elmondta, hogy szűkebb szakterületén is számos olyan fejlemény van, amely a bölcsészettudományok bevonásával jobban megérthető. Ilyen például a hagyományos, nyelvi, földrajzi keretektől független új közösségek megjelenése a világhálón vagy a vizualitás jelentősége az internetes felületeken.
Kitért arra is, hogy a bölcsészettudományok integratív, szélesebb összefüggésekre koncentráló szemlélete tanulságos lehet a természettudósok számára abban a tekintetben is, hogy miként tájékozódhatnak tudásterületük évről évre robbanásszerűen gyarapodó ismeretanyagában.
Fodor Pál történész, az MTA Bölcsészettudományi Központjának főigazgatója arról beszélt, hogy a bölcsészettudományok az emberről szólnak, így legalapvetőbb feladatuk a tolmácsolás, közvetítés kétféle értelemben: egyrészt feladatuk a múlt kulturális értékeinek továbbadása a következő generációk számára, másrészt a világ összefüggéseinek érthető közvetítése is alapvető fontosságú a közösség számára.
Pléh Csaba nyelvész, pszichológus, akadémikus azt emelte ki, hogy a modern bölcsészettudományok előtt álló egyik legnagyobb kihívás a klasszikus kultúra és az új információs technológiák összekapcsolása.
Újra meg kell tanítani írni a gyerekeket, a számítógépet használó, interneten szocializálódott generációkat
- hangsúlyozta Pléh. Vékás Lajos jogász, akadémikus, az MTA alelnöke egyetértett ezzel. Szerinte a bölcsészettudományok egyik fontos hivatása a klasszikus kultúra átmentése a számítógép és az internet korába. Ugyanennyire fontos az is, hogy a bölcsészettudomány kivegye a részét az Európa előtt álló hatalmas feladat, az integráció megvalósításában.
Hámori József agykutató, volt kulturális miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a bölcsészettudományokra a szabályokhoz nem köthető kreativitás jellemző.
Hörcher Ferenc filozófus emlékeztetett arra, hogy a 20. században a humán értelmiség egy része diktatúrák szolgálatába állt, részben kiszolgálója, részben áldozata lett bűnös rendszereknek. Ma viszont a rendszerváltás eufóriáját felváltó kiábrándultság uralkodik, és még mindig érezhető a pártállami, megosztottságra építő kultúrpolitika hatása.
Szerinte ebből a helyzetből legalább a maga köreiben kiutat kell mutatnia a humán értelmiségnek, amely felelős a közösség múltjának ápolásáért és az egészséges személyiség neveléséért. Végül hozzá tette:
"Bölcsészettudományok nélkül nem működhet demokratikus társadalom."
