Senki sem szólt, hogy gond van A malommal

A malom

Továbbra sem értik a kormánybiztos döntésének indokait, de már nem akarnak harcolni A malom tervezői. Az sem világos számukra, miért hirdették ki korábban győztesnek a pályázatukat, ha ennyi probléma volt vele, és miért nem mondta meg nekik senki, hogy végül egy másik tervet valósítanak meg a milánói világkiállításon. Az illetékes állami cég szerint nem lehet megváltozott döntésről beszélni.

Jövőre rendezik Milánóban a világkiállítást, amelyen Magyarországot is képviseli majd egy pavilon. A pavilonra tavaly ősszel írtak ki egy látványterv-pályázatot, amelyen bárki elindulhatott, és a kiírók többször hangsúlyozták: az eredménytől függetlenül megváltozhat később a döntés.

A győztes pályaművet az idén januárban hirdették ki. Ez a Getto Tamás, Hutter Ákos tervezőpáros által megálmodott A malom lett, második helyre Sárkány Sándor és Ertsey Attila pályázatát, az Alakort hozta ki az a zsűri, amelynek tagja volt Szőcs Géza, a világkiállításért felelős magyar kormánybiztos is.

Aztán pár hónap csend következett, majd Szőcs kedden bejelentette, hogy a pályázaton győztes munka helyett a második helyezett alkotását építik meg Milánóban. Döntését többek között azzal indokolta, hogy nincs elég idő A malom megvalósítására, és a költségei nehezen tervezhetőek.

Az építész szakma azóta forrong, az interneten petíciót indítottak, sokan - köztük a vesztes tervezők - sem értik, miért változtatta meg a kormányzat egyik percről a másikra a döntését.

"Nem beszélhetünk megváltozott döntésről"

Megkerestük a vesztes pályázat két tervezőjét, Getto Tamást és Hutter Ákost, és a Milánóba kijutó Alakor tervezőit, hogy a kialakult helyzetről kérdezzük őket, azonban csak előbbiekkel tudtunk beszélni. Az Alakor vezető tervezői ugyanis azt mondták, ők nem nyilatkozhatnak az ügyről, és a tervek megvalósításáért felelős Carpathia Nemzeti Kreatív Gazdaságfejlesztő és Innovációs Kft.-hez irányítottak minket.

Arra a kérdésre, hogy miért nem beszélhetünk közvetlenül a tervezőkkel, azt a választ kaptuk, hogy a szervezeti belső szabályzat szerint csak Szőcs Géza és a Carpathia ügyvezetője jogosultak a nyilatkozatra. "A pavilontervezők a Carpathia Kft. munkavállalóiként a határidős tervezési feladatokra koncentrálnak, most a szakmai munkájukat végzik" - írta válaszában az állami szervezet sajtósa.

Fórizs Zoltán, a Carpathia Kft. ügyvezető igazgatója az Origónak azt írta: nem beszélhetünk megváltozott döntésről, ugyanis nem volt olyan pályázat, amelyen arról született döntés, kinek a tervei alapján épüljön meg a pavilon. "Látványötlet-pályázat volt, megvásárolt tervekkel, további szabad felhasználásra, akár az elemek összeválogatására és beépítésére a tervezési programba" - írta.

De miért nem szóltak korábban?

A malom egy körforgást szimbolizált volna - mondta Getto Tamás az Origónak. A koncepció lényege, hogy az épület tetejéről a víz lecsorog egy folyamatosan pörgő malomkerékre, majd onnan az épület lábánál található medencére, végül pedig egy napelemekkel működtetett szivattyú segítségével kerül vissza a tetőre. Az épület belseje sem maradt volna kihasználatlan, úgy tervezték, hogy rendezvényeket is lehessen tartani benne, "házban ház jelleggel" helyet kapott volna benne egy kemencés magyar konyha és egy százfős konferenciaterem is.

Szőcs Géza többek között azzal indokolta, hogy miért nem Gettóék pályázata megy végül Olaszországba, hogy a milánói szervezők nem engedélyezték egy föld alatti medence kialakítását, ami pedig Szőcs szerint fontos eleme A malom koncepciójának. A tervező csúsztatásnak nevezte ezeket az érveket, mint mondta, az építmény működéséhez nem is lett volna szüksége ilyen medencére, az is tökéletes lett volna, ha a felszín felett, egy lapos felületen gyűlik össze a víz.

Szerinte azzal is egyértelműen túlzott a kormánybiztos, hogy ezer köbméter vizet kellett volna a helyszínre szállítani, hiszen Getto szerint az egész épület befogadóképessége nagyjából 80 köbméter. "Nem értek egyet semmivel azok közül, amit állít, főleg a műszaki kifogásaival nem" – mondta az építész, hozzátéve, hogy az épület állóképességét ért kritikákat sem érzi megalapozottak. "Ez egy teljesen laikus észrevétel, az épület egy tornádót is elviselne."

Getto Tamás és Hutter Ákor terve Forrás: Gettó Tamás és Dr. Hutter Ákos

Szőcs szerint az sem előnyös, hogy A malom nem egy zárt pavilon, Getto szerint azonban egy nyári világkiállításon alapvetően jól tud jönni egy átszellőző épület, ami nem teszi szükségessé külön klíma beszerelését.

"Csak azt nem értem, hogy annak idején miért hozták ki első helyen a terveket, ha ennyi bajuk volt vele" – értetlenkedett Getto Tamás.

