Budán is van élet

Sokszínű város ez a Budapest, minden szegletének megvan a maga jellegzetessége. Ha harsány szórakozásról, kocsmázásról, éjszakai életről, a világ összes tájáról összezsúfolt streetfood-kínálatról van szó, akkor természetesen Pest belvárosára asszociál mindenki. De mi a helyzet Budával?

Buda a mai napig megmaradt csöndes lakóövezetnek a fejekben, ami jórészt igaz is, ezzel együtt érdemes odafigyelni: egyre több olyan hely nyílik a Kosztolányitól a Római partig, a Gellért-hegytől a Városmajorig, ami legalábbis gondolkodóba ejtheti azokat, akik eddig a folyó pesti oldalán keresték az izgalmakat. Ezen a nyáron bátran kijelenthető, hogy sok budai hely motiválhat az ellenkező irányú mozgásra, vagyis érdemes Pestről néha átruccanni a zöldbe.

Boldogan veszik el benne gyerek, kutya

Az egyik legjobb kiülős hely Budán a Majorka, a Városmajor csücskén túl, egy régi trafóházhoz kapcsolódva kiépített téli-nyári kerthelyiség. Már az elhelyezkedése is tökéletes ahhoz, hogy a környéken élők százszor is meggondolják, mielőtt átmennek Pestre, ha egyszer beülhetnek ide is. Ráadásul egyetlen dolog van, ami a szuper hamburgereiknél is messzebb viszi a hírüket: a következetesen nagyon csinos pultos- és pincérlányok sora. Nem messze a Majorkától található egy valódi intézmény, a Fasor eszpresszó, ami elég sikeresen ugrotta meg az évek múlásának problémáját: egy elég pofás felújítás után mostanra nagyjából mindenki jól érezheti magát is, a tősgyökeres törzsvendégek ugyanúgy, mint a helyi fiatalság, de akár ezeknél decensebb népek is.

Kicsit ugorva Újbuda felé szintén kerthelyiség a tavaly nyílt Pagony, amely a Gellért-fürdő mellett, az egykori gyerekfürdő helyén nyílt. A gyerekfürdőt régen elég komolyan vették, a Pagony az eredeti kicsinyített mása, így szépen csempézett, íves medencékben ücsöröghetünk, a tágas kert pedig maximálisan alkalmas arra, hogy boldogan vesszen el benne akár kisgyerek, akár kutya. Van konyha is, de igazából a kézműves sörkülönlegességeket érdemes megkóstolni.

Buda a zombi apokalipszis után

Mára kávézókkal gazdagon megszórt terület lett a Víziváros is. Szélén a Bambi presszó évtizedek óta biztos pontja a budai melegszendvics- és páros virsli-fogyasztóknak. Összeöntögetős tejeskávéjuk, a dominózó törzsvendégek és a régi ismerős pincérnők valószínűleg a zombi apokalipszis után is változatlanul ott lesznek majd a Bambi napfényes teraszán. Kicsit beljebb található a Módszertani Kabinet, röviden MóKa névre keresztelt apró kis helyiség, a biciklisták nagy barátja. Bár komolyabb melegkonyhájuk nincs, mégis változatos, kreatív ebédmenüt találunk itt minden nap. Elképesztő mértékben figyelnek az egészséges, ilyen-olyan nem természetes dolgoktól mentes, de finom alapanyokra, így akármilyen diéta vagy érzékenység mellett is jót tudunk enni és kávézni. És akkor még szóba sem kerültek a sütemények. A galériázott helyiség minden négyzetcentimétere arról árulkodik, hogy ez bizony a tulajdonos szíve csücske, ez pedig elég jó taktika a vendégmarasztalásra.

Kihagyhatatlan csigák!

A Batthyány utca és a Hattyú utca kereszteződése - köszönhetően egy elég jól sikerült kis felújításnak - a közelmúlt nagy felfedezése. Egyre több kicsi és barátságos hely bukkan elő ezen a néhány méteren: remek pékség reggeli menüvel (kihagyhatatlan csigák, tényleg) a Pékműhely, tulajdonosa és lelke pedig egy szinte szomszédos helyiségben fagyizót is nyitott, nem is akármilyet. A Kedveskrém vállalása “mindössze” annyi, hogy az itt kapható (nem mellesleg itt készített) fagylalt csak a legszükségesebb alapanyagokat tartalmazza, semmi turbózás se az ízzel, se a színnel, se az állaggal. Ha már erre járunk, érdemes beugrani egy kávéra vagy egy pohár borra a most éppen Cafe Cream néven futó, olasz deliként is funkcionáló sarki kávézóba, amelynek lépcsős-teraszos kialakítása tökéletesen hozza a “párizsias hangulat” fogalmát.

Ha pedig Duna-part, akkor Fellini Kultúrbisztró. Ők is nagyot vállaltak és nagyot is nyertek: a hangulatos, díszletszerű kialakítás (bádog büfécskocsi, csíkos nyugágyak, színes raklap fotelek és asztalok, végtelenítve búgó Nouvelle Vague) tökéletes tengerpart-hangulatot varázsol a római partra. De érdemes azért jobban szétnézni ezen a környéken is; halra, lángosra, sültkrumplira várni, csavaros fagyit venni, vagy csak kiülni egy sörrel valamelyik mólóra, és nézni a kajakosok-kenusok nehéz életét.