Szőcs Gézáék állítása szerint egyszer sem jelezték nekik, hogy problémáik lennének. "Januárban megnyertük a pályázatot, rá egy hónapra kértek tőlünk egy megvalósíthatósági tanulmányt, amiben alátámasztottuk a tervünket különböző műszaki elemzésekkel, és készítettünk egy részletes költségvetést is hozzá, de erre azóta sem kaptunk semmilyen választ" - mesélte.

Aztán a Facebookon jött szembe velük a hír, hogy mégsem őket viszik Milánóba. Azóta sem kereste meg őket senki a kormányzattól, hogy bármilyen magyarázatot adjon, csak annyit tudnak az indokokról, amit Szőcs Géza a döntése bejelentésekor mondott. De a győztes tervezőcsapatban sem volt senki, aki felemelte volna a telefont.

Mi lesz A malommal?

"Nagyon széles szakmai baráti köröm van, ők hívogatnak nagyjából állandóan, hogy vigasztaljanak. De ami talán még fontosabb, hogy két számomra szakmailag hiteles szervezet, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége közös nyilatkozatban határolódott el a döntéstől, és támogatta a mi munkánkat" - mondta a tervező, aki ebben az ügyben már nem remél túl sokat, és nem akar harcolni vagy hősködni.

"Csak a mű védelme érdekében vagyok hajlandó erről még beszélni. Mögöttünk nagyon nagy civil támogatói kör állt, akik lelkesedtek ezért a munkáért, ezért velük szemben korrekt, ha a művünket ért kritikákat igyekszem cáfolni." A malom jövőbeni sorsáról még nincs konkrét elképzelésük, "nyitottságunk van, szándékunk nincs" - fogalmazott. Getto arra továbbra sem akart felelni, hogy szerinte végül miért az Alakor nyerte a pályázatot.

Mint mondta, az ő szakmájában ez a fajta kudarctűrés rutinnak számít. "Nekem az a fontos, hogy Magyarország méltóképpen tudjon megjelenni Milánóban, ne kelljen az ott felépített mű miatt szégyenkezni. Ezért mi mindent megtettünk, és csak remélni tudom, hogy ez a szándék a nyertes pályaművel is érvényesülni fog."

Fórizs A malom sorsáról azt írta: kívánatosnak tartják, hogy ez az elképzelés is megvalósuljon, ha nem is a jövő évi expó magyar pavilonjaként. "Híveinek számát figyelembe véve nem lehet kétséges, hogy előbb-utóbb ez meg is fog történni."

Batul alma is lesz benne

Szőcs kedden az mondta: az Alakor pályamunka alapján létrejövő pavilon hangsúlyosan képviseli a Magyarország által képviselni kívánt tematikát, a múlt heti milánói bemutatón elismerően szólt róla az olasz sajtó és az építészszakma.

A nyertes Alakor Forrás: Herczeg Ágnes, Ertsey Attila és Sárkány Sándor

Az összesen 4,7 milliárd forintba kerülő pavilon Szőcs szerint öt kiemelt terület értékeit képviseli a világkiállításon: az egészséges magyar hagyományokat, a víz országa koncepciót, az örökség a jövőnek elképzelést, az olasz-magyar történelmi kapcsolatrendszert, valamint a kortárs kultúrát.

A sámándobra hasonlító, de a kormánybiztos által az élet bárkájának nevezett épület egyik pajzsán az életfa szimbólum található. Három szintje installációknak ad majd helyet, de lesz benne rendezvénytér is. Az épületburok hőszigetelése megfelel a passzívház-követelményeknek, az üvegezett nyílászárók háromrétegűek, az építőanyagok jelentős része természetes, megújuló anyag. A csepegtetéssel öntözött kert a takarékos vízfogyasztást szolgálja, a világkiállítás idején a látogatók a tervek szerint 33-féle gyümölcsöt, zöldséget és gyógynövényt ismerhetnek meg, köztük a batul almát, a szentiványi körtét és a magyar kajszit.

Az Alakor egy másik szemszögből Forrás: Ertsey Attila, Herczeg Ágnes, Sárkány Sándor

Az Alakor külsejét érő kritikákra Fórizs azt mondta: sokan nem gondolnak arra, hogy egy világkiállítási pavilon a komplexitásában mutatja meg országát igazán. "A magyar pavilon külseje csak egyetlen tényező, és ízlésről vitatkozni általában nehéz feladat. Ugyanakkor az épület tartalma és működése szerint egy 21. századi interaktív digitális házat formál majd. Belsejében a legmodernebb információs és kommunikációs technológiák kapnak helyet, valamint magyar innovációkat mutat be például az energiatermelésben és hasznosításban. A közeljövőben a pavilon virtuálisan is látogatható épületté válik, megnyitja kapuit az érdeklődők előtt már az előkészítés fázisában."

Szerinte az 1992-es sevillai világkiállítási pavilon is megosztotta a hazai építésztársadalmat, hangos kritikákat váltott ki, és a nemzetközi közönség elismerése értékelte fel a végén a pavilont, emelte arra a helyre, amit Makovecz Imre műve megérdemelt. "Engedjük meg, hogy a nemzetközi látogató közönség is értékelhesse a magyar pavilont, utána ítéljünk" - tette hozzá Fórizs.